Szijártó Zoltán, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) elnöke e bejelentéssel nyitotta meg a budapesti Hotel Presidentben azt a sajtó számára is nyilvános projektzáró rendezvényt, amelyen áttekintették a projekt megvalósítását.
Annak ötlete, hogy az önkormányzatok belső működését, valamint az állampolgárok és intézmények ügyeinek intézését elektronikus megoldásokkal, egy vagy több központ szolgáltatásaival támogassák, 2006 körül fogalmazódott meg, azonban mind a szakmai, mind pedig a politikai színtereken kereszttűz fogadta az ideát. A most megvalósult projekt az első, akár történelminek is mondható lépés afelé, hogy a magyarországi önkormányzatok mindegyike használja e privát felhőnek is nevezhető infrastruktúrát.
Három éve, 2012 elején jelent meg a pályázati kiírás, a tényleges munka 2012 végén kezdődött el. A leghosszabb időt, 18 hónapot a közbeszerzések lebonyolítása emésztette fel (a közbeszerzési döntések vitatása miatt – a Szerk.), de már a pályázati időszak alatt megkezdődtek a belső fejlesztések. A megvalósítás 12 hónapba tellett, a projekt hivatalos befejezésének dátuma: 2015. június 30.
Az eredetileg tervezett 2,6 milliárd forintos EKOP-forrást később 2,8 milliárdra emelték, és a Közép-Magyarországi régió fejlesztésére szánt forrásokból további 500 millió forintot is felhasználtak az önkormányzatok helyi infrastruktúrájának projekttel kapcsolatos fejlesztéseire.
Konzorciumi konstrukcióban valósult meg a projekt, melynek tagjai: Belügyminisztérium, Magyar Államkincstár, KINCSINFO, Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) és a KIFÜ, mint projektgazda és konzorciumvezető. Márianosztra, Ipolydamásd, Zebegény, Letkés, Ipolytölgyes, Csobánka, Nagymaros, Pilisszántó, Zsámbok, Jászkarajenő és Abony önkormányzatai vállalták, hogy a pilot megvalósításából kiveszik a részüket.
A belső erőforrásokon túl a konzorcium külső vállalkozókat is bevont a projektmunkába, legfőbb beszállítókként a projektzáró eseményen a következő cégeket nevezték meg: RITEK, Geoview, Konica Minolta, Kürt, T-Systems, Komunáldata DMSONE, Clarity és KopintDatorg.
Az ASP-központban fut a keretrendszer, amely kezeli a felhazsnálókat, a törzsadatokat és a külső kapcsolatokat, valamint itt érhetik el az interneten keresztül az önkormányzatok az úgynevezett szakrendszereket (iratkezelő-rendszer, adórendszer, gazdasági rendszer, ingatlanvagyon-kataszter, ipar- és kereskedelmi rendszer, településportál, elektronikus ügyintézési felület).
Nem mindennapinak mondható a projekt kiterjedtsége és bonyolultsága, amit számos adat bizonyít. A projektmenedzsmentet szolgáló szerveren közel 7500 dokumentumot tárolnak, 45 GB-nyi helyet foglalva el, a megvalósítás során 300 emlékeztető illetve jelentés született, 44 szerződést kötöttek és 23 közbeszerzést vezényeltek le. A projektben tagként 250-en vettek részt, a konzorciumi projektvezető, Ácsné Rátkai Ilona (KIFÜ) munkáját négy projektvezető segítette, a különféle szakmai feladatok megoldásában 14 munkacsoport működött közre.
Közép-Magyarország régiójában – a budapesti kerületeket is beszámítva – 211 önkormányzat van, közülük eddig – beleértve a pilotönkormányzatokat is – az ASP központhoz 55 csatlakozott, és veszi igénybe az általa választott szolgáltatásokat. A csatlakozás önkéntes alapú, és csatlakozás esetén nem kötelező az összes elérhető rendszer szolgáltatásait használni.
Az önkormányzati ASP országos kiterjesztéséről szóló tanulmány elkészítésével fejeződik be végül formálisan is a projekt, ami jelzi, hogy a cél, hazánk csaknem 3200 önkormányzatából minél több használja ki a központi szolgáltatásközpont adta lehetőségeket.
Elkészültével a központot a működtető szervezet, a Magyar Államkincstár veszi át, amely az üzemeltetést a NISZ-re bízza.
