A netbook jött, látott és győzött - már ami az értékesítéseket és az árat illeti. A válság közepén a szokásosnál is árérzékenyebb piacon a vevők vitték, mint a cukrot, és bár az Intel a kezdetek-kezdetétől óva intette a gyártókat attól, hogy oly módon marketingeljék ezeket, ami azt sejteti a vásárlókkal, hogy ezek a gépek pici, de teljes értékű PC-k, sokszor láttunk ilyen többé-kevésbé félrevezető reklámokat. Egyes felmérések szerint a felhasználók ijesztően nagy százaléka nem elégedett a netbookjával, de kénytelen-kelletlen együtt él vele.
Mindenből a legjobbat?
A felmérések szerint a felhasználók nagyon szeretik netbookjuk tulajdonságai közül a megfizethetőséget, a hosszú akku-üzemidőt és a hordozhatóságot, viszont nagyon nem szeretik a lassúságot, a gyakran nehezen használható apró billentyűzetet és a sokszor túlságosan is kicsi kijelzőt. A vezeték nélküli hálózatokhoz kapcsolódásának képessége ezeknél a gépeknél alapvető szükségszerűség, az optikai meghajtó pedig valami olyasmi, ami nélkül lehet élni az egyre nagyobb kapacitású, ámde egyre olcsóbb USB-s memóriakulcsok korában. A megoldás? Az Apple már 2008 januárjában piacra dobott egy gépet, ami küllemével azonnal megnyert mindenkit, az árával pedig az érdeklődők nagy részét el is rettentette. Igen, a MacBook Air-ről van szó. Mindössze a súlya 1,3 kilogramm, a 22,7 x 32,5 x 0,4-1,94 centi, a kijelzője pedig 13,3 hüvelykes. Ezek a dimenziók persze arra alkalmatlanná teszik, hogy női kézitáskában lakjon, de egy olyan szütyőben, ahol egy dosszié elfér, ez a gép is kényelmesen fuvarozható. Tehát a megoldás a MacBook Air erényeinek másolása, a hátrányainak - ár - kihagyásával.
A régi-új CULV
Január óta rebesgetik, hogy az Intel egy új, ultra-alacsony feszültségű, platformot (CULV - azaz Consumer Ultra Low Voltage) készül az otthoni felhasználóknak szánt vékony és könnyű, 699-899 amerikai dolláros árfekvésű noteszgépek piacára bevezetni. A lépés egyértelműen válasz az AMD Yukon platformjára. Jó ideje már, hogy az Intel elkészíti az ultra-alacsony feszültségű variánsait a noteszgépekbe szánt processzorainak. Ezek jelentősen kevesebbet fogyasztanak, mint a hétköznapi társaik, miközben nagyjából ugyanolyan teljesítményt nyújtanak, mint azok. A szépséghibájuk, hogy lényegesen többe kerülnek, mint a hétköznapi étvágyú társaik, ezért az ULV-alapú hordozható gépek viszonylag ritka, drága és gyakran csak a bármit megfizetni hajlandó japán piacon megjelenő luxuscikkek. A CULV platform ezen változtathat - elvben.
A netbook őrület világossá tette, hogy a végfelhasználók részéről óriási igény van apró és hosszú akku üzemidejű gépekre. Az Atom platform ezt tudja is, csak éppen sokaknak fájdalmasan lassú, a teljesítményszakadék óriási az Atom és a Core 2 Duo között, amit az AMD a Yukon platformmal próbált megcélozni. Természetesen az Intel nem hagyja, hogy konkurense ezt a területet kisajátítsa magának, a CULV platform pont erről szól. Hogy mi az új a CULV-ben? Nem különösebben sok. A cég a platformhoz jelenleg tartozó, már bejelentett és a közeljövőben várható processzorokat - Celeron M, Pentium, Core 2 Solo és Core 2 Duo - a Core architektúrából porolta le. Az egy- és kétmagos processzorok egyik közös pontja, hogy TDP-jük mindössze 5,5- és 10 watt, ami persze több, mint az Atom 2,5 wattja, de a teljesítményük is jelentősen magasabb. Ugyanakkor még mindig sokkal kevesebb, mint a középkategóriás noteszgép processzorok 25-35 wattos TDP-je. A másik közös jellemzőjük, hogy mind 45 nanométeres gyártástechnológiával készülnek és 22 x 22 milliméter méretű tokozásúak.
A platformhoz tartozó, GS40 Express chipsetet sem sem igazán neveznénk egetverő újdonságnak - a grafikus vezérlő 3D-s teljesítménye ugyanúgy minimálisan tekinthető, mint bármelyik jelenlegi Intel integrált VGA-nál -, bár az igaz, hogy az integrált grafikus vezérlőt is tartalmazó, maximum 4 gigabájt DDR2, vagy DDR3 memória kezelésére alkalmas, 12 watt TDP-jű lapkakészletet is kifejezetten ehhez a platformhoz jelentették be.
Kivel versenyez az Intel?
A CULV platformot sokan azért kritizálják, mert a cég nagyjából 3 éves technológiát vett elő és ?csomagolt újra". Részünkről nem osztjuk a szkepticizmust, mert felőlünk akár fekete kakast is áldozhat holdfényes éjszakákon, ha hozza azokat a kitűzött, a netbookokénál jobb paramétereket (az alacsony fogyasztású processzoroknak köszönhetően csendes hűtés, 57 wattórás akkuval 7 óra körüli akku-üzemidejű, az Atoménál magasabb teljesítmény), aminek egy vékony, könnyű gép az eredménye. Ez lég nagy ahhoz, hogy a billentyűzetét ne csak pötyögtetésre, hanem gépelésre lehessen használni, a klasszikus noteszgép feladatokra is alkalmas és nem rokkan meg, ha le kell játszania egy HD-felbontású videót - aminek a lejátszása egy 13 hüvelyk körüli méretű kijelzőn már-már értelme is van.
Elvben az Intel a VIA C7-M ULV, az AMD Yukon, és az NVIDIA ION - már ha ez utóbbit a ?felturbózott Atomnak" fogjuk fel és úgy tekintjük versenytársnak, mint a netbookokat - platformokkal versenyez, de a konkurensek piaci részesedését ismerve a verseny inkább csak elméleti - legalábbis egyelőre. Az Intel elképzelése az, hogy a netbookokat már ismerő és azok tudását kinövő, spórólós vásárló a megfizethetőnek szánt CULV-t, választja majd. Így a cég leginkább saját magával, a CULV a változatlanul a piacon maradó netbookokkal versenyez.
Mi jöhet közbe?
A gazdasági válság miatt ár-túlérzékeny vevők közel sem biztos, hogy a CULV gépeket részesítik előnyben a netbookokkal szemben. Talán nem meglepő, de ami leginkább zátonyra futtathatja az Intel legújabb hajóját, az pont az ár. Az Atom processzorokat az Intel 29-45 dollár közötti egységáron értékesíti a gyártók számára 1000-es tételben. Ezzel szemben a legolcsóbb két CULV CPU, a Celeron M ULV723/743 1000 darabos listaára egyaránt 107 dollár. A netbookok átlagos végfelhasználói ára 350-400 dollár közötti, míg a CULV gépek árcéduláján a 700-1000 dollár közti tartományban lévő összeg olvasható.
Az is jó kérdés, hogy a vevők elfogadják-e a CULV gépeket, amelyek persze vékonyabbak, mint a netbookok, a tömegük hasonló, de a ?lábnyomuk" persze sokkal nagyobb, így a gyakorlatban nagyobb táska kell nekik a hordozáshoz. Olyan véleményt is hallottunk már, hogy annak érdekében, hogy a lehető legalacsonyabb szinten tartsák az árat, a gyártók igyekeznek majd olcsóbb, kevésbé igényes anyagokat felhasználni a CULV gépek építésénél. Hogy ez a félelem jogos-e vagy sem, arról még nehéz érdemben nyilatkozni, hiszen a piacon jelenleg alig pár fajta ilyen gép kapható. Az biztos, hogy a CULV platform a netbooknál nagyobb, a hagyományos noteszgépnél kisebb és gyengébb is, de mennyivel?
Teszteltünk
Fogtunk egy Acer Aspire One netbookot (Intel Atom N280, 1666 MHz CPU), egy MSI X-Slim MegaBook X340 CULV noteszgépet (Intel Celeron ULV 723, 1200 MHz CPU) és a nehezen besorolható, Acer TravelMate TM8371-et, amit tekinthetünk CULV-nek abból a szempontól, hogy a benne dolgozó, Intel Core 2 Duo SU9400-as, 1400 megahertzes processzor megtalálható a CULV platformhoz tartozó CPU-k listáján, és ?hagyományos" ULV processzoros noteszgépnek is, hiszen a GS45 lapkakészlete a CULV-hez ?dedikált" GS40 előtti és igyekeztünk összehasonlítani, hogy milyen használni őket. Természetesen végeztünk másodpercenként feldolgozott kilobájtokra, illetve percekre és másodpercekre váltható tesztet is - az eredmények magukért beszélnek - de azt is kipróbáltuk, hogy milyen velük a mindennapi munka.
Mindenképp fontos látnunk, hogy a CULV platformmal csak akkor lesznek elégedettek a felhasználók ha az erre épülő gépeket a klasszikus noteszgép feladatokon kívül - szövegszerkesztés, táblázatkezelés, internet böngészés, elektronikus levelezés, VoIP telefónia - még maximum HD videók lejátszására akarják befogni. CAD-es tervezésre, 3D-s játékokra, videótömörítésre változatlanul nem ez a megfelelő platform.
