Az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviseletének (The Office of the U.S. Trade Representative) illetékese kedden jelentette be, hogy szombaton, a résztvevő országok megbízottainak részvételével Tokióban aláírják azt a nemzetközi kereskedelmi megállapodást, amelynek célja, hogy szavatolja a szerzői jogok globális védelmét és gátat vessen a hamisításnak.
Az Anti-Counterfeiting Trade Agreement (ACTA) szentesítésén az Egyesült Államok, Japán, Ausztrália, Kanada, az Európai Unió, Dél-Korea, Mexikó, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr és Svájc képviselői is jelen lesznek - közölte a japán külügyminisztérium. A dokumentumot azok az országok fogják aláírni, amelyek „sikeresen lezárták a vonatkozó belföldi folyamatokat" - írja közleményében a minisztérium. A megállapodáshoz, amely „megteremti a szellemi tulajdon védelmének nemzetközi kereteit", 2013 májusáig csatlakozhatnak a szerződés alapelveivel egyetértő államok.
A Public Knowledge jogvédőcsoport szerint az ACTA legújabb változata már jóval több, a fogyasztók érdekeit védő kitételt tartalmaz, mint a korábban bemutatott szövegek. A szervezet illetékesei ennek ellenére felszólították Barack Obama elnököt, „tegye egyértelművé", hogy az ACTA elfogadása nem változtat az Egyesült Államok hatályos törvényein - köztük a Digital Millennium Copyright Act rendelkezésein, amelyek viszonylagos függetlenséget biztosítanak az internetszolgáltatóknak és a weboldalak üzemeltetőinek.
„Fontosnak tartjuk, hogy az elnök egyértelmű állásfoglalást fogalmazzon meg ebben a kérdésben, hiszen továbbra is számos olyan vitatható eleme van a megállapodás által megfogalmazott szabályozásnak, amelyek ütközhetnek az Egyesült Államok hatályos törvényeivel" - fogalmazott közleményében Gigi Sohn, a Public Knowledge egyik alapítója és elnöke.
Az ACTA-t már kidolgozásának kezdeti szakaszában is sokan kritizálták, köztük Peter Hustinx, az EU adatvédelmi biztosa. Ellenzői szerint nyugtalanító, hogy a japán és amerikai kormányok által szorgalmazott megállapodás tárgyalásai mindvégig teljes titokban zajlottak. A jogvédők szerint a dokumentum elfogadását megelőzően széles körű társadalmi vitát kellett volna folytatni; aláírására csak a szenátusi jóváhagyásával kerülhetett volna sor.