A lépést a török ellenzék és számos civil szervezet a szabadságjogok lábbal tiprásaként bírálta.
Az új törvényszöveg mindenekelőtt lehetővé teszi, hogy a kormány távközlési hatósága (TIB) bírósági döntés nélkül blokkolja azokat az internetes oldalakat, amelyek "veszélyeztetik a magánéletet", illetve "diszkriminatívnak vagy sértőnek" ítélt tartalmakat tesznek közzé. A jogszabály emellett arra kötelezi az internetszolgáltatókat, hogy két évig őrizzék meg a világhálót használók tevékenységének adatait, s azokat kérésre a hatóságok rendelkezésére bocsássák, az érintettek értesítése nélkül.
Az egyik kormánypárti honatya egyéni indítványaként beterjesztett salátatörvényt az ellenzékkel folytatott többórás heves vita után szavazták meg a parlamentben abszolút többséggel rendelkező Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) képviselői. Az ellenzéki felszólalók közül a vitában többen elítélték azt a "cenzúrát", amelyet Recep Tayyip Erdogan 2002 óta hatalmon lévő iszlám konzervatív kormánya az országra kényszerít.
Megfigyelők szerint az internet ellenőrzésének megszigorítása összefügg azzal a példátlan korrupciós botránnyal, amely december közepén rázta meg a török kormányt. A kabinet számos miniszterét és magát a miniszterelnököt is érintő botrány kipattanására Erdogan azzal válaszolt, hogy a nyomozásban résztvevő rendőri és igazságügyi szervek tisztségviselőinek százait mozdította el posztjukról, hetekkel a március 30-i helyhatósági választások, s néhány hónappal az augusztusi elnökválasztás előtt.
A Bizottság az Újságírók Védelméért (CPJ) nevű New York-i székhelyű szervezet a szerdai törvénymódosításokra reagálva kijelentette, hogy azok "tovább súlyosbítják" a sajtószabadság törökországi helyzetének amúgy is "gyászos" bizonyítványát.
Törökországban már eddig is viszonylag egyszerű volt egy bírósági döntéssel bezáratni weboldalakat. Hasonló lépéssel sújtották már a Wordpress blogplatformot, a DailyMotion és a Vimeo videomegosztó portálokat, a YouTube elérését pedig 2010 előtt két éven át akadályozták.
Az isztambuli Gezi park sorsa körül kirobbant tavaly nyári tüntetéssorozat idején Erdogan kifejezetten a zavargások szításával vádolta meg a tüntetők által mozgósításra használt Twitter szolgáltatást.
Tavaly decemberi transzparencia-jelentésében a Google internetes óriás Törökországot már Kínával együtt emlegette mint a világhálót leginkább cenzúrázó hatalmak egyikét.
