Könnyű belátni, hogy a zöld befektetéseket nem feltétlenül környezetünk megóvása vezérli - ahogy a szelektív hulladékgyűjtés is a szemétszállítási díj optimalizálásából adódik a kertvárosi lakóövezetben, úgy az adatközpontokban is inkább a működési költségek lefaragása vezérli a döntéshozókat, nem pedig az, hogy unokáik is horgászhassanak a tavakban. Alapvetően ez nem is probléma, mivel a szerverüzemeltetés átszervezésének környezetbarát mivolta egyfajta melléktermékként, de jelentkezik. Ugyanakkor a koncepció átgondolásával nem csak takaréklángra lehet(ne) csavarni az energiafelhasználást, de jelentős lépéseket lehet(ne) tenni a tiszta energia alkalmazása irányában.
Jelenleg azonban többnyire csupán hatékonyabb erőforrás-kihasználásra támaszkodnak a szerverközpontok. A Greenpeace által az elmúlt hónapban kiadott jelentés az olyan nagy, számítási felhőben érintett vállalatokat vizsgálta, mint az Akamai, az Amazon Web Services, a Google, a HP, az IBM és a Microsoft. Ebben összefüggéseket kerestek energiafelhasználással kapcsolatos lábnyomuk és adatközpontjaik között. A zöld szervezet úgy találta, hogy hiába került köztudatba a fenntartható fejlődés szlogenje már hosszú évekkel ezelőtt, a cloud vállalatok egyszerűen nem tudnak egyértelmű választ adni arra a kérdésre: mekkora mértékben használnak nem megújuló energiát számítási felhő szolgáltatásaik működtetésére.
A Greenpeace megvizsgálta a vállalatok közelmúltban tett beruházásainak reprezentatív mintáit, a fenti válasz után kutatva. Kiderült azonban, hogy gyakran még becslés sincsen arra vonatkozólag, mekkora mértékben használtak megújuló energiaforrást például elektromosság előállításához. „Azt vártuk, hogy ezek a vállalatok úttörő szerepet játszanak a tiszta, biztonságos és megújuló erőforrások használata tekintetében, elkerülendő az olyan katasztrófákat, mint ami Fukushimában következett be tavasszal. Ugyanakkor az IT iparág prominens képviselői elbuktak a teszten: egyikük sem volt képes előállni alapvető, energiafelhasználásra vonatkozó lábnyomukkal kapcsolatos információkkal." - adott hangot csalódottságának Gary Cook, a zöld szervezet IT politikával foglalkozó elemzője, aki szerint a hangzatos szavak mögött tovább zajlik a 21. századi igények 19. századi, szénalapú energiahordozókkal való kielégítése.
Eltérő fogalmak
Ennek egyik fő oka - a Greenpeace szerint - abban keresendő, hogy az iparág gyakorlatilag egyenlőségjelet rakott a fenntarthatóság és az energiahatékonyság közé. Habár utóbbi téren jelentős és elismerésre méltó eredményeket sikerült elérni, tény, hogy ettől még továbbra is szükség van szénhidrogénekre alapuló energiaforrásokra. Ráadásul a tapasztalatok azt mutatják, hogy minden egyes lépést, amit a hatékonyság terén elérünk, ellentételez a folyamatosan növekvő energiaigény. Tovább rontja a képet az átláthatóság hiánya. Például az Amazon Web Services becsült erőforrásigényének átnézésekor a Greenpace-t tájékoztatta az Amazon az adatok téves voltáról, ám még ennek tudatában sem biztosított alternatív számokat a környezetvédők számára. Hasonló eredményre jutottak a Google esetében; az amerikai keresőóriás által megadott adatok alulmúlták a szervezet becsléseit, de a vállalat nem kívánta módosítani saját számait.
Ugyanakkor ez az éremnek csupán az egyik oldala. A Pike Research által végzett kutatás rámutatott, hogy a cloud computingra való átállás jelentősen csökkenti az IT környezetre rótt terhelését. Cloud Computing Energy Efficiency nevű elemzésük szerint 2020-ra 38 százalékos energiafogyasztás-csökkentés prognosztizálható a világ adatközpontjaiban. Az évtized végére a Pike becslése szerint a központok 139,8 terawatt órányi fogyasztást jelentenek majd, szemben a tavalyi 201,8 TWh-hoz képest. Ezzel párhuzamosan a (mai áron számolt) energiaköltség is esni fog, a 2010-es 23,3 milliárd dollárról 16 milliárd dollárra, illetve a tavalyi évi üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának szintje is mérséklődni fog 28 százalékkal 2020-ra. Ez iparágvezető hatékonyságot jelent, állítja a Pike Research.
A számítási felhőkre való átállás, a software-as-a-service (SaaS), az infrastructure-as-a-service (IaaS) és a platform-as-a-service (PaaS) megközelítés egyaránt hatékonyabb a hagyományos alternatívákhoz képest. A piackutató cég megállapítása szerint ezek széleskörű adoptálása jelenti a vállalati informatika kizöldítésének legnagyobb hajtóerejét.
Ezzel azonban visszajutottunk a Greenpeace kételyeihez, azaz oda, hogy a hatékonyságnövelés még nem vezet el a megújuló energiaforrások elterjedéséhez. A zöld szervezet becslése szerint a vizsgált cloud vállalatok több mint felének energiaigényét 50-80 százalékban szénalapú erőforrásokból szolgálják ki, a távközlési vállalatok is inkább dízelgenerátorokra alapozva biztosítják növekedésüket a fejlődő piacokon, ahelyett, hogy például a nap- vagy szélenergiára támaszkodnának. A szervezet elszomorító megállapítása szerint az IT cégek közel sem kötelezték el magukat olyan mértékben a megújuló erőforrásokra való átállásban, mint amennyire felkarolták az energiahatékonyság ügyét.
