Noha maga a technológia jóval korábbról elérhető, a robotizált folyamatautomatizálás (robotic process automation, RPA) területe viszonylag új piacnak számít, amely napjainkban vesz lendületet, és az International Data Corporation (IDC) előrejelzése szerint már a következő három év távlatában is igen dinamikus növekedés elé néz. A bővülés motorját mindenekelőtt a folyamatautomatizáló megoldások legfiatalabb nemzedékébe tartozó, mesterséges intelligenciával (AI) felruházott szoftverrobotok fogják adni.
Olyan szoftverkódként határozza meg az IDC az RPA-t, amely a korábban emberek által nagy mennyiségben végrehajtott, szabványosított, szabályalapú és ismétlődő - több, egymással együttműködő rendszeren átívelő - munkafolyamatokat automatizálja és robotokhoz rendeli. Ide sorolhatók ezért az Excel makrók éppúgy, mint az üzleti folyamatok menedzseléséhez (business process management, BPM) készült fejlesztések is. De míg a legösszetettebb és egyedibb feladatok megoldására is alkalmas BPM komoly informatikai és üzleti hozzáértést követel, emiatt nagyobb ráfordítással járó projekt indítását feltételezi, addig az RPA-val a vállalatok a definícióban is körülírt munkafolyamatokat könnyebben és gyorsabban automatizálhatják. A szoftverrobotokat ugyanis egy BPM-projekthez képest egyszerűbben bevezethetik, majd - külön programozás nélkül - megtaníthatják a műveletek elvégzésére.
Iparági RPA
Érthető módon a megoldások negyedik nemzedékét képviselő intelligens robotok, amilyenek többek között a céges weboldalakon és a telefonos ügyfélszolgálatokon is alkalmazott csevegőrobotok (chatbotok), megkönnyítik a betanítás folyamatát, mi több, a folyamat-elágazások és a kivételek kezelésére is megtaníthatók, ezért a vállalatok élénken érdeklődnek irántuk.
- Felhasználói oldalon készült felméréseink szerint középtávon a legtöbb vállalat az értékesítés és a marketing, valamint az informatika területén automatizálna munkafolyamatokat szoftverrobotokkal - mondta Bakk József, az IDC Hungary vezető elemzője. - A megkérdezett döntéshozók sorrendben a pénzügyet és számvitelt, a vevőszolgálatot és a beszerzést, az ellátási lánc kezelését is gyakran említik a területek között, amelyeken RPA-beruházások lehetőségét vizsgálják, vagy ilyen folyamatautomatizálást terveznek három éven belül.
Egybehangzó azonban a válaszadók véleménye abban, hogy szoftverrobotok bevezetésével leginkább az iparág-specifikus alapfolyamataik hatékonyságát növelnék.
A pénzügyi szolgáltatók, például a bankok és biztosítók élen járnak az RPA-megoldások bevezetésében. Az eddigi tapasztalatok alapján ezeket a projekteket jellemzően 6-12 hét alatt valósítják meg, a folyamatautomatizálással 30-60 százalékos költségcsökkenést érnek el, így beruházásaik gyorsan, 10-24 hónap alatt megtérülnek.
Folyamatautomatizálás keleten
Nagy nevekkel - amilyen az Automation Anywhere, a Blue Prism, az EdgeVerve, a NICE, a Pegasystems, az UiPath és a WorkFusion - már ma is találkozunk az RPA területén, de a fiatal piac éretlensége és az iparági megoldások iránt mutatkozó igény is azt jelzi, hogy fejlett technológiára épülő megoldással és megfelelő tőkeerővel frissen belépő szereplőknek is bőven akad még hely.
- Régiónként erősen eltérő az RPA jelenlegi elterjedtsége - mondta Bakk József. - Világszinten messze az Egyesült Államok a robotizált folyamatautomatizálás legnagyobb piaca, de Európán belül is nyugat felé billen a mérleg. A felméréseinkben részt vevő döntéshozók a bevezetéseket hátráltató tényezők között a legtöbb országban elsőként a törvényi megfeleléssel összefüggő aggodalmat említik. A GDPR hatályba lépése után ez aligha meglepő, mivel az értékesítés és a marketing, a vevőszolgálat és a pénzügy-számvitel területén automatizálható munkafolyamatokban a vállalatok érzékeny személyi adatokkal dolgoznak. Tapasztalható a kenyerüket féltő munkavállalók ellenállása is az RPA-val szemben, ez azonban a nagyobb nyugat-európai országokban kifejezettebb, mint mifelénk. Kelet-Európában ma még inkább az hátráltatja a robotizált folyamatautomatizálás elterjedését, hogy a vállalatok eleve szűkösebb informatikai költségvetést engedhetnek meg maguknak, és abból másra, például a törvényi megfeleléssel összefüggő fejlesztésekre kell költeniük. Az egyelőre nem létfontosságúnak ítélt újgenerációs megoldásokra kevesebb pénz jut, de ez már középtávon is sokat változhat.
Magyarországon tavaly a zsenge RPA- és intelligens automatizációs piac mérete nem sokkal haladta meg a 100 millió forintot (lásd az ábrát), de az IDC arra számít, hogy már idén több mint a kétszeresére, 2023-ra pedig másfél milliárd forint fölé bővülhet, jelentősen felülmúlva a növekedés nemzetközi ütemét.
