A szolgáltató központok létrehozása és folyamatos működtetése komplex projektmenedzsmentet igényel; a hazai központokból származó tapasztalatokat, illetve legjobb gyakorlatokat a Magyar Projektmenedzsment Szövetség (PMSZ) május 16-i Körkapcsolás című rendezvényén mutatják be a meghívott előadók.
Az utóbbi években világszerte erősödött a trend, hogy a nemzetközi cégek egyes operatív –jellemzően pénzügyi, számviteli és informatikai – tevékenységeik vagy éppen a kutatásfejlesztés költséghatékonyabb elvégzésére globális vagy regionális szolgáltató központokat (angolul shared service center, SSC) hoznak létre, amelyek az adott funkciókat szolgáltatásként nyújtják a csoport leányvállalatai vagy külső ügyfelek részére. Magyarország az elmúlt esztendőkben jelentősen profitált ebből a folyamatból: jelenleg több, mint 80 service center működik hazánkban, ahol 30 ezernél is több munkavállaló dolgozik; köztük a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 80 százalék felett van.
A következő időszakban tovább növekedhet az akár több kontinenst is kiszolgáló központok
száma szerte a világon; az új SSC-k helyszínéül pedig elsősorban Latin-Amerikát és KözépKelet-Európát választják majd – derül ki a Deloitte nemrég közzétett, immár hatodik alkalommal elkészített globális felméréséből. A válaszadók több mint egyötöde egy új központ létrehozásához megfontolandó helyszínként Közép-Kelet-Európát nevezte meg. A legvonzóbb célpontok versenyében Magyarországot csupán Lengyelország előzi meg a régión belül.
A különböző felmérések rendszerint hasonló okokat sorolnak fel, amelyek miatt vonzó célpont Magyarország az SSC-t tervező cégeknek: a központok hatékony működéséhez jó infrastruktúra, megfelelő képzettségű és idegen nyelveket beszélő munkaerő áll rendelkezésre és viszonylag alacsony a beruházásigény is. A nemzetközi szolgáltató központok magyarországi létesítését a kormányzat is támogatja többféle ösztönző eszközzel, így támogatással, foglalkoztatási illetve adókedvezményekkel is.
- A szolgáltató központok száma az elmúlt két évben tovább növekedett, amivel újabb több
száz fővel bővült a munkahelyek száma, amelyeket jellemzően pályakezdő, egyetemet végzett és nyelveket beszélő fiatalok töltenek be. Számukra a külföldi munkavállalás helyett reális alternatíva lehet a hazai szolgáltató központokban való elhelyezkedés, ahol nemzetközi környezetben, másfajta kultúrákkal megismerkedve sajátíthatják el a világszínvonalú üzleti folyamatokat és szerezhetnek tapasztalatot – hangsúlyozta Tóth Vazul, a Deloitte Zrt. üzletviteli tanácsadási igazgatója.
Virtuális projektek
– Az utóbbi időben ismét erősödés érezhető a Magyarországra telepített szolgáltató központok terén, ami többek között annak is köszönhető, hogy az európai cégek a más kontinensen lévő offshore helyszínek helyett szívesebben választják a kulturálisan hasonló, azonos időzónában lévő közép-európai helyszíneket – hangsúlyozta Cserna József, a Magyar Projektmenedzsment Szövetség (PMSZ) elnöke is. Nem véletlen, hogy a hazai projektmenedzsment szakembereket tömörítő szervezet soron következő, május 16-i budapesti Körkapcsolás konferenciájának témáját is a service centerek létrehozása, illetve működtetése során előforduló projektmenedzsment feladatok szolgáltatják.
A PMSZ elnöke szerint a nemzetközi centerek működése során felmerülő projektek specialitását az adja, hogy a hagyományos projektekkel szemben a jellemzően több országban dolgozó résztvevők sokszor nem is találkoznak egymással, hanem távolról együttműködve kell megoldaniuk a feladatot. A téma aktualitását jól érzékelteti az is, hogy az Év Projektmenedzsere díjat az elmúlt néhány évben több alkalommal is olyan szakember kapta, aki szolgáltató központban futó vagy nemzetközi „virtuális” projektet vezényelt le; de a pályázatok között is egyre nagyobb arányban vannak az ilyen típusú projektek.
- A PMSZ május 16-i konferenciáján több esettanulmányban mutatják be a hazai szolgáltató központok képviselői, hogy egy SSC létrehozása mindig komplex, sok összetevős projekt, amelynek egyaránt fontosak a menedzsment, szervezetfejlesztési, informatikai, létesítménygazdálkodási, HR, marketing és adminisztratív vonatkozásai. Nem elhanyagolható a tanácsadók szerepe sem, mivel a legtöbb szervezetnek nincsenek saját szolgáltató központ létesítéssel és működtetéssel kapcsolatos tapasztalata- hangsúlyozta Sárközi László, a PMSZ rendezvényekért felelős elnökségi tagja. A központok működtetésénél tipikusak a Six Sigma, illetve a LEAN módszertanon alapuló minőségfejlesztési projektek: az SSC-k esetében minden esetben elvárás a folyamatos minőségfejlesztés illetve hatékonyságjavítás, ha a szolgáltató központ csak a cégcsoporton belül szolgáltat, de még inkább, ha a piacra is kiviszi ezeket a szolgáltatásokat.
Az egyik legújabb szolgáltató központ az immár több mint 3200 főt foglalkoztató IT Services Hungary-é, amely a meglévő debreceni SSC tapasztalataira építve nyitott idén egy új nemzetközi központot Pécsett. Az új, multinacionális vállalatoknak infokommunikációs (ICT) szolgáltatásokat nyújtó telephelyen jelenleg több mint 100 fő dolgozik, de a létszám napról napra növekszik. Ecsedi Péter, az ITSH kutatás-fejlesztési projektvezetője szerint az egyik legnagyobb feladatot az jelentette, hogy Pécsen és környékén is meg kellett ismertetniük a céget a potenciális munkavállalókkal, ennek érdekében intenzív marketingkampányt folytattak. A helyszín kiválasztásánál sokat nyomott a latba, hogy a debreceni példához hasonlóan itt is szoros együttműködést tudtak kialakítani a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karával, ahol a nyelvtudással rendelkező, de nem informatikus végzettségű új munkavállalók számára nyújtanak IT alapképzést.
A május 16-án 13 órától a budapesti Oxygen Rendezvényközpontban megrendezendő 19. Körkapcsolás konferencián a PMSZ, az ITSH és a Deloitte képviselői mellett többek között a Citibank, a Telenor, a HP és GE Healthcare szakemberei tartanak előadásokat a szolgáltató központok és a projektmenedzsment összefüggéseiről és a hazai szolgáltató központokban szerzett tapasztalatokról és legjobb gyakorlatokról.
