Az uniós végrehajtó testület attól tart, hogy ez az adó összeegyeztethetetlen az uniós távközlési szabályozással. Az ugyanis előírja, hogy a távközlési szolgáltatókra csak olyan különdíj vethető ki, amely közvetlenül hozzájárul az ágazat szabályozási költségeinek fedezéséhez.
Magyarországnak két hónapon belül kell válaszolnia a megkeresésre. Ha az Európai Bizottság nem kap választ, vagy a magyar hatóságok által nyújtott tájékoztatás nem oszlatja el a brüsszeli testület aggodalmait a különadó szabályellenességéről, a Bizottság felszólíthatja Magyarországot, hogy biztosítsa a távközlési vállalatok adóztatására vonatkozó uniós jog tiszteletben tartását.
Az Európai Bizottság hétfőn arról is határozott, hogy a Franciaország és Spanyolország ellen korábban indított, hasonló eljárást az Európai Bíróság elé terjesztett keresettel folytatja.
A távközlési vállalatoknak a nettó - vagyis áfa nélküli - árbevétel 0-6,5 százaléka közötti adókulccsal kell számolniuk. "A magyar hatóságoktól kapott tájékoztatás alapján az Európai Bizottság azon az állásponton van, hogy a távközlési szolgáltatókra kivetett különadóból származó bevétel nem az ágazat igazgatási és szabályozási költségéhez járul hozzá, így nem egyeztethető össze az uniós távközlési szabályozással" - olvasható a brüsszeli végrehajtó testület közleményében.
A 2010. évre esedékes különadót tavaly decemberben kellett befizetni, és a szolgáltatók ezt meg is tették. A várakozások szerint a távközlési ágazatra kivetett különadónak éves szinten körülbelül 220 millió eurónak megfelelő bevételt kell eredményeznie.
Az uniós távközlési szabályozás és az úgynevezett engedélyezési irányelv pontosan meghatározza, hogy a tagállamok milyen díjakat vethetnek ki a távközlési szolgáltatókra és hálózatüzemeltetőkre. A távközlési vállalatokra kivetett díjak csak bizonyos igazgatási és szabályozási költségeket fedezhetnek - főleg a felhatalmazások és ellenőrzések kapcsán felmerülőket. Elvárás az is, hogy e díjak "tárgyilagosak, átláthatók és arányosak" legyenek. Ezenfelül a díjak bármely változásával kapcsolatban lehetőséget kell biztosítani az érdekelt feleknek álláspontjuk kifejezésére.
Franciaországban 2009. márciusban 0,9 százalékos különadót vetettek ki a távközlési vállalatok 5 millió eurón felüli évi bevételére, ezzel pótlandó a költségvetés számára azt a bevételcsökkenést, amelyet az okozott, hogy a köztévében megszüntették a kereskedelmi reklámokat. A különadóból évente 400 millió eurós bevétele van a francia kormánynak. Spanyolországban 2009. szeptemberben hasonló különadót vetettek ki a távközlési cégekre, ebből tavaly körülbelül 230 milliós bevétele volt a spanyol költségvetésnek.
Miniszterelnökség: minden rendben!
A kormány álláspontja szerint a távközlési cégek különadója minden tekintetben megfelel az európai uniós jogszabályoknak - nyilatkozta a miniszterelnöki szóvivő hétfőn az MTI-nek.
A szóvivő azzal indokolta a távközlési különadó megfelelését az uniós előírásoknak, hogy a közös teherviselés európai érték, és a távközlési cégek különadójának kivetésére éppen annak érdekében került sor, hogy az arányos és közös teherviselés valóban létrejöjjön.
Mint kifejtette: "e szektor meglehetősen nyereséges vállalatainak korábban nem volt lehetőségük arra, hogy arányosan bekapcsolódjanak a közteherviselésbe". Ez a törvény teremtette meg annak a lehetőségét, hogy a teherviselésből arányosan és közösen vehessék ki részüket, és ez megfelel az európai uniós értékeknek és előírásoknak - tette hozzá.
Szijjártó Péter elmondta azt is: a hivatalos felszólító levelet Magyarország még nem kapta meg, de "ahogy kézhez kapjuk, azonnal előkészítjük a válaszadást", és a kormány az előírt határidőn belül válaszolni fog az Európai Bizottság kérdéseire, illetve felvetéseire.
A spanyol és a francia esettel Szijjártó Péter szerint nem hasonlítható össze a magyar különadó, mert a másik két országban a magyartól eltérően alapvetően illeték típusú, a médiához is kapcsolódó kivetésről van szó.
