Miközben a vállalkozások lelkesen fektetnek be a felhőalapú számítástechnikába digitális átalakulásuk megvalósítása érdekében, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a kritikus munkaterhelések egyetlen felhőszolgáltató kezébe helyezése kockázatot rejt magában. Az IBM új kutatása szerint ez fokozatosan a hibrid felhőarchitektúrák dominanciáját eredményezi - számolt be a ZDnet.
A Big Blue 28 iparágban 47 ország 7200 vezetőjét felölelő globális felmérést készített, amely szerint a döntéshozók mindössze 3 százaléka használ egyetlen privát vagy nyilvános felhőt 2021-ben, szemben a 2019-es 29 százalékkal. Egyes iparágakban, például az elektronikai, a gyártási vagy a távközlési iparágakban ez a szám pedig 1 százalékra csökkent.
Ezzel szemben a több privát és nyilvános felhő kombinációját használó válaszadók aránya 44 százalékról 59-re emelkedett. A jövőre nézve ez a tendencia az IBM szerint hozzájárul ahhoz, hogy a hibrid felhő és a több felhő legyen a legnépszerűbb IT-architektúra a felhőszolgáltatások nyújtására, miközben a felhőalapú számítástechnika egyszolgáltatós megközelítése lassan eltűnik.
A cloud computing népszerűsége az elmúlt néhány évben példátlanul és robbanásszerűen megnőtt, különösen akkor, amikor a COVID-19-járvány arra kényszerítette a vállalkozásokat, hogy újra kitalálják a működő gyakorlatukat egy olyan világban, amelyet a távmunka, a tanulás, a játék és a vásárlás ural.
Az IBM kutatása szerint az egészségügyi válság a megkérdezett szervezetek 59 százalékánál felgyorsította a digitális átalakulást, és a felhőalapú számítástechnika a vállalkozások jövőbiztosságához szükséges infrastruktúra középpontjában áll. A technológia a meglévő termékek és szolgáltatások digitalizálásától az ügyfélélmény javításán át a biztonsági kockázatok csökkentéséig terjedő célok elérését szolgálta.
A felhasználások ilyen széles skálája a számokban is tükröződik: 2020-ban a felhőalapú számítástechnika bevétele elérte a 219 milliárd dollárt, és az elemzők várakozásai szerint az iparág 2028-ra tovább nő, és 791 milliárd dollárra emelkedik. Az IBM szerint ez messze a legnagyobb beruházás, amely a nagyvállalatoknál a "feltörekvő technológiák" terén folyamatban van.
Ám ahogy a vállalatok elkezdik a kulcsfontosságú folyamatok kiszervezését a felhőbe, az is világossá válik, hogy a felhőszolgáltatók száma korlátozott. Konkrétan a piac kevesebb mint egy maroknyi hatalmas technológiai szereplő között oszlik meg, a legnagyobb öt szolgáltató 80 százalékos részesedést szerzett. Az Amazon AWS például a piac 41 százalékát, míg a Microsoft Azure közel 20 százalékát birtokolja.
A nagyméretű hiperskálázók jelentős előnyökkel járnak: méretükből adódóan olyan infrastruktúrát tudnak megvalósítani, amelyet kifejezetten úgy építettek ki, hogy jobban megvédje a munkaterheket a meghibásodástól, ami jobb működési rugalmasságot jelent.
Ugyanakkor a gyártókhoz való kötöttségnek is teret adnak, amit a vállalkozások kockázatnak tekintenek. Az IBM felmérése szerint a válaszadók közel 69 százaléka szerint a felhőalapú infrastruktúrájuk legtöbb részénél a vendor lock-in jelentős akadálya az üzleti teljesítmény javításának.
A különösen érzékeny műveleteket végző szervezetek esetében még inkább fennáll a veszélye annak, hogy a folyamatokat kisszámú külső céghez szervezik ki. A bankok például egyre nagyobb arányban alkalmaznak felhőalapú technológiát a pénzügyi rendszereik alapvető működéséhez nélkülözhetetlen műveletek futtatására. A szakértők ezért óva intenek attól, hogy egyetlen felhőszolgáltatóra hagyatkozzanak.
Az év elején a Bank of England vezetői azzal érveltek, hogy a piac koncentrált jellege miatt a felhőszolgáltatók a pénzügyi rendszer stabilitásának rovására elkezdhetik diktálni a saját feltételeiket. Például megtagadhatják az átláthatóságot azáltal, hogy nem nyitják meg technológiáikat a harmadik fél általi ellenőrzés előtt, ami azt jelenti, hogy nem lehet tudni, hogy a szolgáltatók elegendő rugalmasságot építettek-e be a banki műveletek elvégzéséhez.
A vendor lock-in ilyen formájának elkerülése érdekében több felhőből álló vagy hibrid felhőstratégiát kell alkalmazni. Bár az IBM felmérése azt mutatja, hogy a szervezetek már egyértelműen többféle felhőszolgáltatóra váltanak, a folyamat még nem elég zökkenőmentes.
A felhőszolgáltatók közötti interoperabilitás gyakorlatilag még mindig nincs megállapodott helyzetben, ami akadályozhatja az egyetlen vállalkozás által több szállító között végzett műveleteket. Az irányítási és megfelelési szabályok például szolgáltatónként eltérőek lehetnek, akárcsak a biztonsági szabványok, ami azt jelenti, hogy az összetett felhőinfrastruktúrák lehetőséget teremthetnek a kiberbűnözők számára.
Egy példa: a pénzügyi szektorokban a válaszadók 80 százaléka említette, hogy a digitális kezdeményezések sikere szempontjából fontos, hogy az irányítási és megfelelőségi eszközök több felhőben is működjenek. A megkérdezett vezetők további 80 százaléka szerint az adatbiztonságnak a felhőarchitektúrába való beépítése kulcsfontosságú a sikeres digitális projekt szempontjából.
"A mai eredmények ismét megerősítik, hogy a digitális átalakítások sikeréhez a biztonsági, kormányzási és megfelelőségi eszközöknek több felhőben kell futniuk, és a kezdetektől fogva be kell épülniük a hibrid felhőarchitektúrákba" - mondta Howard Boville, az IBM Cloud Platform vezetője.
A felhő alkalmazásának növekedésével az interoperabilitás kérdése valószínűleg a döntéshozók egyik legfontosabb prioritásává válik. Az IBM felmérése már most is azt mutatta, hogy a válaszadók többsége (79%) számára a digitális átalakulással kapcsolatos céljaik eléréséhez rendkívül fontos, hogy a munkaterhelések teljesen hordozhatóak legyenek, és ne legyen vendor lock-in.
A felhőszolgáltatók közötti közös és nyílt szabványok ezért kulcsfontosságúak a több felhőre vagy hibrid felhőre épülő stratégia sikeréhez, hogy a rendszerek összekapcsolása a mögöttes technológiától függetlenül lehetővé váljon.
