Az interaktív technológia segíthet megoldani az alacsony oltási arány problémáját Európában. Egy francia kognitív tudósokból álló csoport foglalkozott a számos uniós országban tapasztalható oltási bizonytalanság sürgető problémájával, és új megközelítést javasol. A kutatók idén októberben közzétett tanulmányukkal sikeresen igazolták, hogy a chatbot-technológia bevetésével csökkenthető az oltásoktól való ódzkodás.
A chatbot-tanulmányban a Centre National de la Recherche Scientifique (CNRS), a francia INSERM Nemzeti Egészségügyi és Orvosi Kutatóintézet és az ENS-PSL kutatói vettek részt. A Journal of Experimental Psychology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint az új chatrobottal való interakció a 338 résztvevőből álló tesztcsoportban 20 százalékkal csökkentette az oltás elutasítását. A kontrollcsoportban, amely csak rövid tájékoztatást kapott a COVID-19 oltásról, az általános vélemény és az oltási hajlandóság esetében sem születtek hasonló eredmények.
Bár a felnőtt európaiak közel háromnegyede már teljes mértékben be van oltva a COVID-19 ellen, az egyes országok között továbbra is óriási különbségek vannak az oltási arányokban. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) a 2021. november 25-i adatai szerint az egyes uniós országok, például Portugália (81,5 százalék), Írország (76,2 százalék) és Dánia (76 százalék) már nagy előrelépést tettek a lakosság teljes COVID-19 elleni védőoltással történő immunizálása terén, míg más országok, például Németország, Franciaország vagy Ausztria oltottsági aránya továbbra is 70 százalék alatt stagnál. Magyarország 61,1 százalékon áll, miközben az EU átlaga 70,2 százalék. Más európai országok még rosszabbul állnak: Szlovákiában (45,7 százalék), Romániában (37,3 százalék) és Bulgáriában (24,7 százalék) nagyon kevesen kapták meg a dupla adag COVID-19 vakcinát.
Ezek az oltási elmaradások nemcsak az oltóanyaghiánynak, hanem sok esetben az ember meglévő szkepticizmusának következményei. A francia kutatók most azt remélik, hogy a technológia alapú kommunikáció, például a chatbotok a jövőben pozitívan befolyásolhatják ezeket a számokat.
"Még ki kell mutatni, hogy a chatbot-interakció hatása tartós-e, illetve, hogy a korcsoportok között és az oltással szemben leginkább ellenálló személyek körében is azonos szinten működik-e. A kísérleti csoport fele később megpróbált másokat is meggyőzni az oltás beadatásáról, háromnegyedük pedig azt állította, hogy ehhez a chatbot által nyújtott információkat hívta segítségül" - számoltak be a túlnyomórészt fiatal és jól képzett résztvevőkkel végzett tanulmány szerzői.
