A netbookok piacán is élesedik a verseny. Az egymásra nagyon hasonlító, ritka kivétellel az Intel Atom processzorára épülő, gyakorlatilag egyforma szolgáltatásokat nyújtó gépek között manapság már muszáj valamilyen extra szolgáltatást nyújtani - legalábbis akkor, ha a gyártó ki szeretne emelkedni a konkurensek fehér, hangversenyzongora-fekete, bilikék és barbie-rózsaszín tengeréből.
"Biztos, hogy megnyomtad a Turbo Boostot, Michael?"
Az eddigi különbségek az olyan többletszolgáltatásokban jelentkeztek, mint a felszereltséget érintő eltérések - memória mennyisége, háttértár kapacitása és fajtája, a mellékelt operációs rendszer, az akku kapacitása. Találkozhatunk olyan extra szolgáltatásokkal is, mint például az Acer Aspire one két memóriakártya-olvasója, amiből az egyik a háttértár bővítésére szolgál, vagy ugyanezen típus egyes változatainak a 3G-s kommunikációs képességei. Az MSI azonban úgy döntött, hogy továbblép, és újra előveszi egy régebbi, de a netbookpiacon újnak számító ötletét.
Az MSI egyes, játékosoknak szánt noteszgépeire turbo gombot épít, mellyel erőltetett tempóra kényszeríthető a noteszgép processzora. A cég most egy BIOS-módosítással hasonlót tett a Winddel. A különbség csupán annyi, hogy az "Fn" és az "F10" lenyomásával aktiválható a Turbó üzemmód, nem szolgál külön billentyű a váltásra. A szolgáltatás a BIOS-ban engedélyezhető, illetve tiltható. A BIOS-ban kell kiválasztani azt is, hogy a szolgáltatás a CPU névleges tempójánál, 8, 15 vagy 24 százalékkal emelje magasabbra az órajelet. Természetesen gépenként változik, hogy a felhasznált alkotóelemek hány százalékos túlhajtást viselnek el, ezzel magyarázható a hármas lépcső. Így az eredetileg 1600 megahertz órajelű CPU tempója értelemszerűen 1728, 1840 vagy 1984 megahertzre emelhető - legalábbis elvben.
A gyakorlatban és a BIOS-ban beállítható második érték 16 százalék, a CPU órajele pedig 1856 MHz, tehát egyszerű gépelési hibával állunk szemben - ezt az adatot a BIOS készítésekor elírták. Ha aktiváljuk a Turbo üzemmódot, akkor arról ugyanúgy apró ikon felvillantásával tájékoztat a gép, mint mondjuk arról, hogy lenémítottuk a hangszóróját. Ezen kívül a bekapcsoló gomb kék LED-je pirosra vált. A túlpörgetés csak akkor működik, hogyha hálózati adapterről használjuk a Windet - ha akkuról, akkor nem. A tápkábel kihúzására a gép azonnal az alapértelmezett, névleges órajelre veszi vissza a tempót.
Az MSI Wind-tulajdonosok új lehetőségét egyfelől azért tartottuk érdemesnek megvizsgálni, hogy lássuk, van-e értelme megemelni az Intel Atom CPU órajelét. Ugyanakkor annak is tudatában voltunk, hogy a netbookokat - szerencsés esetben - nem éppen a teljesítményéhes alkalmazások futtatásához vásárolják, de némi ingyenes plusz teljesítmény még ezeknél a lóerőszegény képeknél is jól jön. Mondjuk akkor, ha HD felbontású videót akarunk lejátszani, biztonsági mentéseket készítünk - utóbbi esetben általában valamilyen fokú tömörítés használatos -, vagy egyszerűen csak állományokat tömörítünk. Azt is fontosnak tartottuk megvizsgálni, hogy az apró gép hűtése mennyire birkózik meg a magasabb tempón járó, ezért valószínűleg jobban és gyorsabban felmelegedő CPU-val,illetve mennyivel lesz zajosabb.
(A kép nagyítható)
Mély víz! Csak úszóknak!
Az MSI a Wind BIOS-ának frissítéséhez csak a klasszikus módszert kínálja - indíts rendszert flopiról vagy USB-kulcsról, és indítsd el a .BAT állományt. Ezt csak a tapasztaltabb felhasználóknak javasoljuk, de a Computerworld olvasóit tapasztalt felhasználónak tartjuk. A BIOS-ban a túlpörgetés beállítása gyerekjáték, viszont a Wind - és általában a netbookok - BIOS-a amúgy sincs telepumpálva túl sok átállítható opcióval.
Rendszerindulás után a Turbo használata pofonegyszerű, a fentebb említett két gomb lenyomásával aktiválható és tiltható le. Igyekeztünk olyan tesztet kifundálni, ami legalább részben életszerű, vagyis amivel egy netbook-felhasználó a mindennapos gyakorlatban is összefuthat. Fogtuk az egyik, munkára használt gépünkön tárolt dokumentumokat, és a WinRAR segítségével tömörítettük azokat - a szokásos DOC, XLS, PPT, GIF, JPG, EPS, TXT, PDF, HTM állományok tömkelegéről van szó, szám szerint 1240 állományról 296 mappában, közel egy gigabájt méretben. A teszt során a legjobb tömörítési metódust választottunk. A feladat lefutásához szükséges időt lemértük, ami jól kiegészíti a WinRAR tesztje által is elénk tárt információt, vagyis azt, hogy a gép hány kilobájt adat feldolgozására képes másodpercenként.
A győztes pedig...
A nálunk vendégeskedő Wind csak a 8 és a 16 százalékos túlpörgetést bírta, a 24 százalékosnál a Windows XP azonnal elszállt azzal a bizonyos "kékhalál" képernyővel. Az első két lépcsőben stabilan és hiba nélkül futott. A több mint negyedórás erőltetett tempó alatt nem járatta intenzívebben a hűtését a megemelt frekvenciákon, mint a névleges órajelen. Nem volt zajosabb sem, gyaníthatóan azért, mert a hűtés mindhárom esetben a maximális hatásfokán dolgozott.
Az adatok alapján nyilvánvaló, hogy van értelme az Atom processzor magasabb órajelen járatásának, ha némi plusz teljesítményre van szükség, hiszen nem fizetünk érte jobban melegedő vagy hangosabb géppel, de rövidebb akkumulátor-üzemidővel sem, hiszen a szolgáltatás csak hálózati betáplálás használatakor működik.
Nos, a győztes egyértelműen a Wind tulajdonosa! Az MSI szemlátomást nem gondolja, hogy az új lehetőség ártana a Windnek, hiszen a túlpörgetést lehetővé tévő BIOS-változat megjelentetésével egy időben két évre emelte az újonnan eladott Windek garanciális idejét. A vállalat nagyon ügyes marketinghúzással próbál kitűnni a konkurensek közül.
