A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) a tervek szerint tavasszal kiírja a földfelszíni digitális televíziós szolgáltatásra vonatkozó pályázatot, s azt reméli, hogy többen is jelentkeznek rá - mondta Pataki Dániel, a hivatal elnöke az MTI-nek. Ha minden rendben lesz, akkor várakozásaik szerint 2008-ban már meg is indulhat a digitális földfelszíni műsorelosztás. Pataki a digitális adás kapcsán elmondta: ma a lakosság 26 százaléka csak 3 országos adást tud fogni tetőantennával, míg ha megvalósul a digitális adás, akkor 15 csatornát nézhet. Ráadásul a digitális adással, a mobil és a vezetékes piachoz hasonlóan, a televíziós piacon is kialakul az igazi verseny: a kábeles, az internetes IP TV, a műholdas és a földfelszíni digitális adás révén.
Az elnök hozzátette: azt szeretnék, ha a digitális adás kialakításában az állami szerepvállalás minimális lenne, a pályázat elbírálásakor a költségvetési, bevételi szempontok nem játszanának fontos szerepet, s ha a nyertes támogatást nyújtana az embereknek ahhoz, hogy viszonylag olcsón juthassanak az adás fogásához szükséges set top boxokhoz.
A távközlési piac kapcsán az NHH elnöke elmondta, hogy 2007-ben erősödtek a korábban beindult folyamatok, és ma már - az októberi adatok szerint - a lakosság 16 százaléka fizet elő valamilyen szélessávú internet szolgáltatásra: 12 százalékuk vezetéken - ezen belül 7 százalék ADSL-en, 5 százalék kábelen; 2 százalék WIFI-n és szintén 2 százalék mobilhálózaton. Az Unióban Magyarország a tavalyi 18. helyről az idén a 17.-re lépett előre, s Magyarország az első félévben a széles sávot tekintve például az EU a 8. leggyorsabban fejlődő országa volts. Az elnök szerint a szélessáv fejlődése jövőre is töretlen marad, amit elsősorban az infrastruktúra alapú verseny generál. A szélessávú internet gyors fejlődésének másik záloga az ár: a szolgáltatás mára gyakorlatilag mindenki számára megfizethetővé vált, hiszen több ajánlat szerint 5 ezer forint alatti összegért elértő a világháló.
A mobil távközlést illetően Pataki Dániel kifejtette: a három szolgáltató között komoly verseny van, a mobiltelefon elterjedtsége továbbra is folyamatosan emelkedik. A penetráció már 105 százalék fölött van, miközben a vállalatok piaci részesedése gyakorlatilag nem változik. A hírközlési piacon 2007-ben is folytatódott a nominális árcsökkenés, amit mutat az is, hogy az idén novemberben átlagosan 1,9 százalékkal voltak alacsonyabbak az árak mint 2006 novemberében, miközben az elmúlt 12 havi infláció 7,1 százalék volt. Az NHH elnöke hozzátette: a nominális árcsökkenés 2004 óta folyamatos a magyar piacon. Ezen túlmenően folytatódott a piaci konszolidáció is, s most úgy tűnik, hogy az Eurowebet, a PanTelt, Tele2-t és az Invitelt is felvásárló Hungarotel lesz az a cég, amelyik komoly versenytársa lehet a Magyar Telekom csoportnak.
A jövő évről Pataki Dániel, aki a januártól az ERG és az IRG (European Regulators Group - Európai Szabályozók Csoportja; Independent Regulators Group - Független Szabályozók Csoportja) elnöki posztját is betölti, elmondta: az unióban jövőre dől el, hogy milyen lesz 2010 és 2018 között a távközlési szabályozás. Ezt Magyarország jelentősen befolyásolhatja azért, mert a magyar hatóság elnöke lesz két fontos nemzetközi távközlési szervezet első embere is. A nemzeti szabályozás egyre kevésbé választható el az uniós szabályozástól, amit jól mutat az idei beszéd alapú roaminggal kapcsolatos árcsökkentő lépéssorozat is. Pataki úgy vélte, a jövőben hasonló várható az adat-roaming és az SMS-ek kapcsán is.
A magyar piacról az elnök elmondta: továbbra is fontos cél, hogy az NHH a hírközlési fogyasztói jogokat érvényre juttassa. Ezért például 2008-ban a piacfelügyeleti vizsgálatok között kiemelten ellenőrzi majd a hatóság azt, hogy a szolgáltatók a hűségnyilatkozatok kapcsán minden szabályt betartanak-e. A felhasználók tájékozódását segítő, az NHH által működtetett Tantuszt internetes oldalt sikeresnek tartja, hiszen a 2005 végén indult portálnak eddig már több, mint 5 millió látogatója volt.
Az elnök a Magyar Telekom csoporthoz tartozó T-Mobile és a Pannon GSM Távközlési Zrt. koncesszió-meghosszabbítása kapcsán hozzátette: az állam jó üzletet csinált, mivel a két cég által fizetett 10-10 milliárd forint nemzetközi összehasonlításban sem mondható kevésnek, miközben Európában van olyan ország, ahol ingyen hosszabbították meg a mobilszolgáltatók koncessziós idejét. A két szolgáltató által emellett a következő két évre, az ellátatlan, üzleti szempontból kevésbé frekventált területekre vállalt 20-20 milliárd forintos széles sávú mobil internet fejlesztés pedig nagy lendületet adhat a szélessávú hozzáférések számának további növekedésének, emelte ki. Pataki egyes piaci pletykákat cáfolva hangsúlyozta, hogya kormányzat, illetve a hatóság semmilyen kötelezettséget nem vállalt a szolgáltatókkal szemben, így azt sem, hogy ne léphetne színre akár már 2008-ban a magyar piacon egy virtuális mobil szolgáltató.
Az NHH 2008-ban megvizsgálja, hogy piacra tud-e lépni egy új mobilszolgáltató.
(MTI)
