A BI-alkalmazások - az International Data Corporation (IDC) terminológiájával üzleti elemző szoftverek - szegmense Magyarországon is együtt mozog a szoftverpiac egészével, amelytől ugyanakkor néhány lényeges ponton eltérést is mutat. A legfrissebb trendekről és piaci adatokról a cég magyar leányvállalata az IDC Üzleti Intelligencia Konferenciáján adott áttekintést.
- A hazai cégek többsége, elsősorban a kis- és középvállalati szegmensben még egyáltalán nem használ BI-rendszert - mondta lapunknak Fauszt Gábor, az IDC Hungary vezető elemzője. - A nagyvállalati felhasználók többsége külföldi cégek leányvállalatai közül került ki, amelyek nem helyi stratégiai döntés nyomán, hanem globális kezdeményezés részeként vezettek be üzletiintelligencia-alkalmazást. Ezen BI-rendszerek finomhangolása még nem ért véget, ami érthető is, mivel az üzleti környezettel együtt a döntéstámogatással kapcsolatos igények is folyamatosan változnak. Mindez azt jelenti, hogy a magyar piac a további növekedés tág terét kínálja a BI-megoldások szállítóinak.
Operatív és stratégiai döntések
Az IDC adatai szerint dollárban számolva az üzleti elemző szoftverek piaca 2010-ben 4,7 százalékkal nőtt Magyarországon az azt megelőző évhez képest - ami a teljes szoftverpiac 1 százalékos éves növekedésének közel háromszorosa. A piacelemző arra számít, hogy a 2013-ig tartó időszakban a növekedés üteme töretlen lesz (lásd az ábrát), és a BI szoftverek hazai piaca idén 5, két év múlva pedig már 7 százalékkal bővülhet.
- A növekedés hajtóerejét elsősorban az adja majd, hogy a középvállalatoknál is beindulnak az üzleti intelligenciával kapcsolatos projektek - világított rá Fauszt Gábor. - Ezek a rendszerek nem nagy, stand-alone BI-megoldások lesznek, a kkv-szektorban az üzletiintelligencia-szoftverek a vállalatirányítási rendszer részeként jelennek meg. Az ERP-piacon már jelenleg is a BI a legkeresettebb kiegészítő modul, dollárban számolva a bevezetett modulok több mint 20 százaléka ilyen. Ez arra vezethető vissza, hogy a klasszikus, például pénzügyi vagy logisztikai ERP-modulokat nem szükséges évente továbbfejleszteni, bővíteni. Másrészt mind több hazai középvállalati cégvezető ismeri fel az üzleti intelligencia értékét. Különösen a 2008-tól kibontakozó gazdasági válság első hulláma után, az újabb recessziótól tartva látják be, milyen hasznos lenne, ha nehéz időkben az adatokat nem különböző lekérdezésekből kellene összevadászniuk, hanem rendelkezésükre állna egy olyan döntéstámogató eszköz, amely rendszerben, strukturált módon tárja eléjük az adatokat és az összefüggéseket.
A piacelemző kiemelte, hogy a magyar kkv-k elsősorban rövid távú üzleti célok elérésére, és nem stratégiai döntések előkészítésére használják BI-rendszerüket. A kiszámíthatatlan üzleti környezetben ezek a cégek ugyanis képtelenek hosszabb távon tervezni, csak sodródnak a gazdaság és a törvényi, adóügyi szabályozás viharos vizein. Jellemző igény például az ügyfélmegtartás, a kinnlevőség-kezelés javítása. Amikor 1 százalékos gazdasági növekedés elé nézünk, minden meglévő ügyfél felértékelődik, ami lemérhető azon is, hogy milyen gyakori a BI és a CRM összekapcsolása azon vállalatoknál, amelyek üzletiintelligencia-projektet indítottak.
- A nagyvállalati szegmensben már Magyarországon is nyomon követhető az operatív és az analitikai BI-rendszerek különválása - folytatta az elemző. - Ebben a környezetben a döntéshozatali skálán megkülönböztetjük a napi munka részeként hozott, viszonylag alacsony kockázatot hordozó és a nagy horderejű, hosszabb távra szóló, stratégiai döntéseket. Egy középvezető naponta több tíz vagy száz operatív jellegű döntést is hozhat, így gyorsan kialakul az a bevált gyakorlat, amelynek alapján egy operatív BI-rendszerben ez a folyamat automatizálható. Ez jelentős hatékonyságnövekedést eredményez, lerövidíti a vállalat reakcióidejét, ugyanakkor több időt hagy az összetettebb, fontosabb kérdések eldöntésére. Az ilyen stratégiai jelentőségű döntéseket általában nem egyének, hanem vezetői csoportok hozzák meg, ezért az előkészítésüket segítő BI-megoldásokat fejlett együttműködés-támogató és analitikai, illetve szimulációs képességek jellemzik, amelyekkel előre jelezhetők a tervezett döntés várható hatásai is.
Intelligencia a felhőben
Az IDC a vállalatirányítási rendszerek kiegészítéseként bevezetett BI-rendszerek piacát méri, amelyet Magyarországon négy gyártó - IBM, Oracle, SAS és SAP - ural, összesen 80 százalék körüli arányban.
- Általános érvényű trend, hogy a BI-rendszerek és a vállalat más üzleti alkalmazásai közötti integráció mind szorosabbá válik - mutatott rá Fauszt Gábor. - Az Oracle és az SAP mindinkább elmélyíti ezt a kapcsolatot ERP, CRM és BI rendszerei között. Ez idővel oda vezet, hogy valamely más gyártó BI-rendszerének bevezetése Oracle- vagy SAP-környezetben, bár technológiailag lehetséges, olyan többletráfordítással jár majd, hogy a felhasználók inkább lemondanak róla.
A fejlődés másik irányaként a BI-rendszer néhány év távlatában az adatbázis-kezelő részévé válhat. Ezek a megoldások a ma is elérhető adatbázis-gépek, például az Oracle Exadata következő nemzedékeként jelenhetnek meg a piacon, és az olyan technológiák által, mint amilyen az SAP HANA memóriában futó adatbázisa is, még nagyobb BI-teljesítményt fognak adni a felhasználóknak.
- A következő két évben arra is számíthatunk, hogy a BI-megoldások felhőben elérhető szolgáltatásként is megjelennek a hazai piacon - tette hozzá a piacelemző. - A felhőalapú CRM- és ERP-szolgáltatások eddigi térhódításának üteme alapján valószínűsíthető, hogy az első BI-szolgáltatások a jövő év második felében jelennek meg a nagy szolgáltatók kínálatában, és azokat 2013-ban kezdik majd használni az ügyfelek. Ez mind szállítói, mind felhasználói oldalon demokratizálhatja az üzleti intelligencia területét, mivel a felhőben a kisebb piaci szereplők is megfelelő BI-megoldást adhatnak a kis- és középvállalatok széles körének.
