Genfben az újraindításról tartott sajtótájékoztatón Frederick Bordry, a CERN részecskegyorsítókért felelős vezetője elmondta, szinte teljesen megújult az LHC, amelyben immár nyalábonként 6,5 teraelektronvolt (TeV), összességében tehát 13 TeV energián ütköztetik majd a protonokat a korábbi 8 Tev helyett (1 TeV - ezermilliárd elektronvolt).
A 27 kilométeres, föld alatti gyűrűben négy ütközési pont van, a protonnyalábok csaknem fénysebességgel száguldanak a mínusz 217 Celsius-fokon üzemelő részecskegyorsítóban. Az ütközésekről a CERN nagy teljesítményű számítógépei és különleges kamerái a jövőben másodpercenként 40 millió felvételt fognak készíteni az eddigi 20 millió helyett.
A részecskefizikai kutatások európai szervezetének főigazgatója úgy fogalmazott, fokozatosan készítik fel a nagy hadronütköztetőt, és május végére várható, hogy teljes energián megkezdődik az új kísérleti szakasz. Rolf Heuer az LHC második hároméves működési időszakától - az első a két évvel ezelőtti első "nagy leállásig" (Long Shutdown) tartott - azt reméli, hogy az eredmények új távlatokat nyitnak a fizikában. "Nem tudjuk például, miért van az anyagból olyan sok, míg az antianyagból olyan kevés" - jegyezte meg a CERN év végéig hivatalban lévő vezetője. Emlékeztetett arra is, hogy a világegyetem 95 százaléka még mindig ismeretlen: sötét anyag és sötét energia alkotja. Az elkövetkező években remélhetőleg többet megtudunk a sötét anyagról - mondta, de hangsúlyozta, hogy minden a természet "kegyein" múlik.
Ezzel kapcsolatban Dave Charlton, az LHC ATLAS kísérletének vezetője a sajtótájékoztatón megjegyezte, nem tudják, mi lesz a következő nagy eredmény, és mit rejt a természet.
"Reméljük, hogy (a Higgs-bozon után) újabb szenzációval tudunk szolgálni" - fűzte hozzá a nagy hadronütköztető négy kísérlete közül a CMS vezetője. Tiziano Camporesi emlékeztetett arra, hogy a részecskefizika standard modellje - az elektromágneses, a gyenge és az erős kölcsönhatást, valamint az alapvető elemi részecskéket leíró kvantumtérelmélet - nem ad választ minden kérdésre, de az LHC készen áll a "váratlanra" és arra, hogy meghaladja az elméletet.
Rolf Heuer kiemelte, hogy nem egyetlen, hanem rengeteg kérdésre keresik a választ, az ütközések eredményét az egyes kísérletek más és más után kutatva elemzik. A főigazgató szerint az elkövetkező években kiderülhet például az is, hogy vannak-e a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozonhoz hasonló részecskék. Emellett a fejlesztés révén jobb bepillantást nyerhetnek az eddigi felfedezésekbe, többek között a Higgs-bozonnal kapcsolatban is - mutatott rá Dave Charlton.
A nagy hadronütköztető modernizálása miatt nem kellett növelni a CERN költségvetését - mondta kérdésre válaszolva a főigazgató. Az LHC egy-egy kísérletének üzemeltetése egy nagyobb amerikai egyetem költségvetésének felel meg - részletezte. "Ha az emberiség nem áldozna a tudományra és a kutatásra, nem fejlődne a világ" - vélekedett, és megjegyezte, hogy a CERN missziója mindig is a tudomány és az oktatás előmozdítása volt. "A Higgs-bozont három éve találtuk meg, de még mindig beszélnek róla. Jó helyre megy a pénz" - fogalmazott.
A nagy hadronütköztetővel 2035-ig vannak terveik - mondta. A két évvel ezelőtti leállásig csak az LHC-vel tervezett ütköztetések 1 százalékát végezték el - tette hozzá Guy Wilkinson, a nagy hadronütköztető LHCb kísérletének vezetője. Rolf Heuer elmondta, tanulmányozzák, hogy milyen részecskegyorsítót tartanának megfelelőnek az LHC után.
