A Computerworld idei Open Source Konferenciája a „Szabadság. Szerelem?” cím alatt zajlott, hiszen a találkozó talán legfontosabb kérdése volt, hogy a szabadon felhasználható forráskódra alapított fejlesztések fenntartható üzleti modellt kínálnak-e, vagy elsősorban a fejlesztői közösségek érzelmi ereje tartja mozgásban ezt a piacot. Az előadásokból kiszűrhető válasz, hogy valószínűleg mind a kettő, de mindinkább az üzleti megfontolások.
Banai Miklós, a Multiráció Kft. ügyvezetője jó példát adott erre a konferencia nyitóelőadásán, amikor a nyílt dokumentumformátumról, az EuroOffice 2012 irodai termékcsaládról és a mobilplatform kínálta fejlesztési, üzleti lehetőségekről beszélt. A nyílt dokumentumformátumot a Nemzetközi Szabványügyi Konzorcium (OASIS) hozta létre, amelynek aktív tagja a Multiráció is, így hozzájárul a szabvány folyamatos fejlesztéséhez. Most például az egyre fontosabbá váló csoportmunka-alkalmazások szabványosításán dolgoznak elsősorban. Az EuroOffice termékcsalád az OpenOffice XML formátumán alapul, és képes a szöveg, a számolótábla, a bemutató, a rajz és a képletek egységes kezelésére hét európai nyelven. A fő piaca Németország és az Egyesült Államok. A terjeszkedést segíti, hogy elkészült a termékcsomag Anroidon futó verziója is, amelynek külön tabletekre és okostelefonokra optimalizált kezelőfelülete is van.
Horváth Gábor, a NetIQ Novell SUSE tanácsadója ismertette a SUSE jelenlegi portfólióját, amely a nagyvállalati Linux-megoldások, az integrált megoldások és a felhő-infrastruktúra által kijelölt háromszögben található. A nagyvállalatok elsősorban kritikus üzleti alkalmazásoknál (ERP, CRM, SAP, adatbázisok stb.) használják ezt az operációs rendszert, Magyarországon például 70-80 százalékos arányban. Ennek egyik fő oka, hogy az ilyen rendszerek teljes életciklusra jutó kiadásai alacsonyak.
Szentiványi Gábor, az ULX Kft. ügyvezetője az OpenEDU közoktatási programcsomag eddigi eredményeit ismertette. A csomagot azért hozták létre, mert nem volt a piacon olyan termékcsalád, amely kifejezetten a közoktatás igényeit tudta volna kiszolgálni, továbbá kevés volt az erőforrás (pénz, idő), és gyenge a hasznosulás. A nyílt forráskód alkalmazása mellett számos érv szólt: széles körű elfogadottság, rugalmasság, költséghatékonyság, gyártófüggetlen megoldások stb. A rendszer két fő pillére desktop-oldalon a Sulix termékcsalád, a szerveroldalon pedig a Sulixerver. A Sulixban a diákok által használható programok vannak, illetve olyan oktatást támogató megoldások, amelyek különféle módon teszik hatékonyabbá a tudás átadását, akár az egyes tanulók szintjén is. A szervermegoldás pedig lehetővé teszi, hogy az iskola összes informatikai erőforrását központilag kezeljék – a felhasználókat csoportosítsák, kiosszák nekik a jogosultságokat, önálló tárhelyet biztosítsanak a számukra, a dokumentumaikat megoszthassák, az intézmény összes gépére központilag telepítsék fel az új programokat vagy frissítéseket stb. A 2006-ban kezdődött fejlesztések nyomán ma már 500 iskolában 140 ezer diák használja a rendszert. Többek között a budapesti Szerb Antal Gimnáziumban is ez a rendszer fut. Az intézmény rendszergazdája, Hábel György elmondta, hogy az OpenEDU hatalmas segítséget jelent számukra, de az üzemeltetéshez szükség van a folyamatos szakmai támogatásra és a rendszergazda által végezett szoros felügyeletre is.
A Linux Professional Institute (LPI) közép-európai vezetője, Klaus Behrla arról beszélt, hogy az Android hatalmas hódítása miatt a Linux már 40 százalékos piaci részesedést ért el a mobileszközök piacán. Az LPI összefogja az operációs rendszer szakértőit az egész világon, s képzési, tudásmegosztási és vizsgáztatásai projektjei hozzájárulnak a szakértelem homogenizálásához, valamint az ismeretek szintjének ellenőrzéséhez és igazolásához. Az intézet 320 ezer vizsgát, 120 ezer certified professionalt, több mint 350 tréningpartnert, több mint 25 nemzeti partnerirodát tart nyilván, a tevékenysége pedig hét nyelven folyik. Felmérésük szerint ma a cégek 90 százaléka akar linuxos szakembert alkalmazni, 93 százalékuk csak nehezen talál, és ezeknek a szakembereknek a fizetése tavaly átlagosan 9 százalékkal emelkedett.
Michael Meeks, a LibreOffice rendszermérnöke az irodai programcsomagot és a fejlesztésének irányait taglalta igen részletesen. Havonta mintegy 80-100 ezer kiegészítés fut be a kódhoz, s 13500 egyéni fejlesztő csatlakozik 120 levelezőlistán keresztül a projekthez. Ennek ellenére a fejlesztések igen jól kézben tartottak, így bárki megpróbálkozhat vele, hogy a hibák és biztonsági rések kiszűrése érdekében meghackelje a programot, amit nagy örömmel vesznek a fejlesztők.
A Fedora Linux ambassadorja, Rákosi Gergely a Red Hat alapú operációs rendszerről beszélt. A magyar Fedora közösség jelenleg 3 ambassadorból (követből) és egy 20-40 fős magból áll. A megoldást a világon mindenütt használják, még az olyan cégeknél is, mint az IBM, ahol a Blue Gene szuperszámítógép-családhoz, vagy a CERN-nél a Nagy Hadronütköztetőhöz (LHC) veszik igénybe, de használja például a NASA is. A világon mintegy 40-45 millió állandó felhasználója van.
Susánszky Pál, az ODFA Magyarország képviselője az ODF (open document format) közigazgatásban való alkalmazásának lehetőségeiről és nehézségeiről beszélt. A sikernek három fő tényezője van: a jogszabályi környezet, a belső eljárások rendje és a dolgozók felhasználói ismeretei, képességei. Ha valamelyik oknál fogva a dokumentumokat nem tudják kezelni, megnyitni, továbbítani, megosztani, akkor oda a siker lehetősége. A bevezetésnél nem szerverek, hanem az irodai szoftverek oldalán vannak a nagyobb gátak.
A Linux Akadémia képviseletében Czakó Krisztián arról beszélt, hogy a Linux szerverek működtetésének milyen feltételei vannak a Microsoft Active Directory környezetben, illetve a Samba 4 megoldásnak milyen előnyei vannak.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium informatikai felügyeleti főosztályvezető-helyettese, Gódor Csaba az informatika államigazgatásban betöltött szerepéről, a célkitűzésekről és eredményekről, s az opensource-megoldások térnyeréséről beszélt. Szeretnék megszüntetni a párhuzamosságokat, gyorsítani a fejlesztéseket, erősíteni az állami szerepvállalást és növelni a versenyképességet a költséghatékonyság érdekében. Emiatt ahol csak lehet, és nem indokolnak mást technikai, gazdasági vagy nemzetközi szempontok, elsősorban nyílt forráskódú szoftvereket kívánnak bevezetni.
Szabó Zsolt, az Infobex Kft. üzemeltetési vezetője a különféle szervezeteknél szerzett üzemeltetési tapasztalataikról adott összefoglalót. Ezek szerint nem elsősorban az számít, hogy egy rendszer nyílt vagy zárt forráskódú-e, hanem hogy teljesíti-e a feladatát, s azt mennyire költséghatékonyan teszi, és van-e mögötte felelős céges támogatás. A nyílt forráskódú megoldásoknak ezért akkor van esélyük a piaci hódításra, ha ezt a három feltételt képesek teljesíteni.
Szeged megyei jogú város informatikai vezetője, Szegfű László elmondta, hogy tízéves tapasztalataik alapján a nyílt forráskódú rendszerek bevezetése az önkormányzatoknál hasznos választás. Igen jelentős megtakarítás érhető el ugyanis a licencdíjakon, a szerveroldalon kevesebbe kerül az üzemeltetés, a szállítóktól való függetlenség nagyobb rugalmasságot teremt, átlátható a felhasznált kód, biztosítható az interoperatibilitás, az integráció, és a migrálás is egyszerűbb. A céljaik között szerepel többek között az ODF elfogadása, a honlapok akadálymenetesítése (hogy minden platformról futtathatók legyenek), központi tudásbázis létrehozása stb.
A Magyar Posta képviseletében Szigeti János a Red Hat Linux szerverek használatának gyakorlatáról beszélt. Ismertette, hogy többek között 867 millió levélpostai küldemény kézbesítése támaszkodik a Red Hat szerverekre. A Posta 756 szerveréből 42-n fut Red Hat 5.7, amelyek 390 TB diszkterületet fednek le, s ezeken 53 adatbázis 46,7 TB nettó területet vesz igénybe. Ezeken tartják nyilván többek között a több mint 40 millió postautalvány forgalmát, valamint a több mint 260 millió csekk be- és kifizetést.
Előadást tartott még a fejlesztői szekcióban Pfeiffer Szilárd, a Balabit szenior fejlesztője a „nyílt pénzforrásokról”, Koleszár Kázmér projektvezető az EuroOffice 4. generációs platformjáról, Németh László, vezető fejlesztő a szabad logóról a LibreOffice 4-ben, Sütő János, az Act rendszermérnöke az e-mail archiválásáról, és Páli Gábor János a BSD Egyesületről.
Az Év Open Source Projektje
A konferencián vehette át az Év Open Source Projektje Díjat az EU Edge Kft. műszaki igazgatója, Maróy Ákos az Open Aviation Map projektért. Ez a megoldás a magánpilóták számára szolgáltat igen értékes információkat arról, hogy a légtérnek éppen melyik pontján tartózkodnak, milyen terület fölé nem repülhetnek be, vagy milyen magasságot kell tartaniuk. A program további fejlesztési során repülőtéri információk szolgáltatásával bővül majd. A cég azt reméli, hogy az európai piacon is sikerrel fog hódítani a megoldásuk.
