A technológia lehetővé teszi a mobiltelefonok használatát a repülőgépeken, de a légiutasok megkérdőjelezik, hogy szükségünk van-e ilyen szolgáltatásra, pontosabban bizonyos fajtáira szükségünk van-e. A kivéreztetett légitársaságok alig várják, hogy engedélyezhessék ezt a szolgáltatást - és persze, hogy számlázhassanak érte -, de egy az amerikai kongresszus előtt lévő törvényjavaslat elképzelhető, hogy megtiltja a szolgáltatás beindítását. A HANGUP (Halting Airplane Noise to Give Us Peace - Megakadályozni a Repülőgépeken a Zajt, hogy Nyugalmunk Legyen. A "hangup" pedig ugyanazt teszi, mint magyarul a "letenni") nevű javaslatot a felelős bizottság a múlt hét végén fogadta el, és továbbította döntéshozatalra a kongresszus felé. Dióhéjban a javaslat azt szeretné elérni, hogy "az államközi vagy államon belüli, menetrend szerinti légi járatokon utazó személyek ne kezdeményezhessenek beszélgetést mobilkommunikációs eszközökről". Kivételt képeznének a törvény alól a légi személyzet tagjai, illetve a szolgálatban lévő szövetségi rendfenntartó erők tagjai (air marshall). A javaslat egyáltalán nem tér ki a más, mobiltelefon segítségével elérhető szolgáltatások igénybevételére, mint amilyen például az SMS, az internetelérés vagy az e-mail váltás.
Jelenleg az FAA (Federal Aviation Administration - Szövetségi Légügyi Hivatal) és az FCC (Federal Communications Commission - Szövetségi Kommunikációs Bizottság) felelős a repülés közben használható elektronikus eszközökért. Hagyományosan a mobiltelefonok és más vezeték nélküli kommunikációs eszközök használata tilos a repülőgépek fedélzetén, mert azok elvben interferenciát okozhatnak fontos és érzékeny berendezésekben. Ezt az évek során sokan és sokféleképpen vitatták. 2006-ban még egy kutatást is folytattak az üggyel kapcsolatban, de még az sem hozott egyértelmű eredményt arról, hogy a repülés során folytatott mobilhívások hatással vannak-e a légi járművek műszereire.
Ha a mobilhívásokat engedélyezik a járatokon, a légitársaságok bizonyosan kapva-kapnának a bevételi forráson. Egyfelől bizonyosan szednének valamiféle extra díjat az utasoktól a repülés közbeni beszélgetés lehetőségének privilégiumáért, míg más utasoktól meg azért szednének díjat, hogy a gép "telefonmentes" szekciójában ülhessenek - bár az nem világos, hogy ezt hogyan tarthatnák be.
A törvényjavaslatot előterjesztők azt tűzik zászlajukra, hogy nyugalmat szeretnének utazás közben, de valamelyest képmutatónak tűnik a javaslat. Egyfelől nem korlátozná a légi járatokon már jó ideje rendelkezésre álló, helyenként minden ülésben hozzáférhető, hitelkártya segítségével használható, amúgy pokoli magas percdíjú telefonok használatát. Másfelől nem korlátozza a szöveges üzenetek váltását sem. Pont olyan zavaró lehet, ha a mellettünk ülő kétpercenként kap egy szöveges üzenetet, amit a telefonja minden esetben hangosan jelez. Az ellen pedig végképp nem tesz semmit, hogy a mellettünk ülő ne beszéljen megállás nélkül ülésszomszédjával, pedig az is pont annyira zavaró, pont ugyanúgy, mint egy telefonbeszélgetés.
Ugyan a szabályozás csak az Egyesült Államokra lesz érvényes - ha elfogadják a törvényjavaslatot -, de hagyományosan minden polgári légi forgalommal kapcsolatos korlátozást hamar átvesznek a világon mindenhol, így számíthatunk ilyen szabályozásokra Európában és más földrészeken is.
