A vállalatok a következő években várhatóan növelik a kiadásaikat olyan technológiákra, amelyek közvetlenül az üzemekben lévő gépekre, mobiltelefon-tornyokra, vasúti pályajelzésekre vagy éppen bolti pénztárgépekre telepített adatfeldolgozó eszközökre szánnak az adatközpontok helyett. Százmilliárd dollárokról van szó.
A Wall Street Journal (WSJ) szerint a cégek világszerte 240,6 milliárd dollárt költenek 2024-ig edge computingra, arra a technológiára, amely tulajdonképpen mikro adatközpontok hálózatát takarja. A kritikus adatokat a mikro adatközpontok lokálisan tárolják és dolgozzák fel, és csak az eredményeket küldik tovább. Erre azért van szükség, hogy gyorsuljon a feldolgozási sebesség és a rendszer érzékenyebben reagáljon.
Máshogy megfogalmazva az edge computing célja a termelési és szolgáltatási alkalmazások teljesítményének javítása azáltal, hogy az adatokat ott dolgozzák fel, ahol keletkeznek, és villámgyorsan alkalmazzák őket. A trend gyors növekedése azért következik be, mert a digitalizált funkciók és folyamatok hatalmas mennyiségű adatot ontanak magukból, amelyeket egyre inkább a felhőben tárolnak és dolgoznak fel, mondják az elemzők.
A Red Hat szoftvercég, az IBM a minap egy olyan edge computing platformot indított, amelyet úgy terveztek, hogy több felhőszolgáltatáson keresztül működjön.
"Ennyi adat esetén közelebb kell vinnünk őket oda, ahol szükség van rájuk. Egy gyárban nem mindig lehet időt szánni arra, hogy az összes adatot a gyártósorra toljuk; közvetlenül a gyártósoron van rá szükségünk, hogy nagyon gyors döntéseket hozhassunk" - mondta Paul Cormier, a Red Hat vezérigazgatója.
Az IDC legfrissebb előrejelzése szerint a vállalatok világszerte 240,6 milliárd dollárt költenek 2024-ig az edge computingra, hardverbe, szoftverbe és szolgáltatásokba fektetve, több mint 15 százalékos éves növekedési ütem mellett. A big data mellett az edge kapacitások telepítéséért folytatott verseny is felgyorsul a dolgok internetének növekedésével párhuzamosan.
Az olyan ipari óriások, mint a General Electric, a Siemens és a Robert Bosch az edge computing technológiát használják a gyártósorok gépeinek valós idejű optimalizálására. A jellemzően mesterséges intelligenciával működő edge computing rendszerek a forrásnál elemzik a termelési adatokat, és apró, szinte azonnali módosításokat végeznek, például beállítják a hegesztőrobotok elektromos áramterhelését vagy a présgépek által kifejtett erőt. De energetikai vállalatok az olaj- és gázkutak elemzését, a kiskereskedők pedig a távoli pénztári szolgáltatásokat javíthatják edge eszközök alkalmazásával.
"A felhőhöz hasonlóan az edge is az innováció következő hullámát táplálja, lehetővé téve a szervezetek számára a műveletek automatizálását, gazdag ügyféltapasztalatok létrehozását, valamint új termékek és szolgáltatások piacra dobását" - közölte Dave McCarthy, az IDC felhő- és edge-infrastruktúra szolgáltatásokért felelős alelnöke. A kiadási trend termékeny növekedési területet kínál a felhőszolgáltatóknak, például az Amazon Web Services-nek, a Microsoft Azure-nak és a Google Cloudnak. Ezek mindegyike az elmúlt években mutatott be edge computing eszközöket: "Azáltal, hogy felhőplatformjaikat kiterjesztik az elosztott edge helyszínekre, a felhőszolgáltatók a korábban lehetségesnél szélesebb körben képesek felhasználási eseteket kezelni" - tette hozzá McCarthy.
Az Alstom SA, a francia vasúti közlekedési vállalat, amely a világon sok helyre szállít vasúti jelzőberendezéseket, azt jelezte, hogy az előttünk álló egy évben növelni fogja az edge computingra fordított kiadásait. A cég nemrégiben a Red Hat által kifejlesztett edge eszközöket telepített a pályák melletti eszközökbe, többek között vasúti átjárókba.
Ezek az eszközök többek között valós idejű adatokat cserélnek a vonatok irányításához a pálya menti jelzéseken keresztül, miközben előre jelzik a pályakarbantartási igényeket anélkül, hogy az adatokat vissza kellene küldeniük egy központi szerverre.
"A szintetizált információkat arra használják, hogy automatikusan információt küldjenek az üzemeltetési és karbantartási csapatoknak az olyan körülményekről, amelyek felkelthetik a figyelmüket. Az edgestratégia célja a biztonság és a hatékonyság javítása" - mondta a WSJ-nek Emilio Barcelos, az Alstom termékmenedzsere, aki a pályamenti intelligencia és analitika területével foglalkozik.
"Az edge computingot alkalmazó cégek mintegy fele az automatizálás, a költségcsökkentés és a hatékonyság javítása érdekében használ ilyen megoldásokat. A másik fele új bevételi lehetőségeket szeretne kihasználni az edge technológiával, és az a rész növekszik a leggyorsabban" - mondta Thomas Bittman, a Gartner kutatási alelnöke a WSJ szerint.
Bittman szerint a legtöbb vállalat olyan területeken alkalmazza az edge computingot, ahol valós idejű reakcióra van szükség, ahol sok adat keletkezik, és ezeket nem lehet könnyen vagy olcsón oda-vissza továbbítani, vagy eljuttatni a félautomatizált funkciókhoz. Sokan pedig a felhőstratégiájuk kiterjesztéseként közelítik meg az edge computingot.
A Gartner várakozásai szerint a vállalatok világszerte nagyjából 332 milliárd dollárt költenek majd felhőszolgáltatásokra az év végéig, ami a 2020-as 270 milliárd dollárhoz képest mintegy 23 százaléos növekedést jelent.
