Bejelentette első 64 bites processzorát az ARM, bár ez most még inkább csak amolyan paper launch, kézzelfogható termék nem társul hozzá. Warren East, a vállalat vezérigazgatója elárulta, hogy az ARMv8 architektúrán alapszik az új lapka, amiről még tavaly októberben rántotta le a leplet a brit chipgyártó. Tömeges megjelenésére azonban 2012-ben nem számíthatunk; East szerint valamikor az idei év folyamán születhetnek meg az első mintapéldányok, de nagy volumenben csak 2014 elejére várja a CEO a lapkák piaci hódítását.
A végleges változatok megjelenéséig egyelőre Apollo és Atlas kódneveket viselő chipek egyébként nem az első olyan példányok, amiket évekkel korábban jelent be gyártójuk. Például 32 bites Cortex A9 processzoráról még 2007-ben számolt be először a brit cég, viszont csak tavaly kerültek a boltok polcaira azok az eszközök, melyek erre a CPU-ra alapulnak. Hasonló a helyzet a Cortex A15 designnal is: a 2010-ben bejelentett modell kereskedelmi forgalomban kapható termékekben majd valamikor idén debütál majd.
Az a fránya 4 GB-os korlát...
Miért érdekes az új CPU, már azon kívül, hogy az x86-os processzorok családjában régóta létező 64 bites architektúra most először okostelefonokban is megjelenhet? Nos, azért, mert az ARM nem csak mobil készülékekbe szánja a parányi félvezetőt, hanem egyben szerverekben is szolgálatot teljesít majd. Ez előrevetíti a processzor nagy teljesítményét, melynek fokozásában mindegyik okostelefon-gyártó érintett. Míg a tavalyi év a két- és négymagos mobilchipek megjelenéséről szólt, addig az idei, illetve a jövő év a 64 bites architektúráé lehet mobiltelefon fronton.
De nem csak a számítási teljesítmény növekedését jelzi az ARM CPU-jának felnőtté válása: az új termékkel a gyártó képes lesz kiszolgálni a 64 bites alkalmazások igényeit is, így jelentősen megnőhet a kompatibilitás a jelenleg asztali környezetben használt Windows-os és linuxos programok irányában. Ezzel párhuzamosan nagy lökést kaphat a lapka a tablet szegmensben, melyet most még egyértelműen az iOS (vagyis az Apple) ural, hiszen erejéből az androidos táblagépek is profitálhatnak.
Van azonban egy fizikai határ, ami kvázi kikényszerítette a 64 bites átállást az ARM-tól: 32 bites címzéssel ugyanis csak kevesebb mint 4 GB memória érhető el. Asztali rendszerekben sokan megtapasztalták már a jelenséget: hiába vásároltak 4 gigabyte-nyi operatív tárat számítógépükbe, abból a 32 bites operációs rendszer miatt csak valamivel kevesebb látszódott. Ahogy az okostelefonok egyre több és több memóriát kapnak, úgy óhatatlanul el fogják érni ezt a korlátot.
Szerverbe!
Nem is említve a kiszolgálókat: már egy kisvállalati szerver is könnyen igényelhet 4, 8 vagy akár 16 GB-nyi memóriát is, amit az ARM a fent említett korlát miatt értelemszerűen nem tud processzorszinten támogatni. Pedig nagyon szeretne betörni ebbe a szegmensbe a gyártó, nem egy kísérleti rendszer kiépítésében működött már közzé Cortex A9 CPU-ja révén. A Hewlett-Packard már előállt ARM lapkára alapuló szerverdesignnal, a barcelonai Nvidia szuperszámítógépes fejlesztésről pedig mi is beszámoltunk.
Ezek a projektek sokat profitálhatnak az ARMv8 szerverbiztonsági és virtualizációs képességeiből. A 64 bites lapka mindezek ellenére visszafelé kompatibilis maradna, így a korábbi ARM architektúrára írt alkalmazások futtatásával semmilyen elvi probléma nem merült fel.
A vállalat - érthetően - szeretné felpörgetni a 64 bites processzorok adaptálásának ütemét, ezért szoftveres támogatás létrehozásán fáradozik. A linuxos Ubuntu ARM-osított változata már elkészült, és a tervek szerint Red Hat supportra is számíthatunk majd. Ezekre alapvető szüksége van az architektúrának, ha néhány tizedszázaléknál nagyobb részesedést szeretne a döntően Intel, kisebb mértékben AMD által uralt szerverpiacon.
