E témáról dr. Tilesch György, a PHI Institute for Augmented Intelligence elnöke, világszerte elismert MI-szakértője és tanácsadója (az NJSZT mesterségesintelligencia-nagykövete), és dr. Vadász Pál, a Montana Tudásmenedzsment Kft. alapító ügyvezetője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének vezető kutatója beszélgetett. A meetupot dr. Beck György, a Neumann Társaság elnöke nyitotta meg, ezt követően Tihanyi Zoltán, a társaság szakmai igazgatója kérdezte a szakértőket jó másfél órán át a mesterséges intelligenciával kapcsolatos aktualitásokról, de a közönség soraiból is érkeztek kérdések.
Hét éve mindenhol téma már az MI
A Mesterség és Intelligencia című, nagy sikerű kötetet társszerzőként jegyző Tilesch György bemutatkozásából kiderült, hogy hét éve foglalkozik intenzíven az MI technológiákkal, miután a könyv másik szerzőjével, az akkor a NASA innovációs vezetőjeként dolgozó Omar Hatamleh-vel Houstonban részt vett egy, a legnagyobb cégek es az amerikai szövetségi kormány innovációs vezetői számára rendezett klubtalálkozón. Az itt felszólaló szakemberek közül már 2015-ben sokan jelezték, hogy a mesterséges intelligenciához kapcsolódó robusztus befektetéseket tettek - ugyanakkor a hivatalos programot követő informális beszélgetésen sokan hangot adtak abbéli vélekedésüknek, hogy szülőként, fogyasztóként és állampolgárként bizony vannak aggályaik a mesterséges intelligencia egyes felhasználási módjaival szemben - tulajdonképpen e skizofrén helyzet háttere adta kiindulópontját a tavaly magyarul is megjelent BetweenBrains - Mesterség és Intelligencia című könyvnek.
Tilesch György amerikai, európai, új-zélandi és dubaji, MI-vel kapcsolatos projekteken működött közre, az egyik első projektben az amerikai haditengerészet hadihajóinak karbantartását segítette digitális iker (digital twin) és prediktív technológiákkal.
Mesterséges vagy kiterjesztett technológia?
A meetup másik résztvevője, dr. Vadász Pál a kilencvenes évek eleje óta foglalkozik mesterséges intelligenciával összefüggésbe hozható technológiákkal, eleinte elsősorban szövegbányászattal, a jelentéstartalom elemzésével. A fejlett neurális hálózatok megjelenésével azonban a robotizált fordítás is megjelent a fókuszában: a Montana által értékesített és támogatott megoldás a francia Systrantól már 143 - nem csak latin betűs karaktereket használó - nyelven tud gépi fordítani.
Tihanyi Zoltán, Neumann Társaság szakmai igazgató, dr. Tilesch György, a PHI Institute for Augmented Intelligence elnöke, világszerte elismert MI-szakértője és tanácsadója (az NJSZT mesterségesintelligencia-nagykövete) és dr. Vadász Pál, a Montana Tudásmenedzsment Kft. alapító ügyvezetője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének vezető kutatója
Mindkét szakember egyetértett abban, hogy olyan általános célú MI, amelyet a sci-fi filmekben látunk, ma még nem létezik: a ma használatos gépi intelligenciákat egy vagy néhány nagyobb célterületen lehet hatékonyan alkalmazni. Vadász szerint ahogy a technológiai ipar egyéb területeit, az MI-t sem kerülte el az "agyonhype-olás": ezt például Elon Musk is generálja twitteres posztjaival, de más IT-ipari óriások és fejlesztők érdekeltek abban, hogy minél többen beszéljenek róluk, hiszen ez a részvényárfolyamaikat is pozitívan befolyásolhatja.
Tilesch szerint a mesterséges intelligencia eleve nem teljesen szakszerű elnevezés, maga jobban szereti kiterjesztett intelligencia-ként (augmented intelligence) hivatkozni erre - utalva arra, hogy a fő célnak annak kellene lennie, hogy algoritmusok révén kiegészítsük az ember képességeit, ne pedig kiváltsuk ezeket.
Mitől függ, hogy hol milyen az MI megítélése?
Napjainkban régiónként, kontinensenként eltérő az MI technológiák megítélése a meetupon felszólaló szakértők szerint: Indiában és Kínában az ott élők több mint 80 százaléka pozitívnak tartja ezeket. Az Egyesült Államokban már csak az ott élők 55 százaléka optimista az MI kapcsán, Európában viszont az emberek 25 százaléka lát benne pozitívumot, ami jól mutatja az eltérő kultúrák közötti különbséget.
Kína és India egyaránt feltörekvő hatalmak, az ottani népesség körében valószínűleg ezért tapasztalható egyfajta hurráoptimizmus a technológiai fejlődésben. Bár itthon sokan nem tudják, az MI-fejlesztések a kínai kommunista párt programjának fontos részét képezik, e megoldások alkalmazása révén szeretne az ázsiai ország világhatalommá válni - magyarázta Vadász Pál.
Fegyverkezési verseny az MI-ben
Míg Kínában és az USA-ban a bírósági anyagok feldolgozásától az űrkutatásig széles körben használnak már MI-t, Európában jóval konzervatívabb a technológia felhasználása: egyelőre inkább az egyetemi és kutatási szféra, kevésbé az ipar vagy a kormányzat foglalkozik vele gyakorlati felhasználás formájában - magyarázta Vadász Pál.
Az MI-t illetően szabályos fegyverkezési verseny zajlik, amelyben csupán 1 százaléknyi előny is sokkal nagyobb előnyt biztosít egy-egy félnek, mint a korábbi technológiai hullámok fejlesztései - magyarázta Tilesch György. Azért az Európai Unióban is érzékelik az MI fontos szerepét: miután tavaly már elkészült az európai Mesterséges Intelligencia Kódex (Artificial Intelligence Act) tervezete, idén novemberben már el is fogadhatják az MI használatának uniós szintű szabályozását, ami igen fontos mérföldkő Tilesch György szerint.
Míg Kína a gyakorlati használatban, az EU a szabályozás terén szeretne az MI kapcsán az élre törni, uniós cél, hogy az európai legyen a "leghatásosabb" szabályozás, hiszen így elképzelhető, hogy jó példaként akár a Biden-adminisztrációt is ihletni fogja a hasonló jogszabályok megalkotásakor. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az USA már sokmilliárd dollárt befektetett számos MI-kutatóközpont létesítésébe, míg Tilesch György szerint Európában a korábbi tapasztalatok alapján jóval lassabban határoznak hasonló célokról.
Használhatóság és számonkérhetőség
Jó hír ugyanakkor, hogy Tilesch szerint egyébként a korábban publikált tervezetek alapján ígéretes az európai szabályozástervezet, bár kihívást jelent, hogy a tagállamok álláspontjait bizonyos kérdésekben harmonizálni tudják. Például az európai szabályozás alapesetben tiltaná az MI-alapú kamerás megfigyelést, Franciaország terrorellenes célokra engedélyezné ezt.
Vadász Pál hangsúlyozta, hogy az EU-n belül Hollandia a legliberálisabb az MI-t is alkalmazó megfigyelési (surveillance) technológia használata terén, ugyanakkor az országban kiemelkedően magas fokú a számonkérhetőség: nem véletlen, hogy a közelmúltban a kormánynak is le kellett mondania, amikor kiderült, hogy a szociális segélyek odaítélésének vizsgálatakor használt algoritmus tévedése miatt számos teljesen legitim igényt a visszaélés kategóriába sorolt - ellehetetlenítve ezek igénylőit a támogatás megszerzésétől.
Hátrányban a kis nyelvek
Abban mindkét előadó egyetértett, hogy elsősorban nem egy-egy technológia használatát kell korlátozni, hanem az azzal való visszaéléseket kell megakadályozni a teljes körű számonkérhetőség révén. Nem az MI használatának "agyonszabályozása" a cél, ugyanakkor Európa azért is nehéz helyzetben van, mert az amerikai vagy kínai piacokkal ellentétben az unión belül számos különböző nyelvet is támogatnia kell a mesterséges intelligenciát használó megoldásoknak.
Szerencsére itthon is zajlanak már ígéretes projektek: tavaly az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az OTP Bank közösen jelentette be egy olyan szuperszámítógép hazai telepítését, amelynek feladata az lesz, hogy mesterségesintelligencia-algoritmusok számára használható magyar nyelvi modult alkosson. Egy ilyen modell használatával a magyarul bevitt adatokat a szuperszámítógép képes lesz a mindennapi élet egyéb területein is alkalmazni.
Kihívások és várakozások
Magyarország - és más kis nyelvek országai - számára az MI alkalmazása terén Vadász Pál szerint komoly nehézséget jelent, hogy nem áll rendelkezésre elegendő digitális formátumú "tanítóanyag", amelyek révén a mesterségesintelligencia-modelleket be lehet tanítani egy-egy specifikus terület kiszolgálására.
Tilesch György szerint ugyancsak komoly kihívást jelent a jelenlegi gépi tanulási modellek betanításának magas energiaigénye: példaként hozta fel, hogy egy GPT-3 modell betanítása ezer darab Nvidia-lapka felhasználásával két hónapon keresztül hasonló mértékben szennyezi a környezetet, mint két személygépkocsi legyártása és teljes élettartamig történő használata - ezért elengedhetetlen lesz az energiafogyasztás redukálása a jövőben.
Ugyanakkor a két szakértő kevésbé tartja automatikusnak, hogy az MI általános elterjedése széles körű munkanélküliséget okoz majd: bár az automatizálás révén egy sor, jelenleg manuális emberi munkával végzett munkafolyamat gépesíthető, az általános statisztikák azt mutatják, hogy azokban az országokban, ahol már most is az átlagnál magasabb szinten alkalmaznak MI-t (például Japánban és az USA-ban), a munkanélküliség csupán néhány százalékos. Tilesch György viszont hangsúlyozta a vállalati és állami átképző programok szükségességét a munkaerőpiaci változások menedzseléséhez.
A közönségből érkező kérdésre válaszolva Tilesch György elmondta, arra számít, hogy már a közeli jövőben is sokhelyütt helyettesítse az MI az emberi színészeket, énekeseket, mivel a tartalomgenerálásra szolgáló modellek igen nagy fejlődést mutatnak az elmúlt években. Nem a jelen kérdése, de lehet, hogy ahogy egyre több MI-generált tartalom kerül ki, világszerte újra kell majd tárgyalni a szerzői jogi törvényeket, hiszen jogilag még nincs egyértelműen szabályozva, hogy lehet-e szerzői jog birtokosa egy MI platform.
