Sokan arra számítottak, hogy az asztali Linux rendszerek elterjedése fokozódni fog az olcsó mini noteszek térhódításával, de nem így történt. A netbook kategóriában a Windows XP a legelterjedtebb operációs rendszer.
Készen áll a Windows 7 minigépekre szánt változatai 
Linux alatt védelmi szoftverre viszont nincs szükség, így az nem is terheli a gépet. A gyakorlatban azonban sebesség növekedésről mégsem igazán beszélhetünk, mert a Linux e téren kiforratlanabb, kevésbé optimalizált rendszer, kicsit lassúbb. Az mindenképpen igaz viszont, hogy a Windows árával együtt mintegy harmincezer forintot spórolhatunk meg, hisz vírusirtóra sem kell költenünk. A pingvin persze nem szuperhős, erre az operációs rendszerre is ugyanúgy lehetne rosszindulatú szoftvereket és vírusokat készíteni, mint Windows alá. Van azonban két jelentős visszatartó tényező, az egyik a nyílt forráskód ereje, a másik pedig a Windowshoz képest szerény felhasználói tábor. A nyílt forráskód gyakorlatilag garancia arra, hogy rosszindulatú szoftverek nem terjedhetnek el, hiszen rengeteg fejlesztő és programozó böngészi a programsorokat és fejleszti tovább a rendszert, egy rosszindulatú kód előbb-utóbb feltűnne. A felhasználói közönség is sokkal hozzáértőbb, mint a Windows táboré, így a gyakran használt szoftverek hibáira, furcsaságaira is azonnal fény derül. Nem nyílt forráskódú alkalmazásokat pedig nem szívesen használ a közösség, sőt, sok disztribúció nem is fogad be más jogállású modulokat. A szerény felhasználói tábor pedig ugyan hátrány a meghajtó programok szempontjából, de előnyt is jelent. A vírusok, férgek, weboldalba ágyazott támadások fejlesztői nem fognak a hatalmas Windows tábor helyett ugyanakkora erő ráfordítással a sokkal kisebb Linux tábor platformjára fejleszteni, hiszen az már egyáltalán nem érné meg a befektetést. Ez a két tényező a gyakorlatban teljesen biztonságossá teszi a Linuxot az általános támadásokkal szemben - ha célzottan ránk (cégünkre) vadászna valaki, az természetesen már más kategóriába esik.
Egy másik tényező, az energiafogyasztás. A Windows 7 energiagazdálkodása sokkal jobb, mint a Linux disztribúcióké, vagy akár a Windows XP-é, így lényegesen hosszabb üzemidő érhető el ugyanazzal a hardverrel és akkumulátorral. Ez hordozható számítógépek esetén komoly fegyvertény, így aki az ingyenes operációs rendszert választja, annak számolnia kell némi hátránnyal.
A mobilinternet terjedésével számos USB-s és kártya formátumú HSDPA ?modem" jelent meg a kínálatban, egyes gépek beépítve tartalmazzák ezt és csak a SIM kártyát kell becsúsztatnunk a helyére. E téren is kihívásokkal küzd a teljes Linux front, mivel a gyártók első dolga Windows XP, Vista és 7 alá elkészíteni a meghajtóprogramokat, de a Linux támogatás nem elsődleges, legalábbis egyelőre. Pozitív fejlemények azért megfigyelhetők, így a hazánkban is igen elterjedt Huawei E220 ?szappantartó" Linux kompatibilitása már megoldott kernel szinten, történetesen az openSUSE alatt is.
Összességében ha nem is kézenfekvő, de megoldható a Linux használata akár netbookokon is, ám kínosan ügyelnünk kell arra, hogy támogatott hardvert használjunk, beleértve a HSDPA adaptert is. Ezzel megspórolhatjuk az operációs rendszer és a vírusvédelem árát, legalábbis addig, míg az asztali Linux elterjedtsége el nem ér arra a szintre, ahol már megéri rá rossz indulatú szoftvereket fejleszteni.
Letölthető az új, ingyenes openSUSE 11.2 Linux disztribúció! Olvassa el erről szóló hírünket is!
