A FEOSZ közleménye:
A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége több bejelentést is kapott, amelyekből látszik, hogy a Telenor korlátozza rossz készülékeknél a 3 munkanapos cserelehetőséget, megnehezíti a termékszavatossági igények érvényesítését és további félreérthető információt közöl. A Szövetség hatósági bejelentéssel él a fogyasztók érdekében tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat gyanúja miatt.
A Fogyasztóvédelemi Egyesületek Országos Szövetségéhez több fogyasztói bejelentés érkezett a Telenor Magyarország Zrt-vel szemben, amelyek arról szóltak, hogy a vállalkozás törvénybe ütközően korlátozza a fogyasztói jogokat. A szolgáltató internetes honlapjának tartalmából kiderül: valóban megtévesztő és egyben félrevezető információkat ad a szolgáltató arról, hogyan és miként érvényesíthetőek hibás teljesítésnél az igények.
1. Így a vállalkozás a 3 munkanapon belül meghibásodott készülékek cseréjéről úgy nyilatkozik, hogy annak „feltétele a készülékes alapcsomag hiánytalan (készülék, tartozékok, nyomtatványok) és ép megléte (pl. mechanikai sérülés - karc, törés stb. - nem található), a jótállási jegy vagy az értékesítést igazoló számla bemutatása, valamint az, hogy a hiba a rendeltetésszerű használatot akadályozza.”
Holott a rendeltetésszerű használatot akadályozó meghibásodás esetén a jogszabály nem tartalmaz olyan többletfeltételt, amelynek teljesülését a cég megkívánja, ezáltal pedig sérülnek a fogyasztók jogérvényesítési lehetőségei. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 7. §-a szerint ugyanis, ha a fogyasztó a rendeltetésszerű meghibásodás miatt három munkanapon belül csereigénnyel lép fel, akkor nem hivatkozhat a szolgáltató arra, hogy ez aránytalan többletköltséggel jár számára, hanem ki kell cserélnie a tönkrement készüléket. Indokolatlan és fogyasztóellenes magatartás a vállalkozás részéről a cserének ahhoz a feltételhez történő kötése, hogy a fogyasztó az alapcsomag valamennyi részével, sőt még a nyomtatványokkal is hiánytalanul rendelkezzen, valamint, hogy a készülék ép állapotú, és teljesen karc- és törésmentes legyen.
A fogyasztók szempontjából teljesen érdektelen ugyanis az, hogy az előbbiek hiányában a vállalkozásnak további kiadásai merülhetnek fel, ha újra el kívánja adni a terméket: azaz nem lehet ilyenkor aránytalan többletköltségre hivatkozni.
2. Szintén félrevezető tájékoztatást közöl a cég akkor, amikor a kellékszavatossági igények érvényesítési feltételeiről nyilatkozik így:
„Milyen egyéb feltétele van kellékszavatossági jogai érvényesítésének?
A teljesítéstől számított 6 hónapon belül a kellékszavatossági igénye érvényesítésének a hiba közlésén túl nincs egyéb feltétele, ha Ön igazolja, hogy a terméket, illetve a szolgáltatást a forgalmazó nyújtotta. A teljesítéstől számított 6 hónap eltelte után azonban már Ön köteles bizonyítani, hogy az Ön által felismert hiba már a teljesítés időpontjában is megvolt.”
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: ÚPtk.) 6:163. § (2) bekezdése szerint ugyanis nincsen semmilyen feltétele e jogok érvényesítésének: a fogyasztó korlátlanul előterjesztheti igényét a teljesítés időpontjától számított két éven belül.
Az ÚPtk. 6:158. § szerint ugyanis hibás teljesítésnél az első hat hónapon belül felismert hibánál úgy kell tekinteni: a termék már eleve hibás volt, ekkor még a vállalkozásnak kell ennek ellenkezőjét bebizonyítania, míg a hátralévő másfél évben bekövetkező meghibásodás esetén már a fogyasztón áll a bizonyítási teher arra vonatkozóan, hogy már az adásvételnél hibás volt az árucikk. Azonban a bizonyítási teher átfordulása önmagában még nem jelenti azt, hogy a fogyasztó ne léphetne fel például kijavítási-kicserélési igénnyel és az igény előterjesztéséhez nem lehet megkövetelni rögtön azt, hogy előadja bizonyítékát és egy szakértői véleményt elkészíttessen és azt csatolja. Az utóbbi csak később, így például a kijavítási igény előterjesztését követően bírhat jelentőséggel akkor, ha a szolgáltató elutasítja a fogyasztó kérelmét, aki ezután pedig egy szakvéleménnyel igazolja sikerrel azt, hogy már az átvételkor is rossz volt a készülék. Ez utóbbi esetben a szolgáltató köteles teljesíteni a fogyasztó igényét.
3.Végül, de nem utolsósorban a termékszavatossági igények érvényesítésénél a szolgáltató az alábbi tájékoztatást adja a fogyasztóknak:„A termék hibáját termékszavatossági igény érvényesítése esetén Önnek kell bizonyítania.”
Ugyanakkor az ÚPtk. 6:158. §-ban a hibás teljesítés általános szabályai között került meghatározásra a már említett hibás teljesítési vélelem, így az vonatkozik mind a kellékszavatosságra, mind pedig a termékszavatosságra. A szolgáltató e tájékoztatással is félrevezeti a fogyasztókat, mivel ha utóbbi termékszavatossági igénnyel (kijavítás-kicserélés) lép fel hat hónapon belüli hiba esetén, akkor is a vásárlótól követeli meg a bizonyítást, holott e kötelezettség éppen hogy a vállalkozást terheli.
4. A Telenor Magyarország Zrt. a fentiekkel feltehetően megsértette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII.törvényt (a továbbiakban: Fttv.). Az Fttv. szerint ugyanis megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz vagy valós tényt oly módon jelenít meg, amely alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az őt megillető törvényes jogok kapcsán.
A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége haladéktalanul a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordul tisztességtelen kereskedelmi gyanúja miatt annak érdekében, hogy elejét vegye a fogyasztók érdekeit sértő magatartásnak és a szolgáltató ne korlátozza törvényes jogaikat.
