A légiközlekedési informatika meglehetősen tág fogalom. A teljes folyamat minden alapszereplőjéhez - a repülőterekhez, a földi kiszolgáló szervezetekhez, a légiforgalmi irányításhoz, a szabályozó hatóságokhoz, a légitársaságokhoz, az utasokhoz - társíthatók informatikai rendszerek, adatbázisok. Ezek a rendszerek jellemzően saját fejlesztésű vagy vásárolt, de a saját igényekhez igazított szoftverek, amelyek önállóan működnek az illető szervezet saját szerverein, saját adatbázisaira alapozva. Egyes nagyobb szolgáltatók már megtették a kezdeti lépéseket az együttműködés felé, ám az általános tendencia még mindig az, hogy a különböző szereplők megtartják maguknak az adatokat.
- Az önállóan működő rendszerek gyakorlata a múltból ered, de szerencsére vannak már integrációs kezdeményezések. Európában, így például Budapesten is, elkezdődött az úgynevezett Airport Collaborative Decision Making (ACDM) rendszer kiépítése. Ennek alapját egy központi adatbázis képezi, amelybe a folyamat szereplői, tehát a légiforgalmi irányító, a földi kiszolgáló és a repülőtér - beadják aktuális információikat. Ha, mondjuk, a földi kiszolgáló látja, hogy egy repülőgép felkészítése az indulásra késést eredményez, és emiatt kicsúszik az illető repülőtéren számára kiosztott résidőből, ezt az információt azonnal továbbítja az adatbázisba, így erről a légiforgalmi irányító is tudomást szerez, és még időben intézkedhet. Vagy egy másik példa: ha a hatalmas, zsúfolt repülőtereken a légiforgalmi irányító látja az összes gép mozgását, és így tudja, hogy a futópálya várópontjánál géptorlódás fog kialakulni, akkor a forgalom csökkenéséig nem adja ki a hajtómű-indítási engedélyt. Ahol az ACDM-et már elkezdték alkalmazni, 5-10 százalékkal csökkent a károsanyag-kibocsájtás, kevesebb lett a gurulási idő, illetve összességében jobban tudták tervezni a forgalmat - mondja Nagy Enikő légiközlekedési mérnök, aki doktori disszertációját a légiközlekedési információs rendszerek integrálása, a repülőtéri utaskezelés módszereinek fejlesztése témában írta.
Központi adatbázis kellene
A repülőterek egyik fő feladata az utasok pontos tájékoztatása. Ehhez a repülőtér központi adatbázisából dolgozó, úgynevezett Flight Information Display System (FLIDS) nyújt segítséget. Amit az utasok látnak a kijelzőkön, az csak egy része az összegyűjtött és kezelt adatoknak. A rendszer számos olyan információt is tárol, illetve megjelenít, amely a repülőtér személyzetének munkáját (például a poggyászrakodást, az állóhelyek vagy a check-in pultok kiosztását) segíti. Bizonyos információk felkerülnek a repülőtér honlapjára, illetve - egyszerűsített formában - mobilalkalmazásból is elérhetőek.
- Amikor utazunk, nagyon sok szolgáltatóval kerülünk kapcsolatba. E szolgáltatók számos saját informatikai rendszert üzemeltetnek. Nem könnyű tehát az informatika eszköztárát igénybe vevő utas dolga. Sok szolgáltatón kell átverekednie magát, amíg a lakásától feljut a repülőgépre. Itt van például rögtön a jegyvásárlás, ami különféle felületeken történhet. A reptérre kijutással kapcsolatos közlekedési tájékoztatás is hagy némi kívánnivalót maga után. Nem könnyű az egyes információmorzsákat összeszedni és rendszerbe illeszteni. Nincs semmi, ami végigvezetné az utast a folyamaton. Nagy szükség volna olyan, integrált adatbázisból dolgozó döntéstámogató alkalmazásra, amely segíti az utast az eligazodásban. A központi adatbázishoz a repüléssel közvetlenül kapcsolatban álló szervezeteken kívül olyan kiszolgáló egységeknek is csatlakozniuk kellene, mint például a reptéri éttermek vagy a repülőtéri transzfert biztosító közlekedési vállalatok. Természetesen a rendszer eredményes működésének az is feltétele, hogy az adatbázisban minden változást azonnal feltüntessenek - mutat rá Nagy Enikő.
Kiváló példa az integrációra a portugál repülőterek utastájékoztatási kezdeményezése. A megoldás lényege, hogy az utasok egyetlen alkalmazáson belül érhetik el a különböző repülőterek összes információját. Ennek alapját az teremti meg, hogy az érintett repülőtereket ugyanaz a szolgáltató üzemelteti. A tapasztalat azt mutatja, hogy ilyen esetben jól működhet az integráció, ott azonban, ahol több szolgáltatónak kellene összedolgoznia, már nehézkes a kooperáció.
Ésszerű adatátadás
Egyfelől teljesen jogos, hogy minden szervezet szigorúan védi a saját adatait az esetleges külső behatolókkal szemben, másfelől erősen megkérdőjelezhető, hogy az üzemeltetők egymás között miért nem osztanak meg olyan információkat, amelyek segítenék a teljes folyamat gördülékeny működését. Vannak bizonyos kötelezően átadandó információk (például a menetrend a légiforgalmi irányítás és a reptér között), de például a repülőgépek pontos érkezésére vonatkozó radaradatokat a földi kiszolgáló szervezet nem kapja meg a légiforgalmi irányítástól. A szakértő szerint fontos lenne a jelenleg széles körben alkalmazott mechanizmus finomítása.
Egy központi adatbázis és az ACDM például sokat segíthetne abban, hogy a légtér terheltsége kiegyensúlyozottabbá váljon. Tételezzük fel, hogy egy hatalmas forgalmú repülőtéren már jó előre látszik, hogy valamelyik (vagy több) repülőgép nem tud majd leszállni a számára kijelölt résidőben. Az ACDM segítségével az érintett repülőgépet indító reptér hozzáfér a szükséges információhoz, és már ott, a földön várakoztathatja a gépet. Ezáltal csökkenthető a légtér terheltsége, ráadásul üzemanyag is megtakarítható.
Terjed az önkiszolgálás, a mobilapp
Ami az utaskezelést, az utasinformációs rendszereket illeti, a világ egyre inkább az önkiszolgálás irányába halad. Számos lépés távolról, az interneten vagy mobilapplikáción keresztül is megtehető, de a repülőtereken is szaporodnak az önkiszolgáló kioszkok, az automata poggyászkezelő berendezések. Sok helyen megoldották már a csomagok internetes nyomon követését is. Vannak repülőterek - például Amszterdamban -, ahol robot segítségét lehet kérni. A robot elolvassa a beszállókártyát, majd a kapott adatok, valamint a memóriájában tárolt repülőtér-térkép alapján, lézeres szemével "tájékozódva", elkíséri az utast a beszállókapuhoz.
Világszerte rohamtempóban terjednek a légi utasokat segítő különféle mobilalkalmazások. Az Egyesült Államok több repülőterén tesztelik például a mobilappon keresztüli útlevél-ellenőrzést. Az utas - aki csak USA-állampolgár lehet - az alkalmazásban rögzíti útlevele adatait, majd készít magáról egy szelfit. Mindezen információkat felküldi a reptér központi rendszerébe. Ha az adatok hatósági ellenőrzése mindent rendben talál, a rendszer küld egy QR-kódot az utas mobiltelefonjára. Az utas e kód felmutatásával haladhat át a repülőtér ellenőrzési pontjain. Elmaradnak tehát a sorban állások, lényegesen felgyorsul a folyamat.
Vagy itt van például a Lufthansa Systems inTime mobilalkalmazása, amely már az indulás előtt jelzi az utasnak, hogy adott pozíciójától mennyi idő alatt jut el a gép fedélzetére. A valós idejű adatfeldolgozásnak köszönhetően az utas így tisztában lehet például a repülőtérre vezető úton lévő aktuális dugókkal, a check-in pultnál és az ellenőrzésnél álló sor hosszával vagy a beszállókapuig tartó séta idejével.
CHAT A LEVEGŐBEN
A légiforgalmi irányítók és a pilóták nemcsak beszélnek egymással, hanem chat-jellegű üzenetek formájában is tudnak kommunikálni. A földről érkező üzenetek a repülőn egy fedélzeti számítógép kijelzőjén jelennek meg. A légiforgalmi irányítók a kötött üzenetek mellett szabad szöveget is írhatnak, a pilóták viszont csak kötött üzeneteket küldhetnek.
INTERNET A FEDÉLZETEN
A Roland Berger tanulmánya szerint az utasok járatválasztásánál a legfontosabb szempontok között szerepel az internetkapcsolat, sőt az utasok kétharmada kész lenne többet is költeni a repülőjegyre, ha az utazás alatt végig hozzáférhetne a világhálóhoz. A felmérés húsz nemzetközi légitársaság adatait vizsgálta. A fedélzeti internetelérés az utasoknak nyújtott szolgáltatás mellett számos repülést támogató lehetőséget is kínál. A pilóták például valós idejű időjárás- és forgalmi adatokhoz juthatnak az úgynevezett elektronikus repülőtáskák segítségével, így szükség esetén újratervezhetik a repülési útvonalat és sebességet.
A Lufthansa Systems által fejlesztett vezeték nélküli eszközökkel is elérhető BoardConnect például olyan digitális platform, amely egyszerre segíti a légi személyzet munkáját és biztosít szélessávú internetelérést az utasok számára. A szórakoztató funkciók mellett erre a rendszerre épül a cég online konferenciabeszélgetéseket kínáló megoldása is. Az új fejlesztéseknek köszönhetően az utasok a repülés előtt és közben is elérhetik a legfrissebb információkat az utazásról, így előre értesülnek az esetleges késésekről is.
