Dél-Korea szerdán közölte, hogy a következő öt évben 331,4 trillió won (261 milliárd dollár) értékben kívánja növelni a katonai ráfordításait, éves átlagban 6,8%-kal emelve a kiadásokat. "Annak érdekében, hogy ütőképes katonai erőt hozzunk létre, prioritásként kezeljük a védelmi erőink javításához szükséges források elosztását" - közölte a védelmi minisztérium.
A minisztérium közzétette a 2023-2027 közötti időszakra vonatkozó félidős költségvetési tervezetét, amely tartalmazza a kiadások 54,6 billió wonról jövőre 57,1 billió wonra, 2027-ben pedig 76 billió wonra történő növelését. A költségvetést a parlamentnek jóvá kell hagynia.
Dél-Korea egy háromtengelyű védelmi rendszerre támaszkodik, amely a Kill Chain megelőző csapásmérő rendszerből, a Koreai Lég- és Rakétavédelem (KAMD) és a Korea Massive Punishment and Retaliation (KMPR) stratégiákból áll.
A tervezet két nappal azután látott napvilágot, hogy Észak-Korea 2017 óta először küldött drónokat a határ fölé, kiváltva ezzel Dél-Korea erődemonstrációját. A dél-koreai hadsereget otthon bírálták a gyenge válaszlépés miatt, amelynek során egy harci repülőgép felszállás közben lezuhant.
Öt észak-koreai UAV lépett át szomszédja területére
A több, feltehetően Észak-Koreához tartozó drón engedély nélkül lépte át a Korea-közi határt és egészen Szöulig hatoltak - közölte a dél-koreai védelmi minisztérium. A dél-koreai hadsereg figyelmeztető lövéseket adott le, majd lépéseket tett a követésükre és megsemmisítésükre oly módon, hogy "ne okozzon kárt a civileknek".
A koreai hírügynökség szerint azonban, annak ellenére, hogy mintegy 100 lövést adtak le csak az egyik drón lelövésére, mégsem sikerült eltalálniuk. Egy drón végül visszatért Észak-Koreába, miután Szöul fölött repült, a többi négyet pedig egyszerűen elvesztették a radarok, így azokról nem tudni semmit.
Az akció során nagy kihívást jelentett állítólag, hogy az UAV-ok változtatták repülési útvonalukat és magasságukat, és olyan területek közelében voltak, ahol polgári lakosság tartózkodott. A dél-koreai védelmi minisztérium "egyértelmű provokációnak" nevezte az észak-koreai drónok behatolását az ország területére, és határozott választ ígért.
Az utóbbi időben Észak-Korea rakétakísérleteket hajtott végre. Csak idén Phenjan 38 alkalommal indított ballisztikus rakétákat. Egyes dél-koreai tisztviselők úgy vélik, hogy e tesztek célja az amerikai erők kiszorítása volt a Koreai-félszigetről. Csung Dzsin-szuk, a dél-koreai kormánypárt vezetője kijelentette, hogy Phenjan azt tervezi, hogy "nukleáris robbanófejekkel és közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákkal" űzi ki végleg az amerikai erőket.
Madarakat tévesztettek össze az UAV-okkal
Az incidens után egy nappal, mikor a dél-koreai vezérkari főnökök egyesített bizottsága bocsánatot kért a hadsereg teljesítményéért, és azt ígérte, hogy "agresszívan" mozgósítja erőit a drónfenyegetés ellen, Szöul katonai repülőgépeket és harci helikoptereket vetett be egy madárraj üldözésére, amelyet egy behatoló észak-koreai drónnak néztek.
A dél-koreai média szerint a hadsereg még a lakosságot is riasztotta, hogy tegyenek meg minden szükséges óvintézkedést, ám a fenyegetettséget végül "zavaró madárrajként" értékelték, nem pedig észak-koreai drónként. Ennek ellenére a légierő mintegy három órán át követte a rajokat, és sugárhajtású vadászgépeket és helikoptereket vetett be.
