Amikor a finn gyártó néhány éve bevezette almárkáit, és N Series néven mutimédiás számítógépnek kezdte nevezni a minden földi jóval ellátott presztízstelefonjait, illetve nem sokkal később E Series néven forgalmazta üzleti készülékeit, leginkább az útkeresés volt jellemző a készülékekre. Más volt ugyan a nevük, mint a Nokia többi modelljének, ez sokakat meg is zavart, de sok különbség nem volt egy felső kategóriás "hagyományos" nevű, egy N és egy E sorozatú modell között. Mára markánsan elkülönülnek az eltérő célcsoportnak tervezett telefonok.
Az E széria, vagyis az üzleti készülékek mostanra elegáns, jellemzően barna-bordó, vagy hagyományosan fekete ruhát, egységesen tervezett formavilágot, önálló identitást kaptak. Ha egymás mellé teszünk egy E51-et, egy E71-et és egy E66-ot, akkor az avatatlan szemlélő számára is nyilvánvaló, hogy a három készülék egy tőről fakad. És ha ezt a három készüléket együtt nézzük, akkor a Nokia stratégiája is megfigyelhető: egyazon családon belül minden igényt igyekszik kielégíteni. A konzervatívabb, hagyományos formájú készülékek kedvelőinek ott az E51, aki teljes billentyűzetet akar, annak ott az E71, aki pedig a nagy kijelző, de egyben a kompakt méret híve, örömmel fogja kézbe venni bemutatónk alanyát, az E66-ot.
Komoly elvárások
Engedtessék meg egy rövid személyes kitérő: amikor az E51 megjelent, azt gondoltam, itt az ideális telefon. Amikor sikerült kézbe fogni, kiderült, hogy vannak hiányosságai, bár ezek jelentős része inkább a személyes elvárásaimtól való eltérés. Kicsi az E51 kijelzője, a billentyűzete hasonlóan, és az egyik legnagyobb fájdalom, hogy nem 3,5 m-es a headset csatlakozója (egy üzletember vajon miért nem akar zenét hallgatni a telefonján, és ahhoz például az N81 kiváló távirányítós fülhallgatóját használni?). Mindamellett az E51 egy kiváló telefon, nem véletlenül érdemelte ki annak idején a nonstop MOBIL szerkesztőinek ajánlását. Az E66 számára ezek után magasan volt a léc, és ezt a készülék szinte maradéktalanul meg is ugrotta (rezeg azért egy kicsit, de a helyén marad). A fülhallgató csatlakozó sajnos továbbra is kisméretű...
Nagy előnye a készüléknek, hogy nagyobbrészt fémből van a külső borítása. Ez egyrészt ad egyfajta komolyságot a telefonnak, másrészt pedig jelentős minőségérzetet és eleganciát is kölcsönöz. Az acél ugyan nem könnyű, de legalább érezni, ha a zsebünkben van a telefon, kézbe véve a fogása pedig kifejezetten kellemes. A telefon mellett a valószínűtlenül lapos dobozban volt még egy 2 gigabájtos microSD memóriakártya, egy microUSB adatkábel, illetve a már szokásos töltő és a sztereó fülhallgató, sajnos a kevésbé jó minőségű fajtából. Került még a csomagba egy műbőr tok, és egy csuklópánt is, előbbi kifejezetten hasznos, utóbbi pedig kedves apróság.
Teljes szabadság - funkciók és értékelés ť