Zöldebb nyomtatás

Azt gondolnánk, hogy eleve bajban van a nyomtatás a környezetvédelem témáját illetően, hiszen papírt használunk el és tintát, a nyomatok nagy része pedig elévülés után a kommunális szemétben, jó esetben esetleg a szelektív hulladékgyűjtőben landol. Mégis, a gyártók harcosan hordozzák a zöld zászlót, mondván, hogy ok is hozzájárulnak a fenntartható jövőhöz, nézzük, hogy hogyan.

A HP esetében már teljeskörűen megvalósult a használt tintapatronok és tonerkazetták visszagyűjtése, hazánkban is. Európa-szerte mintegy 280 millió darab visszaforgatására számítanak 2008-ban, a kiürült műanyag házakból autóalkatrészek, lapkatartó tálcák, ruhafogasok készülnek, illetve némely patronok esetében azokból újraolvasztás során patronház készül. Nagyvállalatok számára ingyenes a konténer kihelyezés, a kisfelhasználók pedig a weboldalon tájékozódhatnak, hogy mely üzletekbe vihetik.

 

Az Epson esetében itthon idén indult a tonerkazetta visszagyűjtő program, aminek keretében lehet Epson hulladék visszagyűjtő konténerek kihelyezését kérni. Futár gyűjti be a kiürült kazettákat, emellett – egyelőre csak az M2000 és M4000 lézernyomtató típusok esetében - a gyártó anyagilag is igyekszik motiválni vásárlóit. Megkülönbözteti és mintegy 20%-os árelonnyel árulja azokat a kazettákat, melyek díjmentesen visszaszolgáltathatók újrafeldolgozásra. A programban persze partner kell, hogy legyen a vásárló is, aki vállalja a gyujtohelyre, konténerbe való visszajuttatás kényelmetlenségét.

Az OKI esetében betétdíjas rendszerrel úttörő módon már 6 éve működtetik Magyarországon a visszagyűjtő rendszert, minek keretében nem csak a kiürült kazettákat, hanem minden károsnak minősülő anyagot központi feldolgozóhelyre juttatnak el. A cég szintén csatlakozott a fenntartható jövőért hozott programokhoz, így a Zero Kibocsátási program keretében minimalizálta a gyártás során a környezetbe kerülő káros anyagok arányát is, minden gyárára vonatkozóan.

Utángyártott vagy felújított?

A két kifejezést sokszor szinonimaként használják, pedig messze nem ugyanarról van szó. Az utángyártók pusztán másolják az eredeti konstrukciót, de nem használják fel az eredeti gyártók kiürült kazettáit, hanem maguk gyártanak újakat, így újabb hulladék forrásként jelentkeznek. Emellett sokszor ezek a gyártók olyan országokban székelnek, ahol egyelore nem sokat adnak a környezetvédelemre, így nem tudunk semmit a káros anyag kibocsátásukról, gyártási eljárásaikról. Természetesen nem üzemeltetnek visszagyűjtő rendszert sem.

Ezzel szemben a kellékanyag felújító cégek tevékenységük jellegéből adódóan vállalnak némi részt a környezet megóvásából. Alapanyagként a kiürült festékkazettákat, tonerkazettákat használják fel, mindenféle újradarálás-olvasztás folyamata nélkül. Sokszor fizetnek a felhasználóknak, hogy alapanyaghoz jussanak, ami bizonyára csökkenti a kommunális szemétbe jutó veszélyes hulladékok mennyiségét. Felújítják a kellékanyag kazettát a kikopott elemek pótlásával, a kieső, tovább nem használható, veszélyes hulladéknak minősülő komponensek szakszerű megsemmisítésre kerülnek. Persze az újratöltők között is lehet minőségkülönbség, nem várhatjuk el ugyanazt az alapos minőséget a sarki újratöltő kioszktól, mint egy szabványosan muködő felújítótól. Az ISO 14001 szabványnak megfelelő gyártók – ilyennek tudhatjuk a Print Sisters Kft-t és a MATUSZ (Magyar Tonerkazetta és Tintapatron Újrahasznosítók Szövetsége) tagjait – bizonyosan vállalják a nehezebb, de gyümölcsözőbb zöld utat.

 

A két tábor – eredeti gyártók és felújítók – véleménye azért nem egészen egyezik a témakörben. Az újrahasznosítók hangsúlyozzák, hogy alapanyaguk a szemétbe került volna, így eleve óvják a természetet. Az eredeti gyártók a mellett érvelnek, hogy az újratöltés csak elodázza a szennyezést, hiszen nem lehet akárhányszor felújítani a kazettákat, egyszer csak megsemmisítésre kell kerüljenek. Persze az eredeti gyártók igyekeznek közben úgy megtervezni a kazettákat, hogy azok ne legyenek könnyen felújíthatóak, és a gyártó újrafeldolgozó programjába visszajutva kezdhessenek új életet mondjuk ruhafogasként vagy szeméttartályként. Hogy a két tábor hogy foghatna össze végletes érdeksérülések nélkül hatékonyan, az egyelore még a jövo titka, és attól tartunk, hogy sokáig az is marad.

Aki a legtöbbet teheti: ÖN

A gyártók sokat próbálnak tenni, csökkentik a káros anyag kibocsátást, visszagyűjtenek, de ez mit sem ér, ha mi, a felhasználók nem vagyunk ebben partnerek. Azon túl, hogy kihasználjuk a felkínált programok adta lehetőséget és nem dobjuk a patronokat szimplán a kukába, mi magunk is tehetünk egyet és mást.
Fontoljuk meg eredeti, vagy igényes minőségben és szabványosan felújított kellékanyagok használatát . Az olcsó újratöltők esetében a minőség, a környezet tudatosságban baba korú alternatív gyártók esetében pedig a környezetvédelem szempontjai szorulhatnak erősen háttérbe.

Fontoljuk meg, hogy milyen nyomtatót választunk. Ha a nyomtatási volumen mást nem követel, akkor elégedjünk megy egy tintasugaras készülékkel. Ezekből is kapunk már 30-70000 Ft között is lézernyomtató minőségben és azokénál alacsonyabb költségekkel dolgozó irodai modelleket. A lézernyomtató kazetta erőteljesen környezetszennyező kopóanyagai (pl. eldobható fényhenger) nem jelentkeznek tintasugaras nyomtatáskor.

 

Használjuk a papír mindkét oldalát! Már sok olcsó otthoni készülék is tartalmaz lapfordító egységet, de ha nem, használhatjuk a nyomtató meghajtóprogramjának kézi kétoldalas nyomtatás opcióját.
Válasszunk festéktakarékos vagy tintasugarasok esetén vázlat, egyes gélnyomtató modellekben LevelColor módot, ha belső használatra készül a dokumentum. Ily módon rengeteg, akár 50-60% festéket takaríthatunk meg.

Gondoljuk meg, mielőtt nyomtatunk! A folyosó végi nyomtatóra küldött anyagok jelentős százalékáért senki nem jön estig és másnap sem, mert kiderül, hogy nem is volt rá szükség. Gondoljuk meg, hogy nyomtatunk-! Használjunk Print On-Demand rendszert, mely a nyomtatón tárolja a dokumentumot, míg odaérve pin kóddal vagy másként nem azonosítjuk magunkat. Ily módon a véletlenül vagy hibásan kiküldött oldalak sosem kerülnek kinyomtatásra.

Csak indokolt példányszámban készíttessünk nyomdai minőségi anyagokat. Sok esetben több ezer prospektust rendelnek, mivel a nyomda kisebb volument nem vállal, és a nyomatok nagy része sosem kerül felhasználásra, csak a környezetet szennyezi. Vegyük inkább igénybe az alacsonyabb példányszámmal dolgozó digitális nyomdák szolgáltatásait, ahol pontosabban kontrollálható a darabszám és nem kell hatalmas tételben rendelnünk. Néhány tucat, néhány száz példányhoz pedig használhatjuk saját nyomtatóparkunkat, ma már kaphatók elfogadható költségekkel és minőségben dolgozó házi megoldások is.