A spanyol Universidad Carlos III de Madrid (UC3M) egyetem repülésirányító rendszert fejlesztettek ki drónrajok számára azzal a fő céllal, hogy bizonyos fokú automatizációt hozzanak létre, hogy egyetlen operátor egyetlen földi állomásról irányíthasson egy akár 10 drónból álló kis flottát.
Luis E. Moreno, a LABYRINTH nevű rendszer koordinátora, az UC3M robotikai laboratóriumának kutatója szerint az elképzelés lényege, hogy a kezelő jelzi a végrehajtandó küldetést (például egy adott terület forgalmának megfigyelését), a rendszer pedig automatikusan átalakítja ezt a küldetést egy sor útvonallá, amelyet minden egyes drónnak követnie kell, szükség esetén automatikusan kiszámítva az alternatív útvonalakat. Az útvonalak tervezése és ellenőrzése mellett két másik technológiai terület is a munka tárgyát képezi: az 5G hálózatokat használó kommunikáció (hogy a drónok mindig kapcsolatban legyenek) és az egész rendszer mögött álló számítógépes biztonság.
A kutatók a Sensors című szaklapban megjelent cikkben már kidolgoztak egy kezdeti stratégiát az útvonaltervezésre és az ütközések megelőzésére a drónrajok számára háromdimenziós környezetben. Ehhez először egy városi környezetet szimuláló 3D-s modellt terveztek, ahol fel- és leszállási zónákat alakítottak ki. Ezután egy olyan tervezési algoritmust teszteltek, amelynek feladata az volt, hogy optimális, gördülékeny útvonalakat számítson ki egy sor drón számára. Végül különböző intézkedéseket vezettek be (repülések különböző magasságon, távolságszabályozás stb.), hogy stratégiát kapjanak az esetleges ütközések elkerülésére.
A LABYRINTH projekt kutatói ezeket a technológiákat a SESAR (Single European Sky ATM Research) kezdeményezés által vezetett U-Space, új európai drón légiforgalmi irányítási rendszer keretében fejlesztik. Ezt az új keretrendszert úgy tervezték, hogy a 120 méter (400 láb) alatti, alacsony magasságban működő drónok repülését biztonságosan és hatékonyan integrálja az európai légtérbe.
"A légiforgalmi irányítók az ATM-et (légiforgalmi szolgáltatás) a kereskedelmi repülőgépek forgalmának biztonságos irányítására használják. Ehhez hasonlóan elengedhetetlen egy olyan pilóta nélküli forgalomirányítási rendszer (UTM) kifejlesztése, amely lehetővé teszi, hogy a drónok megosszák a légteret más drónokkal és légi járművekkel" - magyarázza Francisco Valera, a projektben részt vevő másik tudós, az UC3M NETCOM (Networks and Communications Services) munkatársa. Ez a kutatócsoport a Telefonica I+D-vel és az IMDEA Networks Institute-tal közösen nemrégiben a Sensors folyóiratban mutatott be egy kísérleti tanulmányt a mobil technológiák drónhálózatokban való alkalmazásáról.
A drónok különböző alkalmazásokban lehetnek hasznosak, például áruk kiszállítása és szállítása, megfigyelés különböző környezetekben, vagy vészhelyzetekben nehezen megközelíthető helyekre való bejutás. A repülések biztonságával kapcsolatban azonban eddig is voltak aggályok, amelyek korlátozták a használatukat, és a drónok reptetése bizonyos közterületeken gyakran illegális. Becslések szerint 2035-re körülbelül 400 ezer drón fog repülni Európában, így a legnagyobb kihívást e tekintetben a drónok forgalmának biztonságos kezelése jelenti majd a városokban és más, nagy forgalmú területeken.
A LABYRINTH projekt keretében tervezett alkalmazások Spanyolország különböző környezeteit érintik. Például a spanyol közlekedési főigazgatósággal (DGT) közösen dolgoznak a drónok a közúti közlekedés javításán, olyan szempontok elemzésén, mint a sebességszabályozás, a járművek közötti távolság mérése, a rendszámtáblák azonosítása, valamint a balesetek nyomon követése és támogatás nyújtása balesetek esetén. Egy másik, a spanyol nemzeti repüléstechnikai intézet (INTA) által indított kezdeményezés célja, hogy drónokat használjanak a repülőtereken az illetéktelenek ellenőrzésére, a pályák ellenőrzésére, illetve a madarak elriasztására. A nagy tömegrendezvények (például koncertek vagy sportesemények) vészhelyzeteinek kezelése esetén a madridi SAMUR-Protección Civil szervezettel való együttműködés a vészhelyzetet megelőző megfigyelési műveletek (menekülési útvonalak, orvosi ellátási pontok vagy veszélyzónák azonosítása, az utcák kapacitásának kiszámítása) és az egészségügyi műveletekben való segítségnyújtás (gyorsabb útvonalak a balesetekhez, speciális anyagok vagy gyógyszerek szállítása) céljából jött létre.
