Az egészségügy legégetőbb kérdése jelenleg, hogy mikor sikerül olyan vakcinát előállítani, mely elejét veheti a koronavírus további terjedésének. Több becslés szerint erre csak jövő évben kerül sor, de olyanok is akadnak, akik szerint már idén érkezhet a világjárvány kórokozója elleni oltás. Akármilyen furcsán is hangzik, nem feltétlenül a vakcina előállítása a legnehezebb feladat, ugyanis, ha sikerül is 2020-ban a kísérletek végére érni, a gyógyszeripar számára üvegeket gyártó cégek akkor sem lesznek képesek annyi fiolát legyártani, melyekkel a világ összes emberéhez elszállítható az életmentő szer.
A kormányok és nonprofit szervezetek egyaránt rengeteg pénzzel támogatják a koronavírus elleni harcot, többek között azt, hogy minél több gyártósor jöhessen létre, melyek gyógyszerészeti üvegeket gyártanak. Ez a speciális, alapvetően erős, mégis áttörhető üveg egy különleges gyártási technikát és alapanyagot követel meg, így viszonylag szűk azon vállalatok száma, akik az előállításával foglalkoznak. A becslések szerint 7-15 milliárd dózisra lehet szükség a vakcinából, ennyi üveg legyártására a történelem során még soha nem volt szükség.
Jelenleg 140 potenciális vakcina-jelöltet tesztelnek, ezek közül nagyjából egy tucat tart az emberi tesztek elején és mindössze három a klinikai tesztek 3. fázisában, amelyben kiderül, hogy valóban hatékonyak-e. Ezek a tesztek még sokáig elhúzódhatnak, de ha a legszerencsésebb feltétel áll elő, akkor is komoly gondok akadhatnak a gyártással, hiszen egész egyszerűen nem áll rendelkezésre annyi üveg, amennyiben el lehetne szállítani ezeket a világ minden pontjára. Ráadásul az ilyen ampullák gyártásához szükséges homok is hiánycikk, tehát a gyártósorok fejlesztése sem garantálja, hogy sikerül felgyorsítani az előállítást.
A műanyag ampullák sajnos nem jelentenek működő alternatívát, ugyanis túlságosan áteresztőek, ráadásul magából a polimer tárolóból is vegyi anyagok oldódhatnának bele vakcinába, ezzel szennyezve azt. Itt jön képbe a Weikart nevű cég, akik kitalálták, hogy hogyan lehetséges olyan bevonatot készíteni műanyag ampullákra, hogy azok ne szennyezhessék a bennük tárolt szereket.
A válasz a plazma, azaz a negyedik halmazállapot, a folyékony, a szilárd és a légnemű mellett. Plazma állapotú anyagok felhasználásával már régóta gyártanak például chipeket mikroprocesszorokhoz. A Weikart rájött, hogyha egy műanyag palackba gáz állapotban képesek szilícium-dioxidot juttatni, majd azt egy speciális eljárással plazma állapotúvá változtatni, akkor a műanyag palack részecskéi közötti rések lényegében feltöltődnek az anyaggal, ami újra szilárd halmazállapotra alakítva egy elképesztően vékony üvegréteget alkot. Ezzel az eljárással 14 millió fiolát tudtak legyártani évente a járvány kitörése előtt, de egy kis fejlesztéssel meggyorsíthatják a folyamatot, és mindehhez nincs is szükségük a speciális homokra sem.
