Az MI-vel ellentétben az emberi intelligencia rendkívüli módon általánosítható és adaptív. Rugalmasan gondolkodunk, átfogó fogalmakat használunk, és képesek vagyunk kontextusba helyezni a váratlan eredményeket vagy helyzeteket. Mégis, ha a Google képkeresőjében rákeresünk a "mesterséges intelligencia" kifejezésre, akkor többnyire emberi agyakat ábrázoló képeket kapunk.
Ennek az az oka, hogy saját intelligenciánkat használjuk modellként, amikor a mesterséges intelligenciáról beszélünk, akár alkalmi beszélgetésekben, akár sci-fi thrillerekben, akár a hírek címlapjain. Ez részben azért van így, mert a mesterséges intelligencia úttörői eredetileg valóban az emberi intelligencia megértését és újrateremtését tűzték ki célul. De mondani sem kell, hogy eddig nem jártak sikerrel.
A technológia ettől még egyre okosabb abban az értelemben, hogy megfelelő adatok, képzés és körülmények mellett a gépek nagyszerűen tudnak számolni, jósolni és mintákat felismerni - szögezte le a BBC Science Focus cikke.
Az újabb mélytanulási módszerek képesek az emberi képességeket sok tekintetben messze felülmúlni. Az első igazán mellbevágó példát erre AlphaGo nevű mesterséges intelligenciarendszer adta 2016-ban, amikor legyőzte a világ legjobb Go játékosát, olyan tett egy olyan lépést, amely embernek valószínűleg soha nem jutott volna eszébe kipróbálni. Ahelyett tehát, hogy a mesterséges intelligenciát önmagunk kevésbé fejlett változatának tekintenénk, el kellene fogadnunk a különbözőségeinket.
A Science Focus ezt egy Rodney Brooks robotológustól vett idézettel illusztrálta: "Igazságtalan azt állítani, hogy egy elefántnak nincs olyan intelligenciája, amit érdemes lenne tanulmányozni, csak azért, mert nem sakkozik." Az állatok sokkal hasznosabb összehasonlítási alapot jelentenek a mesterséges intelligenciához, mivel másképp érzékelik a világot, és másképp viszonyulnak hozzá, mint az emberek. Olyan dolgokat érzékelnek, amiket mi nem, és teljesen elfeledkeznek olyan dolgokról, amelyek számunkra nyilvánvalóak.
Ezért támaszkodtunk a történelem során az állatokra, hogy segítsenek nekünk abban, amire magunk nem voltunk képesek. Nem támaszkodnánk egy kutyára, ha párkapcsolati tanácsra lenne szükségünk, de megbíznánk benne, ha robbanóanyagot kellene kiszimatolni, vakoknak segíteni vagy terápiás vigaszt nyújtani. Hasonlóképpen, a mesterséges intelligencia lehet, hogy félreérti az iróniát, vagy rosszul reagál egy váratlan helyzetben, de ettől még képes navigálni a közlekedésben, észlelni a biztonsági kockázatokat egy atomerőművekben, és tud adatokat gyűjteni a Marson.
Nem az a fontos, hogy mesterséges intelligencia helyettesítse a kutyákat. A lényeg, az állati gondolatgyakorlat lehetővé teszi számunkra, hogy félretegyük az emberi összehasonlítást, és elképzeljük, miben segíthet nekünk az AI, amit egyedül nem tudnánk megtenni.
A mesterséges intelligencia erősségeinek és korlátainak megértése kulcsfontosságú a ma tapasztalható hibák elkerülése érdekében. Az a gondolat, hogy egy másfajta intelligenciával állunk szemben, arra ösztönöz bennünket, hogy ezt a technológiát az emberek támogatására használjuk fel, ahelyett, hogy helyettesítenénk őket. Arra ösztönöz, hogy új gyakorlatokat alakítsunk ki és új megoldásokat találjunk, ahelyett, hogy újraalkotnánk azt, ami már megvan. De arra is ösztönöz, hogy kreatívabban és befogadóbban gondolkodjunk arról, hogyan helyezzük el a mesterséges intelligenciát az infrastruktúránkban, a munkahelyünkön és a magánéletünkben. A lehető legjobb jövő nem az, amelyben a technológiánk úgy gondolkodik vagy úgy viselkedik, mint egy ember. Hanem az, amelyben egy jobb világot képzeltünk el, és azt a technológiával együttműködve létre is hozzuk - hívja fel a figyelmet a BBC Science Focus.
