Bár az Ericsson feliratú tengeri vitorlás a meghívón az Ericsson Magyarország első vezetője, Fodor István évekkel ezelőtt, a telekommunikációs lufi kipukkadása kori hasonlatát idézte a viharos tengeren lassan irányt változtató, de fel nem boruló hajóról, ma más a helyzet. Éry Gábor a gyár-, akarom mondani laboratóriumlátogatással egybekötött éves beszámolói sajtótájékoztatón a válságról feltett kérdésre optimista választ adott. A válasz talán nem nyugtatott volna meg minden munkavállalót az Ericsson csoportnál, de a magyarországiakat igen. Az Ericsson Magyarország akár még bővülhet is. Éry Gábor emlékeztetett 2007-re, amikor a csoport egyik negyedévről a másikra hatalmas nyereség- és árfolyamesést szenvedett el, amit nagy átszervezések követtek. Akkor a nemcsak árban, de tudásban is versenyképes magyar szakemberek sok feladatot vehettek át a drágábban dolgozó nyugat-európai tagvállalatoktól.
Így fejlődhetett mára 250 fősre a globális mérnöki szolgáltató hálózat budapesti GSDC központja, és hatszáz körülire a kutatás-fejlesztés, az R&D részleg. Tizenkét, a budapesti kutatás-fejlesztési központban készült prototípusból tavaly hatból lett termék, és az itteni fejlesztésekből 36 Európában és az USA-ban bejelentett szabadalom született.
A nemrég bejelentett újabb költségmegtakarítási akciótól azt várja a vezérigazgató, hogy ismét juthat új, akár munkaerőfelvételt is igénylő feladat a budapestieknek. Ezt a reményét csak alátámasztotta, amit a laboratóriumlátogatáson hallhattunk arról, hogy a már teljes egészében Magyarországra bízott TSP telefónia-szolgáltató platformért viselt rendszerszintű felelősség - fejlesztés, alkalmazástesztelés, támogatás - mellett 2009-ben Budapestre kerülhet a hardvertesztelés is. Jót tett a hardveresek tudása elismertségének, hogy résztvevői, támogatói az első magyar műholdat, a Masat-1-et fejlesztő projektnek.
Tavalyi eredményei és a távközlési piacon elfoglalt helye is ok az Ericsson Magyarország vezetőjének optimizmusára. Három százalékkal nőtt az alaptevékenység árbevétele, és már közelebb van az 50, mint a negyven milliárd forinthoz. Ha nem is olyan látványosan, mint a korábbi években, de nőtt a létszám is.
Az üzleti sikerek közül Éry Gábor kiemelte a kulcsrakész bázisállomások telepítését és a VDSL2 projektet a Magyar Telekomnál, a 3G berendezésekre vonatkozó szerződés meghosszabbítását, a Packet Core bővítést, valamint a Moniq IP kapcsolat- és protokollelemzőre kötött szállítási szerződést a Pannonnal és végül a Redback szerződést a Magyar Villamos Művekkel. A GSM eszközök piacán 45, a WCDMA (szélessávú kódosztásos, többszörös hozzáférési) eszközökén 73 és az EDA szélessávú elérési eszközökén 50 százalékos a magyarországi piaci részesedésük.
Nem sokat árult el az idei tervekről Éry Gábor, de arra felhívta a figyelmet, hogy miután az Ericssonnak világszerte mindössze 300 nagy vevője van, és Magyarországon is csak néhány, a megbízási, bevételnövekedési ingadozások természetesek. Amikor megugrik a bevétel - mint 2007-ben is -, amögött mindig vevő által elhatározott nagy fejlesztés van. A bevételük alakulása tehát erősen korrelál a távközlési társaságokéval, melyek vezetői Barcelonában a mobil világkongresszuson úgy nyilatkoztak, terveik változatlanok, egyelőre nem érinti őket a világgazdasági válság.
A gazdasági összefoglaló után azokra a területekre hívta fel a figyelmet a vezérigazgató, amelyekben az Ericsson már ma is erős, és ahol az utóbbi időkben ért el világelsőséget. Ide tartozik többek között az alaphálózatnak Barcelonában bemutatott újabb változata, az Evolved Packet Core és a teljesen üvegszálas hálózat kiépítésére szolgáló berendezéskészlet. No meg minden, ami a mindenféle vezetékes és mobil adatátviteli és kommunikációs kapcsolatot egyetlen IP hálózatban kiszolgálni képes új generációs hálózat kiépítését, a konvergenciát szolgálja.
