Kína vezető atomfegyver-kutató intézete, a Kínai Műszaki Fizikai Akadémiának az elmúlt két és fél évben legalább tucatszor vásárolt kifinomult amerikai számítógépes chipeket, megkerülve az évtizedes amerikai exportkorlátozásokat. Az állami tulajdonú intézet az Intel és az Nvidia által gyártott chipekhez jutott hozzá.
A Wall Street Journal közbeszerzési dokumentumok áttekintése során megállapította, hogy a kutatóintézetnek - amely 1997-ben került rá az Egyesült Államok feketelistájára - 2020 óta is sikerült Intel és Nvidia félvezetőket beszerezni.
Az adatközpontokban és személyi számítógépekben széles körben használt chipeket kínai viszonteladóktól vették meg. Néhányat számítórendszerek alkatrészeként szereztek be, sokukat az intézet számítási áramlástant vizsgáló laboratóriuma vásárolta, amely egy olyan széles tudományterület, amely magában foglalja a nukleáris robbanások modellezését is.
Ezek a vásárlások szembemennek az Egyesült Államok által régóta bevezetett korlátozásokkal, amelyek a külföldi hatalmakat kívánják megakadályozni abban, hogy amerikai termékeket használjanak atomfegyverekkel kapcsolatos kutatásokra. A CAEP néven ismert akadémia egyike volt az első kínai intézményeknek, amelyek nukleáris munkája miatt felkerültek az amerikai feketelistára, az úgynevezett entitáslistára.
A CAEP által közzétett kutatási tanulmányokat a WSJ felülvizsgálata és megállapította, hogy az elmúlt évtizedben legalább 34-ben hivatkoztak amerikai félvezetők felhasználására a kutatásaikban. Ezeket a legkülönbözőbb módon használták, többek között adatok elemzésére és algoritmusok létrehozására. Nukleáris szakértők szerint legalább hét esetben a kutatásnak a nukleáris készletek fenntartására vonatkozó alkalmazásai lehetnek.
Az eredmények kiemelik a Biden-kormányzat előtt álló kihívást, mivel agresszívebben próbál fellépni az ellen, hogy a kínai hadsereg amerikai technológiát használjon. Októberben az Egyesült Államok kiterjesztette az exportkorelátozásokat, elzárva a Kínába vezető utat a legfejlettebb amerikai chipek előtt. Ezek lehet ugyanis a mesterséges intelligenciát és a szuperszámítógépeket működtetni, amelyek egyre fontosabbak a modern hadviselésben.
Az akadémia által beszerzett chipek többsége 7 nanométer és 14 nanométer közötti sávszélességű volt, amelyek közül sokat Kína nehezen tud tömegesen előállítani. Ezek széles körben elérhetőek a szabadpiacon: Az Intel Xeon Gold és az Nvidia GeForce RTX chipek CAEP által vásárolt változatai megvásárolhatók a Taobao, Kína egyik legnagyobb e-kereskedelmi piacterén. A vásárlások között nem szerepeltek az elmúlt két évben piacra dobott legújabb generációs chipek.
Az Nvidia közölte, hogy a CAEP kutatásában használt félvezetők általános célú grafikus chipek voltak, amelyek fogyasztói termékekben, például személyi számítógépekben találhatók. Mivel világszerte több millió PC-t adnak el, az amerikai chipgyártó szerint egyetlen vállalat sem tudja nyomon követni vagy ellenőrizni, hogy hová kerül minden egyes PC. Az Intel azt mondta, hogy betartja az exportszabályokat és a szankciókat, és ezt kell tennie forgalmazóinak és ügyfeleinek is.
