Közeleg két fontos dátum: 2019. július 1., az azonnali fizetési rendszer (AFR) elindulása és 2019. szeptember 14., a banki infrastruktúra kötelező kinyitása (PSD2). Az elhúzódó lassú döntési folyamatok, az évekre előre lekötött szűkös IT-erőforrások, az innovációt támogató szervezeti kultúra hiánya miatt a bankok többségének nehéz lesz magasabb fokozatba kapcsolnia. Mire készül a pénzügyi szektor a következő hónapokban?
Csaláskezelési kihívások
A szabályozói környezet változása (a PSD2 bevezetése), új rendeletek megjelenése (például eIDAS, távoli ügyfél-azonosításról szóló MNB-rendelet) előkészítette a terepet
- új(fajta) digitális pénzügyi szolgáltatások bevezetéséhez (például számlainformációs szolgáltatás, fizetéskezdeményezési szolgáltatás, fizetési kérelem),
- új pénzügyi közvetítők (számlainformációs szolgáltatók - AISP, fizetéskezdeményezési szolgáltatók - PISP) megjelenésének, továbbá
- az online számlanyitásnak, online hitelezésnek és további pénzügyi termékek, szolgáltatások online szerződéskötésének.
Köszönhetően az előbbieknek 2019-ben kiemelt fontosságú az ügyfelek digitális azonosítását, a csalások megelőzését, felderítését és megakadályozását segítő megoldások bevezetése, alkalmazása úgy, hogy a biztonsági eljárások ne menjenek az ügyfélélmény rovására, illetve azok megfeleljenek az Általános Adatvédelmi Rendelet, a GDPR előírásainak is.
Lemák Gábor társalapító, FinTech Group
Miközben a digitális tér szolgáltatói (például a webshopok) valós időben végzik a tranzakciók feldolgozását és azok eredményeinek átadását harmadik feles szolgáltatóknak, addig "a jelenlegi pénzügyi infrastruktúrák működési logikái az évtizedekkel korábbi technológiai megoldásokhoz alkalmazkodva alakultak ki, ezért a fizetési műveletek lassúak" - írja az MNB.
2019. július 1-jétől
Az azonnali fizetési rendszer indulását követően a számlavezetés "azonnalisága" kihatással lesz számos más pénzügyi szolgáltatásra, riportolásra, ügyfélnyilvántartásra is, ami a belső működési logikák átalakítását, a valós idejűséghez való felzárkózást teszi szükségessé.
A PSD2 kötelező alkalmazását követően a pénzügyi közvetítői rendszerben - és az értékláncban - megjelenő újfajta pénzügyi szolgáltatók (AISP, PISP), illetve az új digitális kompetenciákat fejlesztő pénzügyi közvetítők (például függő ügynökök, többes ügynökök, alkuszok) számos pénzügyi folyamat felgyorsítását várják el a bankoktól.
A Módosított Pénzforgalmi Irányelv (PSD2), továbbá az azonnali fizetési szolgáltatások szabályozása szigorú rendelkezésre állást írnak elő az internetbanki és mobilbanki rendszerekkel szemben.
Az MNB jelentése alapján 2017-ben a TOP10 banknál több mint 150 alkalommal volt üzemzavar az internetbank és közel 150 alkalommal a mobilbank esetén. Durva becslés alapján a tíz legnagyobb banknál bankonként áltagosan 65 órára állt le az internetbank és körülbelül ugyanennyi időre a mobilbank. Ha ehhez hozzávesszük a tervezett leállásokat is, akkor az internetbank bankonként legalább 80-100 órára nem volt elérhető 2017-ben. Ugyanakkor az azonnali fizetési rendszer elindulásától az éves leállások száma nem haladhatja meg a 24 órát bankonként.
Megszokott ügyfélélmény
A távoli (valós és nem valós idejű) ügyfél-azonosítás kinyitotta a teret a pénzügyi termékek online értékesítésének és az online szerződéskötésnek. Kérdés, hogy a pénzügyi szolgáltatók hogyan lesznek képesek az e-kereskedelemben megszokott vásárlási élményt biztosítani a pénzügyi termékek igénybe vétele során.
További kérdés, hogy a pénzügyi közvetítők (például függő ügynökök, többes ügynökök, alkuszok) hogyan használják majd ki az új lehetőségeket a digitális térben. Ennek eredményei a bankok számára a közvetlen ügyfélkapcsolat elvesztését is jelenthetik.
Az azonnali fizetések ügyfélélményének legalább a bankkártyás ügyfélélményt kell biztosítaniuk az online környezetben és a fizikai vásárlás során is - különös tekintettel a tranzakció jóváhagyásának folyamatára, hogy az azonnali fizetésnek legyen esélye a széles körű elterjedésre.
A szabályozói követelmények teljesítését követően minden érintett szereplő számára a legnehezebb kérdés, hogyan fog megtérülni a beruházás, miképpen növelhető a jövedelmezőség a digitális térben.
