Megkerestük néhány cég szakértőit: mondják el, milyen elvek alapján és kik végzik náluk a programok user interface-ének (UI), azaz kezelőfelületének fejlesztését. Milyen szerepet tulajdonítanak ennek, és szerintük milyen kapcsolatban van az UI és a funkcionalitás egymással? Arra is kíváncsiak voltunk, hogy látják-e közvetlen üzleti hasznát a jó kezelőfelületnek, vagy a funkcionalitás mindent visz. A válaszokban néhány érdekes technikai részletet is elárultak.
A funkció másolható, az élmény nem
A Microsoftnál nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a user interface-re, ami leghatározottabban a Windows 7 és a Windows Phone 7 fejlesztése óta érzékelhető - a user interface tervezés mélyen beágyazódott a szoftvergyártás folyamatába. „Ma már alapvetően a dizájnból vezetik le a szoftvergyártást, és nem fordítva" - mondta ezzel kapcsolatban Bátorfi Zsolt, a Microsoft Magyarország kiemelt rendszermérnöke. Szerinte a leghatározottabban a konzumer termékekben - például az Xboxban vagy a Windows Phone 7-ben - érzékelhető ez a koncepció. Ennek a szemléletnek az érvényesülését nagyban segíti az is, hogy a Microsoft a fejlesztőeszközeit, például az Expressiont és a Visual Studiót felkészítette ennek a támogatására, és ez az integráció kihat a vállalati, például ügyviteli szoftverek fejlesztésére. A dizájntervezés támogatására a Microsoft létrehozott egy dizájnrendszert is, a Metro Design Systemet.
Bátorfi elmondta, hogy a Microsoftnál nagy létszámú csapat dolgozik az UI-fejlesztéseken. A user experience architectnek vagy user experience integratornak nevezett munkakörök betöltői egyre inkább egy új szakmát képviselnek. Nem fejlesztők, de nem is csupán a grafikai elemekkel foglalkozó dizájnerek. A velük szemben támasztott követelmények alapján a két szakma között helyezkednek el. Egy ilyen szakember kiképzése nagyon nehéz feladat Bátorfi szerint; ő úgy véli, hogy talán a dizájn iránt affinitást érző fejlesztők átképzése lehet a legcélravezetőbb.
Az UI-fejlesztés a Microsoftnál egy belső metodológia alapján történik - erre nincsenek is szabványos megoldások, gyakorlatilag minden szoftvergyártó saját belső módszertanát alkalmazza. A Microsoft módszertanában a felhasználói élményt nem általánosságban kezelik, hanem meghatározott célcsoportokhoz igazítva, a célcsoportok felhasználói szokásait figyelembe véve alakítják ki. Ezt a módszert alkalmazták például a legújabb Office és a Widows 7 tervezésénél, de ugyanez érvényesül a vállalati szoftverek esetében is. Ez utóbbiaknál a menedzsment elsősorban üzleti elvárásokat fogalmaz meg, amelyek legkézenfekvőbb kialakítását meg kell tervezni, majd pedig meg kell valósítani a különböző funkciókban - ezek azután létrehozzák a kívánt eredményt.
Redmondban ma egyébként nem a csinosság és a hatáskeltés, hanem a kezelhetőség és a természetesség a kulcsszavak. Ami a Windows 7-ben a Natural User Interface koncepcióval elindult, az a Kinectben és a Surface jellegű termékekben fog kiteljesedni - vélekedett Bátorfi Zsolt.
A jó user interface üzleti előnye Bátorfi szerint amúgy egyszerűen megfogalmazható: ami jó, azt többen vásárolják. Ugyanakkor - tette hozzá - a kezelőfelület közvetítette felhasználói élmény, a user experience ma már sokkal fontosabb megkülönböztető jegye egy terméknek, mint a funkciók. Hiszen egy funkciót le lehet másolni, a felhasználói élményt azonban már sokkal nehezebb, majdhogynem lehetetlen.
Az, hogy mitől lesz jó a kezelőfelület, nagyon nehéz kérdés. Az eredményt a fejlesztés fázisaiban folyamatosan tesztelik. Egyrészt numerikus és statisztikai módszerekkel vizsgálják a használhatóságot, másrészt a felhasználókat is bevonják - például interjúk segítségével - a prototipizálás folyamatába, és ezek eredményei alapján alakul ki a termék végleges felülete. Ebből az is következik, hogy verzióváltásoknak - feltéve, ha egy verzióváltás a felhasználói felület váltásával is együtt jár - vannak-lehetnek a régebbi felhasználók számára fájdalmas következményei, de egy terméket nemcsak funkcióiban kell megújítani, hanem igazodni kell a felhasználók szokásinak, képességeinek, felkészültségének változásaihoz is.
A trendeket követni kell
Az SAP-nál már több mint 10 éve működik a User Experience (UX) szervezet, melynek feladata az SAP-rendszerek és alkalmazások használhatóságának és konzisztenciájának biztosítása, illetve javítása - mondta el lapunknak Juhász Dániel, az SAP Labs Hungary fejlesztője. Ez a szervezet évről évre növekszik, egyre több projekt fut UI Designer (UID) támogatásával. Minden SAP-terméknek meg kell felelnie az accessibility és usability termékstandardeknek. Az első a látási és mozgási nehézségekkel küszködők szoftverhasználatát biztosítja, míg a második az általános használhatóságot.
Egy alkalmazás létrejöttében persze sok szereplő vesz részt: a solution managerek feladata, hogy a funkcionalitás legyen a középpontban, míg az UI-tervező a termék felhasználóbarátságáért, a képernyők érthetőségéért és egyszerűségéért küzd. A végső funkciók listája kettejük együttműködésének és megegyezésének eredménye. A funkcionalitás és az UI csak egymást szolgálva állják meg helyüket: egy okos termék rossz felhasználói élménnyel, illetve egy szép, de haszontalan termék sem lehet piacképes.
Az SAP-nál önálló pozíciót kaptak az UI-tervezők, akiket a belső terminológia szerint UI-designernek (UID) neveznek. A termékek grafikai megjelenéséért az ún. visual designerek felelnek, az igények felmérését és a meglévő képernyők validálását pedig a user researcherek végzik. Külön csoport felel az SAP-alkalmazások konzisztenciájáért, ők írják a UI-guideline-okat.
A jó UI-tervezőnek Juhász Dániel szerint hasonló képességekkel kell rendelkeznie, mint egy grafikai tervezőnek. Alapelvárás a jó ízlés, a színlátás és az ergonómiai érzék. Emellett ismernie kell a manapság divatos trendeket, nagyfokú kreativitásra van szüksége, de képesnek kell lennie előre meghatározott szabályok mentén is építkezni. Valamint nagyfokú empátiát is igényel a felhasználói igények pontos felméréséhez és megértéséhez.
A tervezés azonban minden esetben kutatásokkal is megalapozott. - Az ügyféligények felmérése, az UI-tervezés illetve a képernyők validálása nem újdonság: általánosan elfogadott módszertanát az SAP is átvette és alkalmazza - mondta lapunknak a szakember. Az ezzel kapcsolatos kutatásokat pszichológiai, ergonómiai aspektusokból is végzik azzal a céllal, hogy az elkészült alkalmazás mindenki számára könnyen érthető és tanulható legyen. Sok UI-tervezési metodológia létezik, például a User-Centered Design (más néven Contextual Design) módszert az SAP is régóta alkalmazza, ám új metódusokat is használ, például a Storyboardingot.
A fejlesztés célja értelemszerűen egy olyan UI kialakítása, amellyel az ügyfelek és felhasználók elégedettek. A nagyvállalati szoftverek esetében ugyan a funkcionalitás az elsődleges szempont, ám a minőségi user experience-nek is óriási hatása van. Az UI használhatósága ún. usability teszt segítségével mérhető. A módszer alapján valódi végfelhasználókkal kell feladatokat megoldatni a rendszerben, de ehhez nem kapnak semmilyen magyarázatot vagy segítséget. Amennyiben a szokásos folyamatokat probléma nélkül meg tudják oldani, a képernyők használhatósága megfelelő. A tesztek során kibuknak a problémák, kiderül a rossz terminológia, a rossz design vagy koncepció, ezek aztán javíthatók. A fókuszcsoport mindig a lehetséges végfelhasználókból áll, hiszen csak ők adhatnak megfelelő visszajelzést a használhatóságról. Ehhez persze elengedhetetlen a termék folyamatainak ismerete.
A szakember ezzel kapcsolatban elmondta: minden UI-n eszközölt változtatásnak oka van. Ez lehet egy felhasználói teszt eredménye, új funkció megvalósítása vagy akár az is, hogy így válik az alkalmazás konzisztenssé egy máshol sikerrel alkalmazott sémával. A változást azonban sokszor indukálják a legfrissebb designtrendek, amelyekkel az SAP is lépést kíván tartani.
- Az UI-fejlesztésben megkerülhetetlenné váltak a hordozható eszközök - mondta Juhász Dániel -, amelyek egészen más megközelítést igényelnek, hiszen a mobileszközökön a folyamatok egyszerűbbek, a képernyők kisebbek és kompaktak. Meglevő desktop alkalmazások mobilizálása esetén először meg kell határozni a „hordozható folyamatokat", majd ki kell választani a legfontosabb adatokat, amelyeket ügyesen vizualizálni kell. A kulcsszó itt is az egyszerűség. Egyes irányzatok éppen ezért előbb a mobilfolyamatok megtervezését javasolják, és csak ezután a desktop verziót, hiszen így a nagyképernyős felület is egyszerű és átlátható marad.
A mobilfejlesztés másik nehézsége, hogy alkalmazkodni kell a különböző platformok sajátosságaihoz. Például az iPhone és az iPad esetén be kell tartani az Apple követelményeit, de a többi eszköznél is konzisztensnek kell maradnunk a felhasználók által megszokott navigációhoz, élményhez.
Juhász Dániel szerint akár közvetlen haszna is lehet a körültekintő UI-fejlesztésnek. Példaként a világ egyik legnagyobb, szájhigiéniával foglalkozó vállalatát hozta fel, amely évek óta SAP-termékekkel fedi le üzleti folyamatait. Az SAP bevonta a cég szakembereit néhány új alkalmazás tervezési folyamatába. Részt vettek mind az igények feltérképezésében, mind a képernyőtervek validálásában, ami tovább erősítette az együttműködést.
A forma maga a funkció
A Nokia okostelefonok UX-designjáért felelős alelnöke, Peter Skillman szerint a forma maga a funkció, és a felhasználói élmény megtervezése mind a kettőben megnyilvánul. E kettő elválasztása lehetetlen, mivel minden ember komplex élményként éli meg a mobiltelefonokat.
A jó UI egyszerű, könnyű használni, és így időt spórol meg a felhasználónak. Külsőleg megnyerő és az embereket érzelmileg elkötelezetté teszi - minél több az érzelem, annál jobb. Nagyon sokat számítanak a nüánszok és a szubjektív szépség, mivel a készülékek igencsak személyes eszközök. A jó UI-nak határozottan érzékelhető az üzleti haszna is - vélekedett az alelnök. „Például a Nokia N9 esetében kezünk egy egyszerű mozdulatával megváltoztathatjuk a kijelzőn lévő kezdő lapot. Az ilyen finom újítások lehetővé teszik, hogy a felhasználó sokkal inkább kapcsolatban maradjon az őt körülvevőkkel, és nem kell beletemetkeznie telefonja kezelőfelületébe. A Nokiánál nagy létszámú kutató- és antropológus csapatunk van, amely folyamatosan segít bennünket a fogyasztói igények és viselkedési formák megértésében" - mondta Peter Skillman. Vizsgálják például az ún. időszerű viselkedést, melynek megnyilvánulásai világosan kifejeződnek, valamint az ún. kialakuló viselkedést, amely a piac csak egy bizonyos részén látható. Ezen a ponton fontos megértenünk, hogy ennek a kialakuló viselkedésnek van-e potenciálja arra, hogy a fogyasztói szokások fősodrába kerüljön, vagy csak egy szűk területre lesz jellemző.
Az UI hatékonyságát folyamatosan tesztelik. Fókuszcsoportot, mint olyat, nem használnak. Helyette kisebb használhatósági tesztek százait készítik el, hogy megerősítsék egy ötletük helyességét. „Teszteljük a teljesítményt is, kattintási számlálást végzünk, hogy meghatározhassuk, hány lépés szükséges egy bizonyos feladat megtételéhez a felületen, és szubjektív teszteket is kitöltetünk a felhasználókkal. Ugyanakkor van egy belső eljárásunk arra, hogy lemérjük a rendszer konzisztenciáját, problémamentességét, erőlködés nélküliségét és az élvezeti dimenzióját" - mondta az alelnök.
Az UI átalakításával kapcsolatban Skillman kifejtette: a Nokia az állandóságban és a hasonlatosságban hisz - persze ez nem jelenti azt, hogy elvetnék az újításokat. „Nincs szükség azonban arra, hogy újra megváltoztassunk alapvető dolgokat csak önmagában az újítás kedvéért" - magyarázta az alelnök.
Szerinte egy jó terv több összetevőből áll. Egyrészt meg kell érteni a fogyasztói igényeket, majd az azokra adott megoldásokat kreatív módon kell megjeleníteni. El kell készíteni a prototípust, tesztelni az ötletet, és végül apró pontosítások után életre kell kelteni. Az alelnök szerint ez a folyamat nem mindig tudatosan megtervezett erőfeszítés: „A megérzés és az intuíció éppolyan fontos lehet, mint a tervezés. A kísérletezés és a tévedések is hozzájárulnak ahhoz, hogy végül egy hibátlan dolgot hozzunk létre."
Ehhez persze jó tervezők kellenek. Peter Skillman szerint egy jó tervező tudását a T alakzattal lehetne leírni. A T vízszintes vonala jelképezi a funkcionális megoldások iránti általános érdeklődést és az ahhoz kapcsolódó ismereteket, a szára pedig a vizuális kivitelezést, a használhatóság interakciós kivitelezése vagy mozgó képi grafikák terén szerzett nagyon mély tudást.
Milyen problémákat vet fel a ma már sok esetben alapkövetelményként megfogalmazott multiplatformos fejlesztés? - tettük fel az utolsó kérdést az alelnöknek. „Ez egy nagyszerű kérdés! Szerencsére a világ legnagyobb részén mindenkinek van mobiltelefonja, és igazán ez számít. A megfelelő kijelző készítésének kulcsa az, hogy integrálni kell az összes olyan szolgáltatást, amely mozivásznon, asztali vagy kézi méretű kijelzőkön fut. És ez egy új megközelítési mód kialakulását fogja eredményezni."
Fontos a kiegyensúlyozottság
Kiss Attila, a BalaBit marketingvezetője a funkcionalitás és a kezelőfelület harmóniájának fontosságára hívta fel a figyelmet. Szerinte, amíg a GUI-t a technológiaorientált cégek hajlamosak alulértékelni és elhanyagolni, addig a marketingorientált vállalkozások hajlamosak kizárólag a felhasználói felületre összpontosítani. „Valószínűleg az a legfontosabb egy alkalmazás tervezésekor, hogy a fejlesztési erőforrásokat kiegyensúlyozottan tudjuk beosztani e két szempont között. Az a technológia, amit a GUI nem támogat megfelelően, tulajdonképpen nem is létezik, mert a többség nem fogja használni. Az a funkció, pedig amit a GUI csak ígér, de nem működik megfelelően, értelemszerűen szintén nem létezik. Az, hogy melyik véglet idegesíti jobban a felhasználót, sok mindentől függ, de tudomásom szerint a kérdést még nem vizsgálták meg tudományos alapossággal."
Egy GUI tervezésében talán az a legnehezebb, hogy nem mindig lehet a tökéletes megoldásra törekedni - vélte a marketingvezető. A felhasználók gyakran a szokásaik rabjai, így az iparági „szokványok" figyelembevétele még akkor is kívánatos lehet, ha esetleg lenne jobb megoldás is. Természetesen ez már stratégia kérdése is. Ebből is látszik, hogy a felhasználói felület problémája meglehetősen messzire vezet. Nem csupán funkcionális kérdések merülnek fel, de már-már filozófiai vetületek is, nem beszélve a még inkább megfoghatatlan image témáról.
„A trendeket tekintve nem kell nagy jóstehetségnek lenni ahhoz, hogy lássuk a vékony kliensek előretörését, amiben nagy szerepük van a webes felületeknek. Ezen a téren a következő lépést a HTML 5 alapú kliensek jelentik, amelyek önálló alkalmazás érzetét adják majd webes technológiai alapokon, miközben a legtöbb multiplatform elvárást is kielégítik. Itt kell megemlíteni a mobileszközökön elérhető appokat is, amelyek szintén alkalmasak akár nagyvállalati szoftverek távoli kezelésére. A másik, talán kevésbé szembetűnő trend vagy inkább jóslat a felhasználói felületbe integrált közösségi és terméktámogatási funkciók. A jövőben a felhasználói felületen tudunk majd kérdéseket vagy javaslatokat intézni a termék fejlesztőjéhez, illetve más felhasználókhoz anélkül, hogy egy külön weboldalt meg kellene ehhez látogatnunk" - mondta Kiss Attila.
A BalaBit néhány éve már foglalkoztat főállású tervezőt a termékei felhasználói felületéhez, ez fontos lépés volt afelé, hogy olyan termékeket tudjanak kínálni, amelyeket rutinszerűen, kényelmesen és szívesen használnak az ügyfeleik. „Ráléptünk tehát az útra, de a mi erősen technológiavezérelt piacainkon nincs olyan nagy nyomás a GUI fejlesztésére, mint például a szórakoztatóelektronikai piacon. A hálózatbiztonságban a mai napig nagy számban fordulnak elő szövegesen konfigurálható szoftverek is - hívta fel a figyelmet a piaci igények közötti különbségekre. - Számunkra a nagy kihívást az jelenti, hogy hogyan lehet olyan felületet készíteni, amely átlátható, és kiszolgálja az alacsonyan képzett felhasználót is, ugyanakkor a professzionális felhasználás komplex beállítási lehetőségeit is tartalmazza. Mint sok más fejlesztőcég, mi is egy többszintű GUI-modellben gondolkodunk, ahol a legfontosabb alapbeállítások kézre állóan megtalálhatók, de egy kattintással megjeleníthetők a részletes konfigurációs lehetőségek is. Sőt további kattintással akár saját scriptek bevitelére is van lehetőség, például a Zorp Gateway felhasználói felületén" - nyilatkozta a külföldön is egyre sikeresebb BalaBit marketingvezetője.
