Ötletekből Magyarországon sincs hiány, s szinte mindenkinek van elképzelésre arról, hogy mi jelenleg a tuti vállalkozás, mi az, amellyel hirtelen sok pénzt lehet keresni. Ez rendben is van, de a tapasztalatok szerint a jó ötlet önmagában kevés a sikerhez. Kell elhivatottság az elgondolás véghezviteléhez, kitartás és elszántság az akadályok leküzdéséhez, valamint úgy általában szellemi és anyagi muníció a megvalósításhoz. Lehet valakinek egy világmegváltó ötlete, az bukásra van ítélve, ha az illető nem tud meggyőzni másokat annak az előnyéről, ha a készítője a kiélezett helyzetekben nem képes jó döntéseket hozni, illetve ha nem áll a projekt mögött piaci szemlélet. A fenti okok miatt a startupgazdák között él azon mondás, amely szerint csak minden hatodik – egyes vélemények szerint minden századik – próbálkozás nyeri el méltó jutalmát.
Noispot - közösségi háttérzene magyar módra
Sokak szeme előtt a Facebook és a Google példája lebeg, ahol a fiatalok a garázsból indulva dollármilliárdos cégbirodalmat építettek, miközben a valóságban az élet sokkal kegyetlenebb. Amerikában, a szerencse földjén a feltörekvő cégek alapítóinak az átlagéletkora 30 év felett van, a dollármilliókat osztogató befektetőket pedig évente átlagban nagyjából négyezer, a világ minden tájáról érkező cég próbálja meggyőzni arról, hogy a hatalmas tömegből őket érdemes felkarolni. Befektetői vállalkozásonként végül átlagban csak 10 szerencsésnek adatik ez meg, akik ezt követően megtehetik a következő lépést a világhír felé.
Nehéz ilyen tömegből kitűnni, főként, ha a projekt felelőse nem képes meggyőzni a hallgatóságát arról, hogy érdemes felkarolni az ötletét. Ráadásul előfordulhat, hogy idővel bebizonyosodik egy ötletről, hogy nem rentábilis, míg más elgondolások korábban nem remélt diadalmat hozhatnak. A rengeteg ötlet miatt a befektetők ezen okok miatt legtöbbször nem ötleteket, hanem csapatokat karolnak fel, mivel a tehetséges emberek az energiájukkal képesek sikerre vinni egy projektet.
Nem szabad tétovázni
Mindezt jól modellezte kicsiben az idei Startup Weekend rendezvény, ahol a versenyzőknek mindössze egy hétvégéjük volt arra, hogy az ötletükből egy piacképes projektet alakítsanak. A megmérettetésre négy szakterületről várták a jelentkezőket: programozói, dizájner (másként fogalmazva felhasználóiélmény-specialista), projektgazdai és üzleti kompetenciájú szakemberek próbáltak csoportokba rendezni. Szalai Ferenc, a nyertes Tagomo fejlesztőjének elmondása alapján a csapatuk kialakítása csak az első lépés volt, amelyet követően alaposan felpörögtek az események.
A megmérettetés ugyanis remekül szimulálta azokat a gyors, agilis hozzáállást kívánó döntési helyzeteket, amelyek az induló projektek életét jellemzik. „Rövid idő alatt rengeteg felmerülő problémát kellett megoldanunk. Fontos kérdés volt, hogy vajon a csapatunk képes-e megszervezni a munkáját” – emlékezett vissza a PC World kérdésére a kiterjesztett valóság alapú megoldás vezető fejlesztője. Ezen kiélezett helyzetek miatt a csapat szerepe legalább 50 százalékban fontos, az ötlet pedig szinte másodlagos tényező.
Ma is születnek még sikersztorik
Erre jó példa, hogy a Tagomo csapata 20 dollárból indította el a szolgáltatást pár óra leforgása alatt: beüzemelték a hivatalos weboldalt, megszervezték a közösségi jelenlétüket, elkészítették az első androidos prototípusukat, valamint az azt támogató webalkalmazás alapjait és így tovább. Egy lelkes, megfelelő kompetenciákkal rendelkező csapat tehát akár egy hétvége alatt is megszervezheti a saját projektjét. A tanulság pedig adja magát: nem érdemes bíbelődni egy ötlet végletekig tökéletes megvalósításával. Lehet, hogy a piacnak nincs is szüksége rá. Menni kell, csinálni kell, folyamatosan finomítani kell az ötletet a felhasználók visszajelzései alapján, s ami talán a legfontosabb: hinni kell benne.
„Nagyon gyorsan a piacra jöttünk. Nem ültünk a megoldásunkon; ha ezt tettük volna, akkor az ötletből soha nem lett volna semmi” – vélekedett Budaházy Szabolcs, az ARworks ügyvezetője, aki jól menő rendezvényszervezői állását hagyta ott, hogy a kiterjesztett valóság fejlődő területén próbáljon szerencsét. Az októberben indult, zsebből finanszírozott cég ma már rentábilis, ami a startup projektek életében meglehetősen ritka. Az induló cégeknek ugyanis pörögniük kell, folyamatosan fejleszteniük kell a terméket, hogy minél hamarabb kiderüljön, hogy vajon a piacnak valóban szüksége van-e rá.
A közösségi graffitizéshez már megvan a működőképes piaci ötlet
Mindez teljes embert kíván, így öt emberrel számolva csak a munkabérek legalább 30 millió forintot felemésztenek az első évben, s ekkor még nem beszéltünk az egyéb felmerülő költségektől. Mindezt egy ideig lehet – és bizonyos fokig kell is – saját zsebből, ismerősök, gazdag rokonok felajánlásából fedezni, ám idővel minden startup cég eljut oda, hogy pénzre van szüksége a fejlődéshez. A legtöbb induló vállalkozás itt hasal el, főként, ha nem tudja meggyőzni a befektetőket arról, hogy az ötlete életképes.
A termékfejlesztéshez márpedig pénz kell. Szalai Ferenc elmondása alapján itt három lépcsőről beszélhetünk. A tízmillió forintos befektetésekkel egy prototípus fejlesztését lehet fedezni, az 50 milliós angyali pénzekből már piacra lehet lépni, és meg lehet szerezni az első piaci visszajelzéseket, míg a 150 milliós komoly befektetésből el lehet kezdeni a komolyabb cég és a nemzetközi jelenlét építését. Ezek komoly költségnek tűnnek itthon, Amerikában azonban más a helyzet. Szalai Ferenc szerint egyébként nem érdemes rögtön az intézményi kockázati tőkebefektetőkhöz rohanni. Amíg lehet, addig saját pénzből kell megoldani a finanszírozást, hogy később egy jól működő, széles felhasználói táborral rendelkező szolgáltatás birtokában az ötletgazdák jobb pozícióból tudjanak tárgyalni.
Garázscégek mítosza
A Tagomo vezető fejlesztője egyébként komoly tapasztalattal rendelkezik, mivel 2006 óta hat olyan startup projekt mellett bábáskodott, amelyek megrekedtek a termékfejlesztési szakaszban. A tanulságokat Szalai Ferenc saját bőrén tapasztalta meg, s így olyan tudáshoz jutott, amely tankönyvekből nem tanulható meg. Ezen ok miatt egyébként a felsőoktatásból kikerülő fiatalok meglehetősen rossz esélyekkel indulnak el, mivel egy startup projekt beindításához és működtetéséhez olyan készség és tudás kell, amellyel nem rendelkeznek az informatikai és más szakképzettséggel rendelkező fiatalok, mivel azt csak nagyobb szervezeteknél, sok esetben más projekteken belül lehet megtanulni.
A kibővített valóságba már több magyar cég is beleugrott
Az ötletet tudni kell prezentálni, s ehhez hozzátartozik az idegen nyelvek ismerete is, emellett pedig tudni kell egy startup projektet működtetni, azt, hogy mikor kihez kell odamenni és így tovább. Ami pedig talán a legfontosabb: mindenképpen válaszolni kell azon kérdésre, hogy miből lesz pénz!
Csupa olyan kompetencia, amelyet a magyar oktatási rendszer nem ad át a diákoknak. Ráadásul a felsőoktatásunk nem igazán vállalkozásszellemű, így a feltörekvő cégeknek a sikerhez mindenképpen szüksége van egy olyan szakemberre, aki tudja, hogy miként kell menedzselni egy ilyen vállalkozást. A Prezi például így jutott el a világsikerig, az alapítok ugyanis pontosan tudták, hogy mikor kell átadniuk a stafétabotot. Ezen szakértő fellelése nem egyszerű feladat, mivel hazánkban erre meglehetősen kevesek képesek. A garázsból indult, világhírre törő tizenévesek történetének van alapja, de a valóságban nem több egy szép romantikus képnél.
Akikre büszkék lehetünk – feltörekvő magyar IT-cégek
iPont – szemüveg nélküli 3D
Míg a világ vezető gyártói egyelőre szemüveggel képzelik el a 3D-t, a 40 alkalmazottat foglalkoztató magyar cég az idei CES-en bemutatta több helyről nézhető 3D-mozgóképét, amely a világon elsőként 120 fokos szögön belül speciális szemüveg nélkül is élvezhető. A cég által párhuzamosan fejlesztett 3D TV-box mindezt kiegészíti, mivel alkalmas sztereoszkóp Blu-ray lemezek és élő multimédiás tartalmak valós idejű átalakítására szemüveg nélküli (autosztereoszkóp) tartalommá.
TcT – közösségi hívásazonosítás
A legutóbbi Innováció TechShow nagydíját elnyerő CallMix segítségével az azonosított mobilhívás esetén a hívott fél még a telefon csörgése előtt tudhatja, hogy ki keresi. A program ugyanis megjeleníti a telefonáló csatlakoztatott közösségi profiljait, tartózkodási helyét, valamint a vele korábban folytatott levelezést. Mindez új szintre emelheti az ügyfélszolgálatok munkáját. A megoldást jelenleg a Telenor teszteli, de a TcT majd mindegyik távközlési szolgáltatóval tárgyal a lehetséges bevezetésről.
Bónusz Brigád – a magyar Groupon
Az elmúlt fél évben, a Groupon által szabadalmaztatott ötlet alapján majd’ egy tucat közösségi vásárlást biztosító szolgáltatás indult el hazánkban. Közülük több szempont szerint – Alexa rangsor, Facebook követőek száma - a magyar tulajdonú Bónusz Brigád a legnagyobb, amely komoly nemzetközi versenyzőket is maga mögé utasított, és igen hamar a magyar web egyik meghatározó szolgáltatásává nőtte ki magát. Facebook oldaluk pedig pár hónap alatt 100 ezresre duzzadt, azaz komoly közösséget tudhatnak maguk mögött.
ARworks – beágyazott világ
A kibővített valóság piaca egyelőre meglehetősen aprócska, de idővel nagy jövőt jósolnak e területnek. Ezen trendet felismerve alakult meg tavaly ősszel a magyar tulajdonban lévő ARworks, amelynek a kiterjesztett valóság alapú megoldása márciusban már két rendezvényen is bemutatkozott. A cég például az idei Tuning Show kiállításra egy olyan láthatatlan autóval érkezett, amelyet a rendezvény látogatói csak iOS és android platformot futtató készülékekkel tudtak megtekinteni.
Tagomo – láthatatlan graffitik
A Tagomo az idei Startup Weekend győztese, ahol a versenyzőknek mindössze 54 órájuk volt arra, hogy egy alapötletből kiindulva felépítsenek egy életképes projektet. A közösségi, mobilos kibővítettvalóság-alapú rajzolás, megjelölés ötlete olyan jól sikerült, hogy a Tamogo túllépett a versenyen, és hamarosan az okostelefon-felhasználók is kipróbálhatják majd az új médiafelületet, amely a cégek számára egy teljesen új reklámeszközt biztosíthat kiterjesztett valóságban. Így az ötlet akár milliárdos üzletté is válhat.
Prezi – a magyar éllovas
Ha egy felmérésben azt kérdeznénk, hogy jelenleg melyik a legsikeresebb magyar cég, akkor a többség minden bizonnyal a Prezit mondaná elsőként, még akkor is, ha egy ideje már nem áll 100 százalékos magyar tulajdonban. Végül is ez nem csoda, mivel a webes prezentáció-szolgáltatás már régen kinőtte országunkat, és jelenleg a nemzetközi sajtó az internet legígéretesebb vállalkozásai között tartja számon az Árvai Péter, Somlai-Fischer Szabolcs és Halácsy Péter alapította Prezit.
DragOnTape – YouTube DJ
Az idei startup versenyeken eddig jól szerepelt a YouTube-os videokeverő alkalmazás. A SUU rendezvényén az első helyet, míg a Barcamp mezőnyében a harmadik helyet sikerült elcsípnie. A DragOnTape egy piaci rést igyekszik betömni, mivel segítségével egy webes felületen keresztül egyszerűen összemixelhetők, az egyébként nehezen összefűzhető YouTube-videók. Az ötlet ígéretesnek tűnik, az idő majd eldönti, hogy a YouTube-partikat szervező fiatalok mennyire figyelnek fel a webalkalmazásra.
WebLib – magyar keresőspecialista
A Google ellen már többen is hadba indultak. A magyar keresőfejlesztő cégek közül talán a WebLib a legsikeresebb, amelynek a Polymeta nevű metakeresője az amerikai egyetemekre is betette a lábát. A vele párhuzamosan fejlesztett - megbízható, egészségügyi adatbázisok tartalmában kutakodó - Healthmash kereső pedig nemzetközi elismeréssel is dicsekedhet, az Elsevier ugyanis első alkalmazásként felvette azt a SciVerse tudományos szakemberek által látogatott piacterére.
Ustream – Obama közvetítője
Fehér Gyula személyében a nemzetközi hírű szolgáltatás mögött egy magyar szakembert is megtalálhatunk. Neki köszönhetően a Ustream kapcsán mindig felbukkan Magyarország neve. A videostreaming szolgáltatás mára több mint havi 50 millió látogatóval rendelkezik, és több jeles eseményen is előtérbe került. Barack Obama Ustreamen közvetett beiktatását például 3,8 millióan követték figyelemmel, míg a szolgáltatás iPhone-os kliensét már több mint 1,5 millió példányban töltötték le a felhasználók.
LogMeIn – a Margit körútról a világhírig
Durván egy évtizeddel ezelőtt a világhírű cég elődjét egy fiatal programozó, Anka Márton alapította, aki csapatával egy Margit körúti bérelt lakásban 3am Labs néven fejlesztette a saját távelérési rendszerét. A vállalat mára a kockázati tőke bevonása és a tőzsdei bevezetés után szinte teljesen amerikaivá vált, ám fejlesztőközpontjai hazánkban – Budapesten és Szegeden – maradtak. A LogMeIn ügyfelei között olyan nagyágyúkat is megtalálhatunk, mint az IBM, az AMD, az SAP és az Intel.
Gravity – egyedi ajánlások
A BME diákjai által 2007-ben alapított adatbányász-alapú ajánlórendszerrel foglalkozó cég meglehetősen hamar a figyelem középpontjába került. Második helyezést értek el az amerikai Netflix versenyén, majd elnyerték a Strands év startup vállalkozása díjat, végül 2009-ben a 100 legígéretesebb európai innováció között tartották számon a céget. A Gravity napjaikban már komoly referenciákkal rendelkezik, jelenleg pedig a HomeSys céggel közösen az okostévékre fejlesztenek ajánlórendszert.
Pocket Guide – idegenvezető a zsebben
A tavalyi startup-idényben az indulók közül kimagaslott a Pocket Guide, amely nem más, mint egy okostelefonba ágyazott idegenvezető. Az alkalmazás a GPS-pozíciója alapján segít kalauzolni külföldön a turistát, egy adott látványossághoz vagy előre konfigurált pozícióhoz érve felolvasva, hogy mit kell tudni az adott helyről. A megoldás tehát képes helyettesíteni a vaskos útikönyveket, és részben az idegenvezetőket, így vélhetően nagy jövő áll előtte.
