Egyes típusok már több programsort futtatnak különféle rendszereikben, mint az utasszállító repülők vagy a vadászgépek. A cél még kényelmesebbé és biztonságosabbá tenni az autózást. Cikkünkben áttekintjük, milyen izgalmas újításokra számíthatunk a közeljövőben.
Mindenre kiterjedő kommunikáció
Manapság a nagy összekapcsolódások korát éljük, a dolgok internete megállíthatatlanul terjed. Az internetre kapcsolódás, a felhőben futó alkalmazások révén már megvalósult egy sor, korábban elképzelhetetlen intelligens kényelmi, biztonsági és szórakoztató funkció a legkorszerűbb autómodellekben. Valós idejű forgalmi információkhoz juthatunk a mobilhálózatok mozgási profiljainak elemzéséből, más járművek GPS-adataiból, valamint az okostelefon-alkalmazások és a rendőrségi jelentések jóvoltából, melynek révén megtalálhatjuk a leggyorsabb útvonalat, illetve legjobb kerülőutat. Okostelefonunkkal egy app telepítése után távolról vezérelhetjük autónkat. Kulcs nélkül kinyithatjuk és bezárhatjuk az ajtaját, megvillantathatjuk a fényszóróit és megszólaltathatjuk a dudáját, ha elsőre nem találjuk a parkolóban, a téli hidegben pedig percekkel az elindulás előtt elindíthatjuk a fűtést, hogy meleg kocsiba szállhassunk be. Intelligens autónkat guruló zenelejátszóként, webböngészőként és irodaként használhatjuk, fogadhatunk e-maileket és válaszolhatunk rájuk, ha pedig a „belső ellenőrzés” megállapítja, hogy szervizelésre vagy karbantartásra van szükség, automatikusan elküldi a javítással kapcsolatos adatokat a szakszervizünknek, sőt, még időpontot is egyeztet. Mindezek egy olyan forradalmian új környezetet hoznak létre, amelyben a vezető rengeteg valós idejű információhoz jut, folyamatosan kapcsolatban van másokkal, üzeneteket hallgat meg, s közben nem kell levennie a szemét az útról. (Az autóvezetést támogató rendszerek technológia trendjeiről szóló cikkünket a 14-15-oldalon olvashatja.)
Az okos járművek kapcsolódási lehetőségei rövidesen kibővülnek majd az egymással történő kommunikációval, amely csökkenteni fogja a forgalmi dugók és a közlekedési balesetek előfordulását. Az adatcsere révén az autók összehangolhatják mozgásukat, s kisebb követési távolsággal, gyorsabban is biztonságosan haladhatnak, amivel üzemanyagot takarítanak meg. Elkerülhetők lesznek továbbá az ütközéses balesetek olyan útkereszteződésekben, amelyek távolról nem láthatók be. Gyakori eset, hogy ismeretlen helyen a járművezetők elfeledkeznek a jobbkéz-szabályról, és lassítás nélkül behajtanak egy olyan kereszteződésbe, ahol elsőbbséget kellene adniuk. Az új technológiával felszerelt autók folyamatosan jelet bocsátanak ki, így észlelik egymás jelenlétét. Veszélyhelyzetben a járművek vezetői figyelmeztetést kapnak, ha pedig az autók túlságosan közel kerülnek egymáshoz, automatikusan működésbe lép a fék az ütközés elkerülésére.
Szinkronizáció a közlekedési lámpákkal
Egy másik sokat ígérő fejlesztésnek köszönhetően szintén jelentősen csökkenthető az üzemanyag fogyasztás. Egyes autók már most is lekapcsolják, majd újraindítják a motort a piros lámpánál való várakozáskor, ennél azonban lényegesen többet lehet kihozni közlekedési lámpákkal való „szinkronizálásból”. Az Audi megoldása a városok központi forgalomirányító számítógépéből származó adatokat továbbítja a járművezetőnek. A rendszer a piros lámpánál való megálláskor mutatja a zöldre váltásig hátralevő időt, és öt másodperccel a szabad jelzés megjelenése előtt újraindítja a motort. Amikor pedig a jármű közelít egy közlekedési lámpához, kiszámítja, hogy képes lesz-e áthaladni a zöld jelzésen, és ha nem, a fékezés korai megkezdésére figyelmezteti a járművezetőt a hirtelen megállás elkerülése érdekében. A gyártó jelentős üzemanyag-megtakarítást remél a technológiától a városi közlekedésben, ahol a folyamatos megállás-elindulás nagymértékben növeli a fogyasztást (becslések szerint a felhasznált üzemanyag 25 százalékát álló helyzetben pazarolják el az autók). A módszer másik nagy előnye, hogy folyamatosabbá teszi a haladást a reggeli és délutáni csúcsforgalomban, ehhez azonban nyilvánvalóan az is szükséges, hogy az autók többségét felszereljék a megoldással.
Odafigyelés a járművezetőre
Beépített érzékelőiknek, gépi látó rendszereiknek és az autó működésének legapróbb részleteit is figyelemmel kísérő technológiáknak köszönhetően rengeteg biztonsági szolgáltatást kínálnak a mai korszerű gépjárművek. Ezek közé tartoznak a vészhelyzetben történő figyelmeztetések és automatikus beavatkozások az ütközések elkerülésére. A viszonylag új szolgáltatások közé tartozik a járművezető fizikai és mentális állapotának figyelése, ami azért nagyon fontos, mert a balesetek nagy részét a vezetők elfáradása, figyelmetlensége, gondatlansága okozza. Már megvalósult funkció az álmosság figyelése és az elalvás megakadályozása a kormányba, műszerfalba épített kamera vagy a szívverés és a légzés ütemét mérő, a biztonsági övbe vagy az ülésbe integrált érzékelők segítségével. A folyamatos monitorozást végző megoldások azonnal riasztják a vezetőt, ha állapota eltér a normálistól (például az elalvást közvetlenül megelőző állapot jeleit mutatja, vagy nem az útra figyel), komoly vészhelyzetben – rosszullét vagy eszméletvesztés esetén – pedig a leállósávba kormányozva automatikusan biztonságba helyezik a járművet, és segítséget hívnak.
A közeljövőben várható újítások között megemlítendő a fejtámaszba épített érzékelőkkel az agy elektromos aktivitását regisztráló rendszer, amely a vezető hangulatának és stressz-szintjének megállapítására szolgál. Ehhez hasonló az a fejlesztés alatt álló technológia, amely a járművezető túlságosan stresszes állapota esetén blokkolja az okostelefon használatát, így biztosítva, hogy az a vezetésre és az útra figyeljen. Egy további fejlesztés a gyerekülés alá helyezett nyomásérzékelő révén észleli, hogy gyermek tartózkodik az autóban, és hangos riasztással figyelmeztet, ha a vezető 10 méternél távolabbra kerül a járműtől. Így elkerülhető, hogy az egyedül hagyott gyermek hőgutát kapjon a nyári melegben felforrósodó autóban.
Légzsákok a járművön kívül is
Rendkívül hatékonyak a balesetek megelőzésére hivatott különféle csúcstechnológiák, sajnos azonban nem lehet velük minden ütközést megakadályozni. A biztonság nagymértékben függ az úton közlekedő járművek felszereltségétől és műszaki állapotától, vezetőik fizikai és mentális állapotától, vagyis egy sor olyan tényezőtől, amelyet nem tudunk befolyásolni. Mind ez ideig az utasokat védő légzsákok az autók belső terében kaptak helyet. Jó ötletnek tűnik azonban külső alkalmazásuk is, amellyel nem csupán a rendkívül sérülékeny gyalogosok és kerékpárosok élete menthető meg, hanem jelentősen csökkenthető az autót érő kár is. Több gyártó is dolgozik olyan légzsákok kifejlesztésén, amelyek a jármű alsó részéből, valamint az ajtóknál és ablakoknál található résekből robbannak elő.
Egy valóban hatékony megoldás kidolgozását azonban jócskán megnehezíti, hogy míg a belső légzsákok ütközés hatására lépnek működésbe a másodperc töredéke alatt, addig a külső légzsákoknak még az ütközés bekövetkezte előtt kell felfújódniuk. Ez pedig komoly kihívás elé állítja a fejlesztőket, akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy elkerüljék az aktiválódást az ütközést éppen elkerülő, de ahhoz közeli állapotok esetében, ami az érzékelők rendkívül gondos beállítását igényli.
Autózás vezető nélkül
Érdekes módon nem egy neves autógyártó, hanem a Google kísérletezik leghosszabb ideje önjáró autójával, amelynek különféle változataival már több mint 700 ezer mérföldet tettek meg biztonságosan tesztüzemben (négy amerikai államban, köztük a keresőkirály székhelyéül szolgáló Kaliforniában évek óta engedélyezett a vezető nélküli autók használata). Míg az első prototípusok nagymértékben átalakított szériamodellek voltak, addig a tavaly tavasszal bemutatott legújabb változat egy teljes mértékben új konstrukció. Elektromos hajtású, számítógép által vezérelt, kétüléses kisautó, amelyben sem kormányt, sem pedált nem találunk, maximális sebessége pedig egyelőre csupán 40 kilométer/óra. Mivel Kaliforniában csak olyan robotautó közlekedhet közúton, amelynek vezetője vészhelyzet esetén képes a beavatkozásra, az új prototípust csak közlekedéstől elzárt helyen lehet tesztelni.
A jármű tetején egy Velodyne gyártmányú lézeres távolságmérő (LIDAR) berendezés található, ennek segítségével részletes háromdimenziós modellt készít a környezetéről, amelynek adatait kombinálja egy nagyfelbontású (hüvelykes pontosságú) térképpel. A technológiának egyelőre komoly korlátai vannak, és egyes szkeptikus szakértők szerint a Google önjáró autója sohasem fog piacra kerülni. Erős esőben és hófödte utakon nem működik megfelelően, a beépített biztonsági algoritmus miatt durván lelassulhat a térképen nem jelölt olyan kereszteződésekben, amelyeket minden irányból stoptábla véd, nem képes észlelni a kátyúkat, továbbá nem tud különbséget tenni egy közönséges gyalogos és egy megállításra felszólító, integető rendőr – vagy egy összegyűrt papírgombóc és egy kődarab – között. A Google-nél mindenesetre optimisták, és úgy vélik, 2020-ig megoldást találnak ezekre a problémákra.
Természetesen közben az autógyártók sem tétlenkednek: a januári CES kiállítás kapcsán az Audi A7 Sportback modelljének prototípusa a Szilícium-völgy és Las Vegas közötti útszakasz vezető nélküli bejárásával villantotta meg képességeit, míg a Mercedes F 015 Luxury in Motion nevű, hidrogéncellás-akkumulátoros hibridmeghajtású, futurisztikus kinézetű szuperjárgánya a kaszinóváros híres sugárútján, a Stripen tette meg ugyanezt. Az utóbbi hatótávolsága 1100 kilométer (ebből négyszázra telik az akkumulátor kapacitása), 100 kilométeres sebességre 6,7 másodperc alatt gyorsul. Bár arról nem érkeztek hírek, hogy az autógyártók mérnökei hol tartanak a Google által tapasztalt problémák megoldásában, a technikai jellemzők hallatán nem túlzás azt állítani, hogy az autóipar elképesztő fejlődés előtt áll.
