Az utóbbi időben a kínai kormány rendkívül nagy hangsúlyt fektet a tudományos kutatásra és a hozzá kapcsolódó high-tech fejlesztésekre. A bőkezű finanszírozás egyik fő haszonélvezője volt Csen Jin, a sanghaji Jiaotong Egyetem mikroelektronikai tanszékének dékánja is, aki a Hanxin márkanevű digitális jelfeldolgozó egységek (digital signal processor - DSP) körül kirobbant botrány kapcsán bukott le. A speciálisan mobiltelefonokhoz és más hordozható egységekhez tervezett DSP processzorok fejlesztésén dolgozó professzor 2003 óta több, mint 14 millió dolláros állami támogatásban részesült. Az első Hanxin processzorokat a robbanásszerű fejlődés előtt álló kínai chipgyártás szimbólumának tekintették. Az évek során összesen négy változat látott napvilágot, teljesítményük pedig minden esetben felvette a versenyt a multinacionális cégek piacvezető termékeivel - az állami támogatás is ennek megfelelően áramlott a kutatóhoz.
A gyanú csak 2005 decemberében ébredt fel az illetékesekben, amikor először kaptak fülest Csen nagyszabású csalásával kapcsolatban, ezt pedig a Tudományos Minisztérium részéről két hónapos nyomozás követte. A vizsgálat meglepő eredménye szerint a Hanxin család egyik eleme sem felelt meg azoknak a paramétereknek, melyeket Csen hivatalosan is nyilvánosságra hozott. A Hanxin 1-es chip például mindenre alkalmasnak bizonyult, csak éppen mp3-as fájlok lejátszására nem, ami pedig a konstrukció egyik leglényegesebb tulajdonsága. Az ikermagos Hanxin 4-esben csak egy processzormag ketyegett, és azt sem Csen és munkatársai fejlesztették ki, hanem egyszerűen ellopták egy másik cégtől. Az egyetemi laborban semmiféle kutatótevékenység nem folyt, a "tudósok" a Motorola egyik részlege, a Freescale Semiconductor által gyártott chipek felületéről előbb eltűntették a márkajelzést, majd helyükre ragasztották a Hanxin matricáját.
Nemrég százhúsz kínai tudós, köztük számos külföldön dolgozó kutató nyílt levelet tett közzé, melyben felszólítják az esetet egyébként azonnal elítélő kínai kormányt a kutatási célokra szánt közpénzek tételes nyilvánosságra hozatalára és a finanszírozás zavaros állapotának szabályozására. A tudományos csalás és hamisítás szépen fejlődő üzletágnak számít az ázsiai országban - számtalan kutató él kettős életet és egyengeti civilben üzletemberként saját elektronikai cégét, nem ritkán az állami forrásokat is meg-megcsapolva. A botrány nem jött jókor a kínai politika számára, mivel nemrégiben jelölték ki a kutatásfejlesztést mint az ország gazdaságának új zászlóshajóját. A kormány elképzeléseiben Sanghaj mint a jövőbeni processzortervezés Mekkája szerepel - most mégis úgy tűnik, a kínai IT-fellegvár egyelőre inkább Panamára hasonlít.
