A mesterséges intelligencia (AI, MI) aktuális kérdéseiről és hazai oktatástechnológiai újításokról tájékozódhattak a pedagógusok, oktatási szakemberek és érdeklődők a második alkalommal megrendezett EdTech Summit Hungary - Magyar Oktatástechnológiai Konferencián és Kiállításon február első szombatján, a fővárosi Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME). Az ingyenes esemény célja az volt, hogy az oktatástechnológia, a digitális oktatás hazai és nemzetközi szakértői és kutatói értékes gondolatokat osszanak meg a mesterséges intelligencia alkalmazásainak lehetőségeiről az oktatásban. A programban helyet kapott az MI és a digitális gyermekvédelem kapcsolata, a konferenciát kísérő kiállítás keretében pedig oktatástechnológiával foglalkozó cégek mutatták be termékeiket, megismertetve gyakorlati felhasználásukat is.
Fotó: Brandhuber György / EduTech Hungary Zrt.
Dr. Rétfalvi Flóra az EduTech Hungary Zrt. szakmai vezérigazgató-helyettese nyitotta meg a nagy érdeklődésre számot tartó eseményt. Mint mondta, az oktatásban sem ismeretlen a digitalizáció, hiszen már mindenki használja ezeket az eszközöket, de mindig vannak újdonságok, a konferencia célja pedig az, mindamellett hogy egy nagy képet adjon erről a területről, gyakorlati tapasztalatokkal, valamint használható megoldásokkal gazdagítsa a résztvevőket.
A rendezvényen Fábián Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkárának szavait szintén Rétfalvi Flóra tolmácsolta. Fábián Gergely jelezte, hogy elkötelezett híve ennek a témának, ezért támogatja az oktatástechnológiai koalíciót is. Ez egy olyan szövetség, amely cégeket, egyetemeket és az ágazati irányítást is magában foglalja, annak érdekében, hogy az oktatástechnológiai szférát gazdagabbá, többé, erősebbé tegye.
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért, felnőttképzésért felelős államtitkára előadásában három aspektusból közelítette meg a mesterséges intelligencia témakörét: egyfelől mit gondolnak az MI-ről a leendő egyetemisták, valamint általában mit gondolnak az emberek ennek használatáról, és mindez a felsőoktatás világát stratégiai vízió szinten hogyan változtatja meg.
Az államtitkár idézte az idei Educatio kiállításon végzett felmérés eredményeit, amely szerint a leendő egyetemisták közül szinte mindenki használja általában és a tanuláshoz is ezt a technológiát és hasznosnak is tartják. A válaszadók 75,7 százaléka szerint a mesterséges intelligencia segíti a számonkérés kijátszását, 56 százalék mondja azt, hogy ösztönzi a kreativitást, viszont a megkérdezettek másik fele szerint beszűkít és korlátoz az MI. Mint azt az államtitkár leszögezte, az oktatás szempontjából az üzenet az, hogy az MI-t nem tiltani, hanem szabályozni szükséges annak érdekében, "hogy a lehető legjobb irányba tudjuk ezt vinni, valamint az oktatásunk részévé kell, hogy váljon, hiszen így érhetjük el azt, hogy a jövő munkahelyeinek kialakításában, a jövő tudás alkalmazásában a mesterséges intelligencia, mint kiterjesztett intelligencia tudjon a mindennapok részévé válni".
Fotó: Brandhuber György / EduTech Hungary Zrt.
Az államtitkár szerint ennek érdekében mind az oktatás, mind a kutatás során, intézményi szinten szükséges biztosítani a hozzáférést a mesterséges intelligenciához. A diákoknak és az oktatóknak is képesnek kell lenniük az MI készségszintű alkalmazására, úgy, hogy annak használata a tudomány és a képzés területén ne csak hatékony, hanem etikus is legyen. Mint mondta, a felsőoktatásban a "jövő egyetemén" az oktató mentor kell, hogy legyen, a passzív tudást szerző hallgatóból kreatív alkotó és jövőt formáló kutató kell, hogy váljon, az egyetemeknek pedig a mesterséges intelligencia világában közösségformálóvá kell válniuk.
Ritter Dávid, az EdTech Koalíció elnöke előadásában kifejtette: a digitalizáció már régóta jelen van az oktatásban, ahol mindig is voltak dilemmák és korszakváltások, de ami jelenleg a technológiai fejlődésben tapasztalható, az nemcsak az oktatásra, hanem a teljes társadalmi környezetre is igen erőteljes hatással van. A digitalizáció a lehetőségek dzsungele, a tananyagok, az adaptív tanulási lehetőségek, a multimédia, a csoportmunka támogatása, az interaktivitás fokozódása, az MI-vel vagy egyéb eszközökkel támogatott kivonatolás, az automatikus tanulástámogatás, a tesztek és egyéb ellenőrzési lehetőségek, az automatizált értékelés, a kompetenciamérés, az összetett elemzések, a tanulói életút támogatása, a reszponzív oktatási környezet, az egyéni tanulás és az automatizált facilitáció támogatása, mind-mind olyan új eszközök, amik most jelentek meg vagy éppen kezdenek elterjedni, de közös bennük, hogy állandó kihívást jelentenek az oktatásban, annak bármely szintjén és az oktatásban részt vevő minden szereplő számára. Ennek következtében számtalan kihívással kénytelenek megbirkózni a terepen dolgozó oktatók, pedagógusok, oktatásirányító módszertanosok, kutatók és egyéb szakemberek, de a koalíció sokat segíthet ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásában.
Fotó: Brandhuber György / EduTech Hungary Zrt.
Mint mondta, azért jött létre az EdTech Koalíció, hogy a szakma, illetve az oktatási ágazat segítségére legyen, az oktatástechnológia piacterévé váljon. A szervezet tagjainak száma már eléri az ötvenet, vannak közöttük felsőoktatási intézmények, közoktatási intézmények, jelentős számban az oktatásban érdekelt vállalkozások, és az oktatásban működő társadalmi szervezetek is.
"Ez azt jelenti, hogy ebben a közösségben hihetetlen mértékű tudás, tapasztalat és lehetőség halmozódott fel" - szögezte le Ritter Dávid, aki szerint a koalíció feladata az, hogy katalizálja, elősegítse, teret és lehetőséget adjon ennek a tudásnak a megosztására és optimális felhasználására annak érdekében, hogy a magyar oktatási ágazat és szektor profitálni tudjon a technológiai lehetőségekből. A koalíció sokat tesz azért, hogy a szakmán belüli információáramlást elősegítse, támogatja és biztatja a résztvevőket a szakmai párbeszédre, együttműködésre és közös munkára, ezzel párhuzamosan pedig erősíti a nemzetközi szervezetekben való részvételét.
Jakab Roland, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke szerint abban az időben, amikor megalakult (2018) a szervezet, a mesterséges intelligenciáról mindenkinek a Terminator jutott eszébe. Egy fejlett faj eljövetelét látták, amivel az emberiség nem tud majd mit kezdeni, de befolyásolni fogja az életünket és a jövőnket. Mára a mesterséges intelligencia gyakorlatilag mindenhol jelen van az életünkben, de továbbra is minden azon múlik, hogy milyen szabályokat, milyen kereteket szabunk a technológia térnyerésének. Megalakulásakor a Mesterséges Intelligencia Koalíció egyik küldetése Magyarország MI-stratégiájának kidolgozása volt, ám mire készen lettek a javaslattal, addigra a teljesen új világot hozó generatív mesterséges intelligencia mindent megváltoztatott. "Nekünk kell válaszokat megfogalmazni arra vonatkozóan, hogy hogyan használjuk, hogyan éljünk ezzel" - mondta az elnök.
Fotó: Rusznák Gábor / ELTE
Mint kiderült, egy felmérés során a megkérdezettek 72 százaléka mondta, miután kipróbálta a generatív mesterséges intelligencia modelleket, hogy sokkal hatékonyabb lett a munkavégzése. "Nem a mesterséges intelligencia veszi el a munkát, hanem az MI-t használók veszik el azt a technológiát nem használóktól. Ha időben elkezdünk erre felkészülni, akkor ennek mi lehetünk a haszonélvezői. Fontos azonban megemlíteni, hogy a mesterséges intelligencia önmagában nem teremt értéket, csak is az teremt értéket, aki használja" - szögezte le a szakember, aki szerint ennek eredményeként új szerepek, kompetenciák, és új folyamatok jönnek létre. Emiatt fontos cél, hogy a technológia adaptációja mindenhol megtörténjen. Ehhez természetesen szükség van nagykövetekre, a technológia elkötelezett híveire, akik lelkesen beszélnek arról, hogyan érdemes ezt jól használni. "Feladatunk és felelősségünk, hogy az MI-t használatba vegyük, és megtanítsuk arra a jövő nemzedékét, hogy hogyan éljen ezzel az elképesztő lehetőséggel, ami körülöttünk van. A több mint 500 tagszervezetet számláló Koalícióban, több mint 1000 szakértő dolgozik ezen. Felelősségünk, hogy egy olyan világot építsünk, olyan szabályokkal, amelyek Magyarországot, a magyar fiatalokat helyzetbe hozzák ebben az új világban, és bizonyos dolgok itt Magyarországon szülessenek, és innen induljanak el világhódító útjukra" - zárta a szavait a szakember.
Milovits Máté, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem stratégiai fejlesztési igazgatója a felsőoktatás digitális transzformációjáról szóló előadásában többek között arra a kérdésre kereste a választ, jó-e a változás és mi kell ahhoz, hogy sikeresen változzunk? Ehhez a digitális átállás során nemcsak egy szervezet digitális érettségét, hanem az átlagfelhasználó digitális alaptudását is fel kell mérni, hiszen mindenkinek vannak olyan kollégái, akik még az internet előtti világban születtek, illetve vannak olyanok is, akik már rendszeresen használnak VR-t. Míg a technológia gyorsan változik, addig az emberek alig, emiatt az empátia és a türelem borzasztóan értékes tulajdonság a technológiai transzformáció során. Bármelyik szervezet meg tud vásárolni egy applikációt, egy rendszert, de mi történik akkor, ha kollektíven elzárkózik például a tanári kar attól, hogy használja azt? Hiába a befektetett tömérdek pénz és idő, a rendszer bevezetése nem üti meg az ingerküszöböt. Ez így nem hogy hatékony, de egyenesen ablakon kidobott pénz. Vannak olyan kulcspozíciók, amiben ha folyamatos ellenállást tapasztalunk, akkor valószínűleg sosem fog sikerülni a digitális átállás, mert mindig lesznek olyan gátak, amelyek révén ezek az emberek meg tudják állítani a fejlesztéseket. Az is kiderült az előadásból, hogy megfelelő folyamatelemzés nélkül bele sem érdemes vágni egy ilyen nagy projektbe. Noha vannak kész platformok, de a felsőoktatásban nem állnak rendelkezésre ilyen megoldások, ezért az egyedi fejlesztésekhez kell fordulni, amelyből a MOME-nak már négy van. Milovits Máté szerint azt nem lehet megmondani, hogy mikor válik digitálisan éretté egy szervezet, de az biztos, hogy minden nap következetesen bele kell fektetni a munkát abba, hogy az ehhez szükséges nyitottság és kultúraváltás megszülessen. Összességében a változásra való hajlandóság a legnagyobb kihívás a digitális transzformáció során, folyamatosan reflektálni kell magunkra, és a világra. Ez borzasztó nagy energiát igényel, de enélkül nem is nagyon érdemes bármilyen projektbe belekezdeni a szakember szerint.
Fotó: Rusznák Gábor / ELTE
Prof. Dr. Csépe Valéria, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke pedagógiai irányból közelítette meg a mesterséges intelligencia alkalmazását az oktatásban. A tanulási környezet fontos kiindulópontja ennek, hiszen jelentős generációs eltérések vannak a készségekben. Amellett sem szabad elmenni, hogy mesterséges intelligencia és a neurális hálózatok korántsem úgy működnek, mint az emberi agy, így komoly feladatot jelent a kultúra- és szemléletváltás, hiszen ebben a gyorsan változó világban a személyes környezetünkben rengeteg eszközzel vagyunk már körülvéve, egyre többet találkozni a technológia-addikcióval. Sok kutatás vizsgálta már a technológiai eszközök használatának hatását a kognitív funkciókra, és egyre több összefüggést találnak az agyi információfeldolgozással. Az aktív terület a homloklebenynél található, ez az "ügyvezető igazgató" az emberi agyban, minden itt zajlik, ami tervezéssel, monitorozással, figyelemmel, hibadetekcióval kapcsolatos. A feldúsult ingerkörnyezetbe született gyerekek pedig már kamaszok, négy év múlva ott lesznek a felsőoktatásban, sőt, idén ősszel már megjelennek a kilencedik évfolyamban. A procedurális tanulás és az a procedurális emlékezet, ami az eszközhasználatnál kialakul, egyfajta versenyelőnyt is jelenthet számukra, nemcsak az iskolában és a továbbtanulás során, hanem a munkaerőpiacon is. Fel kell készülni rájuk, mert hamarosan ők formálják a jövőt. Erre az üzleti életben a változásmenedzsment adhat választ. A pedagógusoknak és mindazoknak, akik ezért a területért felelősek, folyamatosan szem előtt kell tartaniuk az MI-t, és nem csak az előnyeire, hanem a veszélyekre is figyelniük kell. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke ehhez bemutatta mindazokat az elképzeléseket, amiben várják a szakma együttműködését.
Fotó: Rusznák Gábor / ELTE
Dr. Setényi János, a Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézet igazgatója előadásában arról beszélt, milyen sikerek és kudarcok jellemzőek akkor, amikor új technológiákat próbálnak az oktatási rendszerbe integrálni és miért buknak meg a technológiai bevezetési kísérletek? A szakember hangsúlyozta: míg az ember gondolkodik, a mesterséges intelligencia mindössze műveleteket hajt végre, a gondolkodásra csak is mi vagyunk képesek, a gépek nem. A sok fogalmi zavar és bizonytalanság döntően abból fakad ezzel kapcsolatban, hogy a tudomány még mindig nem érti, hogyan tanul az ember. Tanulási elméletek vannak, ezek azonban metaforák, félig költészet, félig agykutatásból fakadó mérési eredmények összessége, amelyek az agy műveleteinknek, a gondolkodási területeknek a fizikai, biofizikai lenyomatait követik. De a szellemi részét, amely jelentős részben nem materiális, hanem spirituális, természettudományos eszközökkel nem lehet vizsgálni. Nem ismert a gondolkodás valódi belső tartalma, csak a lenyomatai követhetők.
Mint kiderült, a történelem során már számos alkalommal hatolt a technológia az oktatásba, ilyen volt például a tankönyvek elődje, az agyagtábla, itt kezdődött az ismeretanyag rögzítése. Hasonló volt a tantermek megjelenése, felismerték, hogy be kell zárni a tanulókat, az így létrehozott mesterséges térben kikényszerített színlelt figyelem mellett koncentrált tudásátadás történhet. Az iskolatévé viszonylag nagyon hamar megbukott, ami jól mutatja, hogy minden olyan megoldás, amely kiiktatná a tanárt, sikertelen lesz, és minden olyan projekt, ami támogatja a tanulási környezetet, javítja vagy fejleszti azt, sikeres marad - és így lesz ez mindaddig, amíg a technológiákat technológusok fejlesztik.
Vetési Erika, az EduTech Hungary Zrt. digitális kompetencia szakértője által moderált digitális gyermekvédelem kerekasztal-beszélgetésből az is kiderült a résztvevők számára, hogy hol kell a gyerekekre és a fiatalokra figyelni, valamint a káros mellékhatásokra is felkészítette a hallgatóságot Dr. Csalár Dorina, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Internet Hotline Osztályának osztályvezetője, Hartai László, a Magyar Mozgókép és Médiaoktatási Egyesület digitális gyermekvédelmi szakértője, valamint Dr. Sziklay Júlia, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság főosztályvezetője.
Fotó: Brandhuber György / EduTech Hungary Zrt.
A rendezvényen több workshopot is tartottak, amelyek egymással párhuzamosan zajlottak, Farkas Judit, a Balázs-Diák Kft. fejlesztési vezetője arról tartott bemutatót, hogyan használja a mesterséges intelligenciát egy új, személyre szabható, online, pedagógiai fejlesztőrendszer, a Csillagsuli, míg Csipke Ágnes, a Redmenta oktatási szakértője a testre szabott mesterséges intelligenciáról tartott előadást a résztvevőknek. Dr. Molnárné Dr. László Andrea pedagógus, kutatótanár MI-alapú alkalmazásokat mutatott be, amelyek a napi oktató munkában hasznosak, míg Dr. Rausch Attila, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi adjunktusa az MI mellett olyan kialakulóban lévő technológiai lehetőségeket (VR, robotika és egyéb virtuális megoldások) vett sorra, amelyeket ugyancsak hatékonyan lehet alkalmazni az oktatásban.
Fotó: Brandhuber György / EduTech Hungary Zrt.
A délutáni szekciót Harangozó Tamás, az Innostart termékfejlesztési vezetője nyitotta meg MI alapú vizsgáztatás a felsőoktatásban című előadásával. Az általa képviselt több mint 10 éves múlttal rendelkező innovatív megoldásokat fejlesztő cég megtapasztalta az elmúlt évtized alatt, hogy az oktatás területe hogyan átalakult át, amely során nemcsak innovatív kezdeményezések születtek, hanem az oktatással szembeni elvárások is megváltoztak és ez a folyamatos változás kéz a kézben jár a technológiai fejlődéssel. Mint mondta, nagyon nehéz megfelelni a hallgatói elvárásoknak, mivel számos képzési formában már önállóan válogatják össze maguknak a képzési portfóliójukat a tanulók. A tradicionális képzőintézmények csak is innovatív megoldásokkal operálhatnak a jövőben, amelyhez két megoldást is bemutatott. Az általuk nyújtott, alapvetően moduláris felhőalapú szoftvermegoldások közül a Webuni online akadémiaszoftverről és a Webexam MI megoldásokat is integráló vizsgáztató szoftverről hallhattak részletesebben a konferencia résztvevői.
Dr. Beraczkai Dávid, a Beraczkai Ügyvédi Iroda ügyvédje az MI-vel kapcsolatos jogi kérdéseket vette sorra, mint amilyen a puskázás vagy a csalás. Mint kiderült, a legjellemzőbb csalási mód az AI igénybevételével a mesterséges intelligencia által generált szöveg saját szellemi termékként való felhasználása. A szakértő olyan kérdésekre is választ adott, miszerint ilyenkor ki követ el csalást és ki az anyag eredeti szerzője, lehet-e egyáltalán az AI alkotta anyag szerzői mű, adottak-e az olyan feltételek, mint az egyéni és az eredeti jelleg, lehet-e egyáltalán szerző a mesterséges intelligencia, ha fennáll a jogi értelembe vett személyiség hiánya, vagy miért problémás az, ha az AI kigenerálja más szerzők műveit, olykor hivatkozások nélkül. Mint kiderült, az AI soha nem fog rendelkezni alkotói szándékkal, a kreativitás és az önkifejezési igény nagyon is emberi. Egy biztos, az AI rengeteg mindenre jó, a jognak sem célja általában elriasztani embereket, viszont az ördög sosem alszik, fontos, hogy kellő óvatossággal járjon el a felhasználó minden esetben.
Dr. habil Szűts Zoltán, az Eszterházy Károly Egyetem dékánja és tanszékvezető egyetemi docense a Mit tegyünk az oktatás terén, hogy ne hibázzunk című előadásában arról beszélt, hogyan segíthet a mesterséges intelligencia a tanároknak a feladatok automatizálásában, illetve az osztályteremben milyen módokon lehet mesterséges intelligenciát használni. Különböző forgatókönyveket vázolt fel és bizonyos félelmeket is, például milyen könnyen hibázhatunk a fejlett technológiák használatával, kezdve a világhálótól a közösségi médián át a legmodernebb eszközökig. Az MI is egy ilyen megoldás, amely akár jóra és rosszra is használható, így egyáltalán nem mindegy, hogy milyen hozzáállással közelítünk a mesterséges intelligenciához. Fontos, hogy ne adjuk ki a kezünkből annak a döntésnek a jogát, hogy hogyan alakul a jövője. A tanulók többsége sajnos nincs tisztában a képességeivel és azonnal a ChatGTP-hez nyúl. Az egyetemükön ezért kutatásokat indítottak, hogy kiderítsék, mi az attitűdje a tanulóknak a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, milyen gyakran használják, mire használják, és milyen tapasztalataik vannak. Egy biztos, az MI abból dolgozik, amit beletápláltak, lehet az akár egy rendkívül hatalmas mennyiség is, de csak azt tudja elővenni, ami már eleve létezett. Nem tud újat teremteni. És ha az iskolában önmagunkat kiváltjuk ezzel a technológiával, bár a feladat ki van pipálva, csak éppen a kreativitás szűnik meg, a képzéseknek viszont pont az a célja, hogy ez minél jobb legyen. Nem attól kell félni, hogy a gépek tudatra ébrednek, inkább attól, hogy mi emberek elveszítjük a tudatunkat.
Szabó András, az EduDev Zrt. üzletfejlesztési igazgatója a KRÉTA rendszerekben működő mesterséges intelligenciáról beszélt előadásában. Ehhez elsőként áttekintette az elmúlt évtized technológiai hype-jait, és bemutatta a közönségnek, hogyan képzelték el a jövőt (a mi jelenünket) 100 évvel ezelőtt és mit gondoltak akkoriban az oktatásról, illetve hogyan látja a mesterséges intelligencia ma a mi jövőnket. A képek mind azt mutatták, csak is az aktuális tudásunk szerint vagyunk képesek fantáziálni. Hogy milyen lesz szerintünk majd 100 év múlva a világ, azon akkor épp úgy el fognak mosolyodni, mint mi, most, a régi képeket látva.
Jelenleg három területen foglalkoznak az EduDev-nél MI-vel, magában a szoftverfejlesztési folyamatban, az ügyfélélmény (tanárok, diákok, szülők, oktatással foglalkozók) javításához, és az adatbányászat során. A KRÉTA rendszerben ugyanis hatalmas adatvagyon rejlik, így az MI-vel támogatott elemzések és monitoringok tárháza végtelen, amelyet sorra bemutatott a szakember. Ezek közé tartozik például egy nagyon fontos probléma, a diákok lemorzsolódása, az iskolát ugyanis nagyon sokan végzettség nélkül fejezik be, a rendszer azonban képes arra, hogy megjósolja és előrejelezze ezeket az eseményeket.
