Tíz-tizenöt évvel ezelőtt, amikor már előrelátható volt a mobil hangpiac telítődése, boldog boldogtalan azt jósolta, hogy a világon található mintegy 50 milliárd gép is kommunikál majd egymással a mobilhálózaton keresztül. Minden eszközbe SIM-kártyát helyeznek, és belátható időn belül hatalmas méretű gép-gép, azaz machine-to-machine (M2M) forgalomnak lehetünk tanúi. A valóság azonban némileg rácáfolni látszik az előrejelzésekre, az elmúlt években nem egészen a várakozásoknak megfelelően alakult a trend. Vajon mi állhat a GSM-alapú M2M kommunikáció mérsékelt terjedésének hátterében?
Nincs minden eszközben SIM-kártya
- A jelenségnek sok oka van - kezdte a magyarázatot Breznai János, az M2M Solutions Kft. ügyvezető igazgatója. - Az egyik ok magában a technológiai fejlődésben keresendő. Annak idején, amikor 50 milliárd gép kommunikációjáról lehetett hallani, igazából csak a fejekben voltak meg az elképzelések, a szükséges eszközök (GSM-modemek) még hiányoztak. Az utóbbi években azonban nagyot változott a világ. Nemcsak a GSM-modemek egész sora jelent meg a piacon, hanem ma már egyéb rádiós technológiák is valós alternatívát kínálnak. Bőven találhatók a piacon például olyan Wi-Fi, Bluetooth vagy Zigbee alapú kommunikációs modulok, amelyek - egy addicionális rádiós interfész közbeiktatásával - egy adatkoncentrátorba továbbítják az adatokat. Az adatkoncentrátorok 10, 50, 100 vagy akár 1000 eszköz adatát is képesek összegyűjteni, a GSM-hálózatra pedig már ez az összegyűjtött adatfolyam kerül. Nem valósult tehát meg az az elképzelés, hogy minden eszközben SIM-kártya működik majd. Ma - 2011 végén, 2012 elején - a hozzáférési pontok száma a vártnál lényegesen alacsonyabb, és minden bizonnyal a jövőben is több nagyságrenddel elmarad az 50 milliárdtól.
Másodlagos szolgáltatók
Az M2M kommunikáció terjedését a szolgáltatásokkal kapcsolatos újszerű helyzet is akadályozza. Induljunk ki abból, hogy gép-gép kommunikáció esetén minden SIM-kártya mögött valamilyen másodlagos (értéknövelt) szolgáltatás - mérőóra-leolvasás, gépjárműbiztonság, egészségügyi alkalmazás stb. - áll. A mobilszolgáltatóknak meglehetősen idegen ez a terület, ők hagyományosan az összeköttetést teremtik meg a végfelhasználók mobilkészülékei között, illetve SIM-kártyát értékesítenek. A váltás nem megy máról holnapra. Ilyen körülmények között teljesen természetes, hogy másodlagos szolgáltatók jelentek és jelennek meg a piacon. Olyan társaságok, amelyek a megfelelő szerverekkel, valamint az illető alkalmazást megvalósító speciális szoftverrel a háttérben értékesítik az újszerű szolgáltatásokat.
- A bökkenő, hogy a sokéves múlttal rendelkező GSM-társaságok gyakorlatilag kiszorultak erről az új piacról. Csak az eszközökbe kerülő SIM-kártyát értékesítik, illetve a gépek között közlekedő bitek továbbításáért számítanak fel díjat. Ez pedig nem túl nagy összeg. Az M2M kommunikációban ugyanis jellemzően kicsi, sőt a szolgáltatások fejlődésével folyamatosan csökken a továbbítandó adatok mennyisége. Így tehát a GSM-társaságok nem számíthatnak ebből az üzletágból komoly bevételre. Az úgymond nagy pénz a másodlagos szolgáltatók markát üti. E társaságok általában havi 2-3 ezer forintért kínálják értéknövelt szolgáltatásaikat - tájékoztatott Breznai János.
Megjegyzendő, hogy a várva várt nagy piac miatt a GSM-szolgáltatók igyekeztek az M2M-árakat szinte a bekerülési költség határára lenyomni. Az elvárt nyereség azonban elmaradt, így - szakértői vélemény szerint - még az is elképzelhető, hogy az operátorok a lakossági hangpiaci árak emelésére kényszerülnek.
Válaszlépés
Természetesen a mobiltársaságok sem ülnek ölbe tett kézzel és várják, hogy teljesen kiszoruljanak az M2M kommunikáció ígéretes piacáról. Válaszlépésként több mobiloperátor is létrehozta saját szolgáltatási kapuját. Az úgynevezett M2M gateway lényege, hogy gyakorlatilag bármilyen szolgáltatásformát be tud fogadni. Ha tehát a piacszegmentáció során egy új egészségügyi, biztonsági vagy bármilyen más alkalmazás jön létre (a szükséges hardver-szoftver háttérrel, tehát szenzorokkal, mérőeszközökkel, SIM-kártyával, alkalmazói szoftverrel stb.), a másodlagos szolgáltató az M2M gateway-en keresztül egy központi, nagy rendelkezésre állású szerverhez csatlakozhat. Ha emellett a mobiloperátor még a számlázást és az ügyfélkezelést is átveszi az egészségügyi és egyéb alkalmazásokkal foglalkozó másodlagos szolgáltatótól, akkor tulajdonképpen mindenki arra összpontosíthat, amihez a legjobban ért.
- Igaz, hogy a mobiltársaságok kiszorulnak a másodlagos szolgáltatások közvetlen piacáról, de az M2M gateway, valamint a hozzá kapcsolódó szolgáltatások révén valamelyest mégis részesednek a bevételből. A másodlagos szolgáltatásokban érintett kicsi vagy közepes méretű cégek számára is előnyös ez a konstrukció, hiszen önerőből nem tudnának 30-40 millió forintos szerverberuházásokat tenni, valamint professzionális ügyfélszolgálatot üzemeltetni. Így megmaradhatnak a fejlesztésnél, valamint a mobilhálózatot adattovábbító közegként használó eszközök értékesítésénél, üzemeltetésénél. Emellett várható, hogy az alkalmazásfejlesztés egyre inkább az egyetemeken összpontosul. Már most láthatók ennek jelei; többek között a Műegyetemen, a Pannon Egyetemen, a Szegedi Egyetemen és az Óbudai Egyetemen is vannak ilyen műhelyek - mutatott rá a szakértő.
Felhő és nyílt protokollok
- Az M2M kommunikáció jövőjének latolgatásakor a piac felvevőképességéről sem szabad megfeledkezni. A felmérések alapján valószínűsíthető, hogy - a jelenlegi válsághelyzettől függetlenül - a lakosság csak véges számú, családonként legfeljebb két-három másodlagos szolgáltatást vásárolna meg. A költségek ugyanis még akkor is a lakosságnál csapódnak le, ha a szolgáltatás közvetlen felhasználója mondjuk, az áram- vagy a gázszolgáltató. Mivel a lakossági piac fizetőképessége az egész világon csökken, a nagy, méretgazdaságos rendszerek terjedése tűnik az egyetlen járható útnak - hívta fel a figyelmet Breznai János.
Az M2M gateway-re épülő konstrukciónak van még egy óriási előnye. Mivel a nagy mobilszolgáltatók a világ számos országában jelen vannak, az M2M gateway-en létrehozott értéknövelt szolgáltatások mindazon országokban igénybe vehetők, ahol az illető mobiloperátor jelen van. Előbb-utóbb egyre több olyan SIM-kártya jelenik meg a piacon, amellyel az adott szolgáltató által lefedett országokban roamingdíj nélkül (vagy rendkívül alacsony roamingdíj mellett) lehet használni az M2M alkalmazásokat (például egy ember élettani paramétereit, vérnyomását, szívműködését stb. nyomon követni). Világméretű szolgáltatás jöhet tehát létre, amely némileg más megvilágításba helyezi az M2M alkalmazásokat. Másképpen fogalmazva: a gép-gép kommunikációban is szerephez jut a cloud computing.
- A cloud computing ebben az esetben azt jelenti, hogy a végfelhasználóknál működő szenzorok a bennük lévő SIM-kártya (vagy például Bluetooth-modul és egy mobileszköz) segítségével, a mobilhálózaton keresztül rácsatlakoznak egy szolgáltatási platformra. Ez a platform gyakorlatilag bárhol lehet a világon, a végfelhasználó az interneten keresztül éri el a szolgáltatást. A szenzorokon, mérőeszközökön futó kliensszoftver feladata, hogy elvégezze a szükséges teendőket (például mérje a szoba hőmérsékletét, érzékelje az ajtó nyitását, mérje egy ember vérnyomását stb.). A világméretű szolgáltatások megjelenése azonban felveti a szenzorprotokollok megnyitásának szükségességét. A felhőben lévő alkalmazásokhoz ugyanis csak nyílt protokollokkal lehet csatlakozni. A piac rákényszeríti a fejlesztőket, hogy nyissák meg protokolljaikat. Aki nem teszi meg ezt a lépést, nagy üzletekről marad le - hangsúlyozta Breznai János.
