Az informatikai vezetők egyre szélesebb körben törekednek arra, hogy kihasználják a felhő, illetve a konténertechnológiák előnyeit az innováció és a digitális átalakulás előmozdításához, ennek hatására a Kubernetes konténermenedzsment-eszköz rövid idő alatt az IT-stratégiák központi pillérévé nőtte ki magát, a szervezetek a konténereket komplex alkalmazások, mikroszolgáltatások, sőt felhőnatív alkalmazások esetében is használják. A Kubernetes hódításával pedig a DevOps is egyre nagyobb teret nyert. Bár nagyon különbözőnek tűnhetnek - az egyik egy eszköz, a másik pedig egy módszertan -, mégis együtt segítik a szervezeteket a gyors innovációban. Megmutatjuk, hogyan.
Regisztráljon az október 25-ei DevOps és Kubernetes webinárra, ahol a SUSE szakemberei bemutatják, hogyan építhet fel egy Kubernetes stratégiát és milyen eszközök kellenek az innovatív, biztonságos és menedzselhető Kubernetes infrastruktúra kialakításához.
Mi a DevOps, és miért van rá szükség?
Ez a szoftverfejlesztési modell integrálja a fejlesztési ciklusokat az üzemeltetési folyamatokkal, összehangolva a jellemzően elszigetelt vállalati egységek - a fejlesztés és az IT-üzemeltetés - munkáját, így az amúgy silóban dolgozó csapatok közösen, együttműködve és gyorsabban valósíthatják meg az üzleti célok elérését. A gyakorlatban a fejlesztő és üzemeltető szakemberek a DevOps teljes életciklusában összedolgoznak, a tervezéstől, a kódoláson, a tesztelésen, és a kiadáson át, egészen a telepítés, üzemeltetés és monitorozás fázisáig, biztonság központú szemlélettel. Előnyei közé tartozik a rövidebb fejlesztési ciklusok, magas minőség, könnyebb üzemeltetés, és ezáltal alacsonyabb üzemeltetési költségek. Mindez lehetővé teszi a gyorsabb értékteremtést, a felhasználói igényekre történő hatékonyabb reakciót, amelyekkel nemcsak a kereslet kiszolgálása javítható, hanem új üzleti lehetőségek is kiaknázhatók.
A Kubernetes (K8s) áttekintése
A Kubernetes nyílt forráskódú konténeralapú alkalmazáskezelő szoftverrel automatizálható az alkalmazások telepítése, skálázása és menedzselése. Számos konténeres megoldást használó infrastruktúrát támogat, ilyen például a Docker is. Egyfajta keretrendszer, amelynek alapvető szervezeti egysége a több fizikai vagy virtuális gépből álló klaszter (egymással együttműködő szervercsoportok), ezeken futnak az elosztott mikroszolgáltatás-alapú alkalmazások. Egy Kubernetes klaszternek saját felhasználói, rendszergazdái, névterei, tárolási erőforrásai és biztonsági beállításai vannak.
A Kubernetes és a DevOps kapcsolata
Mostanra már kezdhetjük látni az összefüggést az alkalmazásokat létrehozó és konténereket futtató DevOps-csapatok között, és hogy szükségük van egy olyan orchestrációs motorra, amely ezeket skálázhatóan tartja. Itt illeszkedik össze a Kubernetes és a DevOps. A Kubernetes segít a csapatoknak az ügyfelek igényeire reagálni anélkül, hogy az infrastrukturális réteggel kellene foglalkozniuk. Ezt ugyanis megteszi helyettük menet közben, átvéve az egykoron manuális feladatokat: az alkalmazások telepítését, méretezését és rugalmasabbá tételét. Egyértelmű tehát, hogy a Kubernetes nélkülözhetetlen a DevOps-csapatok számára, amennyiben az új szolgáltatásokra koncentrálnának ahelyett, hogy azon aggódnának, az alkalmazás képes-e kezelni a csúcsidőszakokat.
De mire is jók a konténerek?
A DevOps megközelítést nagy mértékben támogatja a konténertechnológia, konténerbe csomagolva ugyanis egyszerűbb a vállalatok számára az alkalmazások fejlesztése, hordozása és futtatása. A konténerek a legacy alkalmazások modernizálásához is hatékony támogatást nyújtanak, ami kulcsfontosságú az agilis működéshez, hogy a szervezetek lépést tudjanak tartani a piaci versennyel és a technológia fejlődésével. A Gartner jóslatai szerint a felhőnatív alkalmazások és infrastruktúrák terjedése következtében 2022-re a nagyvállalatok több mint 75%-a futtat majd konténerizált alkalmazásokat a jelenlegi kevesebb mint 30%-kal szemben, és ezekhez szükség lesz konténerfelügyeleti megoldásokra. A Forrester felmérése alapján 2020-ban az észak-amerikai vállalatok 63%-ánál már alkalmaztak konténereket, vagy folyamatban volt a bevezetésük, míg az európai országokban ugyanez az arány 59% volt, amit azóta csak tovább nőtt.
Az IDC előrejelzései szerint 2024-ig előrevetítve az edge computing piac évente átlag 12,5 százalékkal növekszik, mivel a peremhálózati eszközökkel a vállalatok rugalmasabban tudnak működni, valamint jobb termékeket és szolgáltatásokat kínálhatnak az ügyfeleik számára. Míg az IDG Group által, a SUSE támogatásával készített felmérés szerint a cégek túlnyomó többsége a modernizálás alapjául a mikroszolgáltatásokat (48%) és a felhőnatív alkalmazásokat (47%) választja, amely utóbbiak szintén mikroszolgáltatásokra épülnek.
A konténerek Kubernetes kezelése
Lépést tartva a fejlődéssel a szoftvergyártók szintén egyre több konténerizált alkalmazást adnak ki, amelyeket az ügyfeleik egyszerűen tudnak futtatni Kubernetes környezetben. Így azonban egyre növekvő számú konténert és Kubernetes rendszert kell felügyelniük a szervezeteknek, ami nehézkes lehet. A feladat azonban jelentős mértékben leegyszerűsíthető olyan dedikált eszközökkel, mint a SUSE portfóliójában nemrég elérhetővé vált számos megoldás.
A konténerek kezelését a Rancher vezérlőrendszer könnyíti meg, míg a K3s eszköz nagy rendelkezésre állást biztosító és egyszerűen telepíthető Kubernetes-disztribúciót kínál az adatközponttól távol eső helyszínek és eszközök számára. A szintén kifejezetten edge környezetekhez kialakított SUSE Linux Enterprise Micro ugyancsak "könnyűsúlyú", mégis a SUSE-tól már megszokott, vállalati szintű megbízhatóságot és biztonságot nyújtja. Ahol nincs annyi hardver és kapacitás, mint az adatközpontokban, ott az edge környezetekben is hatékony Longhorn nyújt segítséget a tárolás kezeléséhez. A HCI (hiperkonvergens infrastruktúra) megoldás teljesen integrált virtualizációs és tárolási képességeket kínál bare metal szervereken, és előzetes Kubernetes ismeretek nélkül biztosít lehetőséget arra, hogy a szakemberek a Rancher rendszerén belül lássák el a virtuális gépek menedzsmentjével járó feladatokat, beleértve a hálózat, a tároló- és a processzorkapacitás kezelését. A NeuVector eszközök pedig végponttól végpontig terjedő védelmet nyújtanak a sebezhetőségek DevOps folyamatokban történő kiküszöbölésétől kezdve az automatizált biztonságon át egészen a compliance feltételek teljesítéséig. Emellett egyedülálló módon képesek speciális eszközökkel ellenőrizni a konténerek hálózati forgalmát, ami a legerősebb védelmet nyújtja a lehető legkevesebb beavatkozással.
Kubernetes vs. Rancher: A különbségek, amelyeket minden fejlesztőnek ismernie kell!
Sok fejlesztő, aki új a felhőnatív fejlesztésben, nem biztos, hogy tudja, mi a különbség a Kubernetes és a Rancher között. Vajon az egyiket kell választania a másik helyett? Az igazság az, hogy a két technológia kiegészíti egymást - nem pedig verseng egymással -, így a Kubernetes és a Rancher közötti tényleges átfedések csak ritkán fordulnak elő. A Kubernetes egy konténer-orchestrációs technológia. A Rancher pedig egy technológia a Kubernetes klaszterek kezelésére.
A Kubernetes és a Rancher közötti különbség tehát az, hogy míg az előbbi virtuális vagy fizikai gépekből álló klaszterek alá szervezett konténerek kezelésére szolgál, addig az utóbbi a Kubernetes klaszterek tömeges kezelését megvalósító megoldás. Mindkét eszköz fontos szempont minden olyan szervezet számára, amely DevOps stratégiára épít.
Mint látható tehát, a DevOps kultúra és a Kubernetes konténer-orchestrációs eszköz közötti kapcsolat erős, és biztosítja mindazokat a mechanizmusokat és ökoszisztémát, amely rendkívül biztonságos, elérhető és rugalmas a szervezetek számára az ügyfeleknek szánt alkalmazások és szolgáltatások gyors telepítéséhez, így a szervezetek gyorsabban, megbízhatóbban és nagyobb léptékben tudják kiszolgálni ügyfeleiket.
