Miután Oroszország folytatja invázióját az országban, és ezrek menekültek a szomszédos országokba, az egész világ Ukrajnára szegezi tekintetét. Rengeteg csodálatra méltó tulajdonságaára derül most fény a nemzetnek, ezek közül, ami talán nem került eddig igazán reflektorfénybe, az Ukrajna hosszú innovációs múltja. A szovjet elnyomás évtizedei ellenére az ukrán származású tudósok, feltalálók és mérnökök nagyban hozzájárultak azokhoz a termékekhez, amelyeket ma sokan használnak és szeretnek. Mivel az ország továbbra is támadás alatt áll, érdemes megállni egy pillanatra, hogy értékeljük néhány kevéssé ismert vívmányt, amellyel ezek az emberek megajándékozták a világot.
Nagy kapacitású merevlemezek
Lubomyr Romankiw a Lvivtől északra fekvő nyugat-ukrajnai Zsovkva városában nőtt fel. A szovjet uralom kezdetén Kanadába menekült, és Albertában szerzett diplomát, majd a Massachusetts Institute of Technology-n szerzett mesterdiplomát és doktori címet. Onnan távozva az IBM-nél helyezkedett el, és több mint 65 szabadalmat jegyzett, amelyek közül több is hozzájárult a modern számítástechnika megalapozásához.
Ezek között volt a mágneses fejre vonatkozó szabadalom, amelyet Romankiw 1979-ben David Thompsonnal közösen készített el. Ez a technológia exponenciálisan javította mind a tárolókapacitást, mind az írási-olvasási sebességet az akkori kezdetleges mágneses tárolóeszközökhöz képest. Végül az IBM eladta a Romankiw technológiájával készült merevlemezeket Steve Wozniaknak, és ezzel megnyitotta az utat az Apple számára az első személyi számítógép megalkotásához.
Tranzisztorok
A tranzisztorok a modern számítástechnika alapvető kellékei. A gyártók egyre inkább miniatürizálni tudták őket, hogy egyre nagyobb feldolgozási teljesítményt zsúfolhassanak a telefonokba, számítógépekbe és mindennapi készülékekbe. Egy amerikai mérnöktrió gyakran kapja az elismerést a modern tranzisztor feltalálásáért, de valójában a lvivi születésű Julius Lilienfeld volt az, aki az első szabadalmat benyújtotta. Lilienfeld a nagyra becsült fizikus, Max Planck mellett tanult, de pályafutása során viszonylag keveset hallatott magáról. Valójában kevés bizonyíték van arra, hogy megpróbálta volna fizikailag megtervezni az általa papíron megtervezett tranzisztort, és inkább a későbbi újítókra bízta a megvalósítást és a továbbfejlesztést.
Piezomotorok
Viacheslav Lavrinenko az Igor Sikorsky Kijevi Politechnikai Intézetben 1964-ben fejlesztette ki az első gyakorlati piezomotort. Ezek a motorok több mint 90%-os hatásfokkal voltak képesek az elektromos áramot mechanikai energiává alakítani. Ez az alapvető technológia széleskörű alkalmazást nyert a fényképezőgépek fókuszrendszereitől kezdve a mobil protéziseken át a részecskegyorsítókig és a számítógépes lemezmeghajtókig. Bárhol, ahol finom, forgó mechanikus mozgásra van szükség, nagy eséllyel találunk piezomotort.
Ívhegesztés
1803-ban az ukrajnai Harkivban élő Vaszilij Petrov felfedezte az elektromos ívek világításra és anyagok összehegesztésére való felhasználásának lehetőségét. Közel száz évvel később az ukrajnai Mostove városában élő Nyikolaj Benardosz átültette ezt az elméletet a gyakorlatba, és szabadalmaztatta azt, ami ma már elengedhetetlenül szükséges az acél megmunkálásához.
Később más ukránok is előrelépést tettek ezen a téren, többek között Boris Paton fejlesztette ki az elektromos hegesztés alkalmazását a lágy szerves anyagoknál. Valeri Kubaszov és Georgi Shonin kozmonauták később az ívhegesztést az űrbe vitték, és különböző technikákat teszteltek.
Helikopterek
Ukrajnának komoly múltja van a repülőgépgyártásban, de nem a világ legnagyobb repülőgépe az egyetlen sztár. A Sikorsky R-4, amelyet a kijevi születésű Igor Sikorsky, a repülés úttörője tervezett, a világ első sorozatgyártású helikoptere volt. Ez volt az első helikopter, amelyet az Egyesült Államok légiereje, haditengerészete és parti őrsége, valamint az Egyesült Királyság légiereje és haditengerészete is használt.
A helikopter koncepciói már Da Vinci óta léteztek, és több korlátozott tesztrepülést is eredményeztek. A technológia autogirókká fejlődött, amelyeknek nagyrészt kutatási prototípusai voltak, amiből később a modern helikopter lett. Csak a Sikorsky VS-300-as modellje után sikerült az akkoriban kifejlesztett szabadalmakat működő repülőgéppé összeállítani. A VS-300 végül a sorozatgyártású R-4-eshez vezetett. Az R-4 előtt Sikorski már kifejlesztette a világ első utasszállító repülőgépét, az Ilja Murometset.
