Emberi léptékben gondolkodva felfoghatatlan sebességű feldolgozást jelent az exascale szintű teljesítmény - 1 exaFLOPS másodpercenként egy trillió, azaz egy milliárdszor milliárd lebegőpontos számítási művelet elvégzését jelöli, ami 1018 FLOPS-nak felel meg. Sokkal érthetőbb, hogy irdatlan adatmennyiség gyors feldolgozásával az exascale teljesítményű szuperszámítógépek többek között az atom- és az űrkutatás, a globális felmelegedés elleni küzdelem, a gyártóipar és az orvostudomány, a személyre szabott gyógyítás terén segítik majd az emberiséget új felfedezésekhez, eddig elérhetetlen innovációhoz. Elsőként ugyanis a legnagyobb kutatóintézetek engedhetnek majd meg maguknak ilyen hatalmas teljesítményugrást.
Összehasonlításképp az előző, petaFLOPS-os teljesítményküszöböt a számítógépek több mint egy évtizede, 2008-ban lépték át másodpercenként milliószor milliárd, azaz 1015 lebegőpontos művelet elvégzésével. A fejlődés gyorsuló ütemét jól érzékelteti, hogy idén nyáron a világ ötszáz leggyorsabb szuperszámítógépét számon tartó top500.org listáján már minden szereplő ebbe a teljesítményosztályba tartozott, és az exascale nemzedék első tagjainak beüzemelésére sem kell már sokat várnunk.
Az Egyesült Államokban hat-hat kutatólaboratórium és technológiai szállító az energetikai minisztérium által indított program, az Exascale Computing Project részeseként már az újabb teljesítménycsúcs felállításán dolgozik. Idén márciusban a minisztérium közzétette, hogy az ország első exascale teljesítményű szuperszámítógépe az Aurora lesz, amelyet a Cray az Intellel együtt épít az Argonne National Laboratory számára 2021-es átadással. Még ugyanabban az évben a Cray az AMD-vel közösen egy másik, hasonló szuperszámítógépet is felépít és bekapcsol az Oak Ridge National Laboratory kutatóintézetében - a Frontier teljesítménye 1,5 exaFLOPS lesz. Csakúgy, mint az energetikai minisztérium, a nemzeti atombiztonsági hivatal (National Nuclear Security Administration) és Lawrence Livermore National Laboratory kutatóintézet El Capitan szuperszámítógépének feldolgozási kapacitása, amelyet szintén a Cray épít 2022-re.
Elkelt a Cray
Mindhárom projekt közös szereplője a Cray, amely 1976-ban a szintén egyesült államokbeli Los Alamos National Laboratory kutatóintézetében helyezte üzembe a világ első kereskedelmi forgalomban elérhető szuperszámítógépét. A 8,8 millió dolláros árcédulát viselő Cray-1 teljesítménye 160 megaFLOPS - másodpercenként egymillió, azaz 106 lebegőpontos művelet - volt, és közel öt éven át a világ leggyorsabb szuperszámítógépének számított.
A szuperszámítógépek történetében közelgő újabb korszakváltásra a HPE idén stílusosan október 18-án exascale-nappal, egy online eseménnyel hívta fel a figyelmet. Jó oka volt erre, mivel nem sokkal korábban, szeptember 25-én befejezte a Cray felvásárlását az 1,4 milliárd dollár értékűre becsült készpénzes tranzakció lezárásával. (Akvizíció apropóján egymondatos kitérővel jegyezzük meg itt, hogy piaci információk és a mostani állás szerint a HPE külön utakat járó másik fele, a HP eközben a nála jóval kisebb Xerox tulajdonába kerülhet - patinás nevek, fordulatos történetek.)
Hasonlóan az akadémiai szféra szereplőihez, a gazdasági szervezeteknek is egyre nagyobb számítógépes teljesítményre van szükségük, mivel a robbanásszerűen táguló adatuniverzumból mesterséges intelligenciával, gépi tanulással, bigdata-analitikával, csupa kapacitásigényes technológiával igyekeznek minél gyorsabban minél értékesebb információt kinyerni. Mindez igen kedvezően hat a nagy teljesítményű feldolgozás (HPC), a szuperszámítógépek, valamint a hozzájuk tartozó tárolók és szolgáltatások piacára. A területre szakosodott Hyperion Research előrejelzése szerint a HPC-piac mérete a 2018-ban regisztrált 28 milliárd dollárról 2021-re mintegy 35 milliárd dollárra fog nőni. A szuperszámítógépes piac felső végén 2024-re az exascle teljesítményű rendszerek szegmense már önmagában elérheti a 4 milliárd dolláros méretet.
A Cray felvásárlásával a HPE a gyorsan bővülő piac minél nagyobb szeletét igyekszik megszerezni. A nagy teljesítményű feldolgozás a HPE növekedési stratégiájának egyik kulcsfontosságú területe, és a két vállalat technológiai platformjának, kutatási-fejlesztési erőforrásainak, valamint piaci elérésének egyesítésével a felhasználók a jövőben még előnyösebb megoldásokra számíthatnak, mondta az akvizíció lezárásakor Phil Davis, a HPE Hybrid IT üzletágának elnöke. Ilyen lesz többek között a HPE GreenLake portfóliójában elérhető HPC-as-a-Service szuperszámítógépes szolgáltatás, amellyel a vállalatok még gyorsabban vezethetik be az üzleti igényeikhez legrugalmasabban alkalmazkodó, mesterséges intelligenciára, gépi tanulásra és bigdata-analitikára épülő alkalmazásokat, mondta az elnök.
Minthogy lezárult a tranzakció, Peter Ungaro, a Cray elnök-vezérigazgatója is csatlakozott a HPE csapatához, ahol a Hybrid IT üzletágon belül a HPC és AI üzleti egységet vezeti. A Crayhez hasonlóan a HPE is újabb HPC-projekteket nyer. Legutóbb a NASA Ames Research Center kutatóközpontjával írt alá négy évre szóló szerződést egy több szakaszban felálló szuperszámítógép megépítésére. A HPE SGI 8600-as rendszerére alapozott Aitken szuperszámítógéppel a NASA a következő évtizedre tervezett Holdra szállás műveleteit fogja modellezni.
Hibrid a felhő
Az exascale osztályú szuperszámítógépek felfoghatatlanul gyorsak, hatalmas teljesítményükre aligha lehet szüksége minden felhasználónak, technológiájukat azonban minden digitálisan átalakuló vállalat használni fogja - idézte blogbejegyzésében Phil Davis a Cray-t. A modern alkalmazások szuperszámítógépes képességekért kiáltanak, ezért ami ma még néhány kutatólaboratórium kiváltsága, az holnap minden vállalat nélkülözhetetlen erőforrása lesz.
Minthogy a szuperszámítógépes képességek is a felhőben, hibrid környezetben tehetők széles körben hozzáférhetővé a legkönnyebben, a HPE ezen a területen is folyamatosan fejleszti és bővíti megoldásait: október elején jelentette be HPE GreenLake for Nutanix hybrid cloud as a service hibridfelhő-szolgáltatását, valamint ProLiant DX megoldását. A HPE idén áprilisban kezdett partneri együttműködést a hiperkonvergens, szoftveralapú felhő-infrastruktúrát szállító Nutanixszel, hogy nagyobb rugalmassággal támogassa a hibrid felhőkörnyezetüket építő vállalatokat.
Az új HPE GreenLake megoldás a Nutanix Enterprise Cloud OS operációs rendszerére és beépített AHV hypervisorára épülő készülék (appliance), amelyen a vállalatok a HPE által menedzselt magánfelhőt kapnak szolgáltatásként, használatalapú díjelszámolással, így jelentős mértékben csökkenthetik a birtoklás összköltségét. A Forrester elemzése (The Total Economic Impact of HPE GreenLake Flex Capacity, 2018) szerint a HPE GreenLake megoldásaival a vállalatok ugyanis 30 százalékkal csökkenthetik beruházási költségeiket - mivel az erőforrásokat tényleges igényeik szerint méretezhetik -, és 40 százalékkal javíthatják informatikai osztályuk erőforrás-hasznosítását: szakembereik mentesülnek a támogatás feladatainak terhe alól, így több időt és energiát fordíthatnak az értékteremtő IT-projektek megvalósítására. Az első HPE GreenLake for Nutanix megoldások magánfelhők kialakítására, adatbázisok futtatására és vállalati végfelhasználói - például önkiszolgáló üzleti analitikai - igények kiszolgálására összpontosítanak, és szolgáltatásként már több mint ötven országban érhetők el.
Gyárilag előre telepített Nutanix szoftverrel szállítja a HPE ProLiant DX-et is, amelyet saját ProLiant és Apollo szervereire épített, hogy a kulcsrakész megoldással megkönnyítse és felgyorsítsa a modern adatközponti architektúrák vállalati bevezetését.
