Jelenleg Magyarországon több mint 80 ezer látássérült ember él. A mobiltelefon természetesen az ő mindennapjaiknak is része, különösen az okostelefon különféle funkcióinak használata azonban a látás gyengesége vagy teljes hiánya miatt nehézségekbe ütközik. E súlyos problémát az Android fejlesztői is felismerték; elkészítették a képernyőolvasó, úgynevezett TalkBack funkciót, amit egyre több Android-alapú okostelefonba beépítenek. A magyarul is tudó TalkBack segítségével a készülék képes felolvasni a kijelzőn megjelenő információt, vagy a képernyő azon területén lévő szöveget, amit a felhasználó megérint. A látássérült ember tehát ugyanazt az érintőképernyőt használhatja például e-mailezésre, webböngészésre, SMS-ezésre vagy navigálásra, mint mindenki más; ha ott a TalkBack, nincs szükség speciális szoftverekre.
Egy leendő fiatal mérnök-informatikus (maga is látássérült) nem elégedett meg azzal, hogy okostelefonja különböző szokványos funkcióit a TalkBack segítségével használja. Arra gondolt, hogy a készülék segíthetné a látássérülteket, de akár a látókat is a mindennapi otthoni vagy hivatalos munkában. A mobilalkalmazás 2014 elejére el is készült. Az NFC címkéző, amely a Google Play Áruházból ingyenesen letölthető, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mobil Innovációs Központjának idei 1app alkalmazásfejlesztő versenyén (az egyéb kategóriában) második helyezést ért el.
Sokan nem ismerik a Braille-írást
Mivel manapság egyre több Android-alapú okostelefonban van már NFC-chip, a mobilalkalmazást futtató eszköz gyakorlatilag adott. Szintén adottak az adattárolásra alkalmas NFC-címkék. Ebből kiindulva született meg Németh Dávid, az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar hallgatójának ötlete: írjuk fel különböző tárgyak (termékek) nevét egy-egy NFC-címkére, azt ragasszuk rá a megfelelő tárgyra (termékre), majd a címkéket olvastassuk fel az okostelefonnal. Legkönnyebben otthon, a konyhában lehet kipróbálni az alkalmazást: ha egyforma dobozokban van a liszt, a cukor, a kakaó, a só, és a dobozokra rákerül a névvel ellátott NFC-címke, akkor a mobilalkalmazással a látássérült ember is biztos kézzel nyúlhat az élelmiszerekhez, és nagyobb biztonsággal süthet, főzhet segítség nélkül.
De vajon valóban szükség van-e ilyen alkalmazásra? Miért nem jó erre a célra a látássérültek körében használt Braille-írás? Németh Dávid válasza a kérdésre a következő: „Talán nem köztudott, de a Braille-írást közel sem minden látássérült ember ismeri. Sőt sokan, még ha akarnák, akkor sem tudnák azt elsajátítani. Aki például valamikor látott, és csak később veszítette el a látását, annak fizikálisan is problémát jelent a Braille-írás pontjainak kitapintása, illetve a mintázat tapintás alapján történő felismerése. Ez a segédeszköz tehát vagy működik, vagy nem, a pontok megfelelő érzékelését vagy meg tudja valaki tanulni, vagy nem. Az azonban biztos, hogy sok esetben nem tanácsos biztonsággal ezen képességre hagyatkozni.”
Adattárolás a címkén
A mobilalkalmazás ötletéhez hozzájárult egy meglévő, Magyarországon is kapható NFC-képes eszköz is. Az úgynevezett címkézőtoll olyan hardvereszköz, amely önmagában tárolja az azonosítókat, valamint a rámondott hangjegyzeteket. Segítségével fel lehet írni az NFC-címkére az azonosítókat, amelyekhez a toll hozzárendeli a megfelelő hangjegyzeteket. Ebből következően a címke csak azzal a tollal olvasható le és alakítható át beszéddé, ami az adatokat és a hangjegyzeteket rögzítette és tárolja, illetve a megfelelő elemeket egymáshoz rendelte.
„Nem találtam jó megoldásnak, hogy a címkézőtoll tárol minden adatot, és így a felhasználó ahhoz az egyetlen tollhoz van kötve, illetve egy címke csak egy bizonyos tollal olvasható. Sokkal jobb megoldásnak tartottam, hogy az adatokat ne a toll, hanem maga a címke tárolja. Az én mobilalkalmazásomban ennek megfelelően jártam el. Így bárki, aki telepíti az okostelefonjára az alkalmazást, el tudja olvasni a címkén tárolt adatokat, függetlenül attól, hogy ki címkézte fel a tárgyakat” – hangsúlyozza Németh Dávid.
Magában az alkalmazásban két alapfunkció kapott helyet. Az egyik a címke felprogramozása. Ennek során kerül rá a címkére a termék neve, esetleg egy dátum (például az élelmiszer szavatossági ideje). Az eljárás kétféleképpen indulhat: a mobilalkalmazás megnyitása után vagy be kell írni az okostelefonon a megfelelő mezőbe az adatokat, vagy a korábban felvitt megnevezéseket tartalmazó listából lehet kiválasztani azokat. A gyengénlátó embereket állítható betűméret segíti. Ezután nincs más teendő, mint odaérinteni a telefonhoz az NFC-címkét, és a készülék az alkalmazás segítségével felírja a címkére az adatokat.
A másik alapfunkció a címke tartalmának visszaolvasása. A fejlesztő úgy alakította ki ezt a funkciót, hogy elég az okostelefont a címkéhez érinteni, magát az alkalmazást nem is kell elindítani. Az alapállapotban lévő okostelefon is érzékeli az alkalmazással megírt NFC-címkét, és felolvassa annak tartalmát (az alkalmazás teljes mértékben kompatibilis a TalkBack képernyőolvasóval).
A funkciók zökkenőmentes elvégzését offline súgó is segíti.
Drága még az NFC-címke
Az NFC címkéző felhasználási területei rendkívül széles körűek. A már említett konyhai alkalmazás mellett kiválóan használható az eszköz például CD-k, DVD-k megkülönböztetésére, de például a tisztítószeres flakonokon vagy az orvosságos dobozokon is el lehet helyezni NFC-címkéket. Emellett természetesen munkahelyi környezetben is van létjogosultsága a mobilalkalmazásnak, például egy irodában a dossziék, irattárolók felismerésében.
Látássérült és látó embereknek egyaránt jó szolgálatot tehet az eszköz például olyan irattartók keresésekor, amelyekhez nehéz hozzáférni. Ha a dossziét ellátták a megfelelő azonosítót tartalmazó NFC-címkével, csak közelíteni kell hozzá az okostelefonnal, és máris hallhatóvá válik a tartalma.
„Az eszközzel elsősorban segíteni szeretnék a rászorultaknak, de a mobilalkalmazás egyúttal hozzájárulhat az NFC-technológia megismertetéséhez, terjesztéséhez. A fejlesztésnél szem előtt tartottam ezen szempontokat, és úgy alakítottam az alkalmazást, hogy annak használatához semmiféle speciális tudásra ne legyen szükség. Aki elboldogul egy Android-alapú okostelefon alapfunkcióival, az minden további nélkül tudja használni az NFC címkézőt. Mindazonáltal nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a sajnálatos tényt, hogy ezen megoldások magánemberek körében való terjedésének gátat szab az NFC-címkék viszonylag magas ára. Kis tételben vásárolva egy címke jelenleg körülbelül 1 euróba kerül. Ha azonban egy vállalat szeretné bevezetni az alkalmazást, és nagy tételben vásárolja meg az NFC-címkéket, lényegesen kedvezőbb árakkal számolhat” – mutat rá Németh Dávid.
Jön a tetszetősebb design
Az alkalmazás a világszerte legelterjedtebb Android-platformra készült el; a 4.0-n és az újabb verziókon működik. Mivel az iPhone-okban nincs NFC-chip, ez a vonal – egyelőre legalábbis – szóba sem kerülhet. A Windows Phone-nál a képernyőolvasó szoftver hiánya jelenti a problémát. Jóllehet a 8.1-et várhatóan már ellátják ezzel a funkcióval, Németh Dávid nem tervezi a Windows Phone-os fejlesztést.
A fiatal szakember az Android-alapú NFC címkézőt alapvetően két irányban szeretné a közeljövőben továbbfejleszteni. Mindenek előtt szeretné az alkalmazás felhasználói felületét tetszetősebbé tenni, a jelenlegi design ugyanis meglehetősen „puritán”. A másik irány a címke felprogramozásának további egyszerűsítése. Különösen a látássérült embereknek segítene a listából történő adatbevitel továbbfejlesztése (lehessen a listát könnyen szerkeszteni, módosítani, az elemeket törölni stb.).
A távolabbi tervek között szerepel a jelenlegi magyar és angol felhasználói felület és súgó lefordítása németre, franciára, olaszra és spanyolra.
Természetesen a felhasználói visszajelzések alapján további módosítások is bekerülhetnek az alkalmazásba.
