Alekszandr Zsukovot, más néven a "csalók királyát" 10 év börtönbüntetésre ítélték az Egyesült Államokban, és elrendelték, hogy vagyonának teljes összegét, 3 827 493 dollárt el kell kobozni. Az elkobzás összege nagyjából egymillió dollárral kevesebb, mint amennyit a csaló bezsebelt, mert a fennmaradó 25 százalékot a konspirációjának többi résztvevője kapta.
Zsukovot 2018-ban tartóztatták le Bulgáriában, és a következő évben adták ki az Egyesült Államoknak. A férfit 2021 májusában ítélték el összeesküvésben elkövetett csalás, csalás, pénzmosás és pénzmosás elleni összeesküvés miatt. New York keleti körzetének kerületi bírósága most hirdette ki az ítéletet, amely után a férfinek további hét évet kell börtönben töltenie.
Zsukov és társtársai egy hamis hirdetési hálózatot hoztak létre, amelyet a hirdetők reklámkampányok megjelenítésére béreltek fel.
Ahelyett azonban, hogy a hirdetéseket valódi weboldalakon helyezték volna el, a szereplők 2000 szervert béreltek egy adatközpontban, amelyeket webszervereként való viselkedésre állítottak be, és így jelenítsék meg ügyfeleik hirdetéseit. Ezeket a szervereket ezután úgy konfigurálták, hogy szimulálják, mintha az oldalt és rajta a hirdetéseket emberek tekintenék meg.
"Az illúziókeltés érdekében, hogy humán internetfelhasználók nézik a hamisított weboldalakra feltöltött hirdetéseket, Zsukov és társai úgy programozták a botokat, hogy emberi internetfelhasználóknak tűnjenek és úgy is viselkedjenek. Zsukov és tettestársai arra is beprogramozták a botokat, hogy véletlenszerűen meghatározott számú alkalommal kattintsanak a képernyőn, szimulálják az egér mozgását és görgetését egy weboldalon, indítsanak el és állítsanak le egy videólejátszót félúton, kerüljék meg a captchákat, fogadják el a cookie-kat, és hamisan úgy tűnjön, hogy be vannak jelentkezve népszerű közösségi médiaszolgáltatásokba, például a Facebookba, a Twitterbe és a Google-be" - írta az amerikai igazságügyi minisztérium közleménye.
Ezt a szimulált emberi tevékenységet felhasználva a "botok" 2014 szeptembere és 2016 decembere között hamis forgalmat generáltak az oldalakra, így hamis benyomásokat keltve a hirdetésekről. A hirdetők nagy összegeket fizettek Zsukovnak, hogy online marketingkampányaikat irányítsa, és a csaló ezt klónozott, hamisított oldalakon tette.
Úgy vélik, hogy a csaló összesen legalább 6000 weboldalt hamisított meg, köztük a The New York Times és a New York Post weboldalát. A hirdetések közül, amelyekért a cégek Zsukovnak fizettek, egyik sem jelent meg valódi oldalakon, és egyiket sem látták emberi internetfelhasználók.
A csalókirálynak a művelet működtetése során a kiadásait az összeesküvőtársainak 25 százalékos részesedése, a programozók fizetése és az Egyesült Államokban található 2000 szerver bérleti költsége tette ki.
