Hatalmas megterhelést jelent a nagyvállalatok számára az általában több évig tartó digitális transzformáció. Dacára az óriási anyagi ráfordításnak sok szervezet küzd azzal, hogy összhangba hozza a technológiai kiadásokat az üzleti célokkal. Egyes vállalatok új megközelítés, a lean digitális transzformáció segítségével kívánják felgyorsítani a folyamatot. A gyártószektorból származó lean módszertan lényege, hogy a vállalat a vevő számára értéket jelentő dolgok mentén alakítja ki tevékenységeit, egyúttal kiküszöböli a pazarlást is.
A lean módszerű digitális átalakulás során a lean megközelítés elemeit alkalmazzák a vállalatok a tervezés, a fejlesztés és az ügyfelek számára kínált értékek nyújtásakor. Az alábbiakban Vik Kasturi, a CIO.com magazin munkatársának cikke nyomán áttekintünk néhány olyan stratégiát, amelyek segíthetik az informatikai vezetőket a lean digitális transzformáció sikeres megvalósításában.
Dizájngondolkodás
A dizájngondolkodás olyan problémamegoldó folyamat, amely a kreatív és az analitikus gondolkodást kombinálja. Minthogy gyakran alkalmazzák az üzleti átalakulás elősegítésére, viszonylag rövid idő alatt az üzleti innováció hajtómotorjává vált. A dizájngondolkodás folyamata a Stanford Egyetem kísérletezésre ösztönző d.school részlegének definíciója szerint az alábbi öt lépésből áll:
1. Empatizálás: Felhasználóink érzelmeinek és igényeinek alapos megértése.
2. Definiálás: Jól értelmezhető és a cselekvés alapjául szolgáló probléma-meghatározás a felhasználók igényeire építve.
3. Elképzelés: Ötletgenerálás a probléma összes lehetséges megoldásának azonosítására.
4. Prototípuskészítés: Modellek iteratív generálása annak érdekében, hogy közelebb kerüljünk a kívánt megoldáshoz.
5. Tesztelés: A prototípusok finomítása a felhasználók visszajelzései alapján és a felhasználók igényeinek még jobb megértése.
A dizájngondolkodási folyamat végigvitele hozzásegítheti a digitális vezetőket ahhoz, hogy jobban megértsék, mit keresnek vásárlóik, és hogy mit értékelnek a legtöbbre.
Agilis módszertan
Bár a digitális átalakulásról szóló értekezések főként a feltörekvő technológiákról és ezen ügyfelek kiszolgálása során felhasználásáról szólnak, a valóság az, hogy minden sikeres digitális transzformáció az emberek, folyamatok és technológiák függvénye.
A digitális transzformáció azt igényli az emberektől, hogy gyorsan dobjanak el régi, tanuljanak meg, és magas szinten sajátítsanak el új szakértelmeket. A szervezeteknek komolyan fontolóra kell venniük, hogy a hagyományos vízesés fejlesztési modellt az agilis módszertannal váltsák fel, amely a lean digitális transzformáció gerincéül szolgál. A gyorsabb előrehaladás érdekében az összes új alkalmazásfejlesztésnek iteratívabb funkciókészletet kell használnia. A vállalatok a kockázatok elkerülése és a stabilitás fenntartása érdekében hagyományosan szigorú változáskezelési modellt alkalmaznak.
Az agilis transzformációt végrehajtó digitális vezetők olyankor kerülnek szembe komoly kihívásokkal, amikor a folyamathoz szükséges változáskezelést összhangba kívánják hozni a meglévő vállalati kultúrával, a meglévő rendszerekkel és a meglévő alkalmazásfejlesztőkkel. A kultúraváltás minden vállalatnál komoly akadályokba ütközik. Szakértők szerint alapvető fontosságú, hogy a digitális vezetők megfelelő hangnemet üssenek meg, szolgáljanak példákkal az agilis módszer sikerességéről és keltsék fel a vízesés módszertan világában elkényelmesedett fejlesztők intellektuális kíváncsiságát és találékonyságát az agilis módszertan iránt.
Lean infrastruktúra és műveletek
Felhőalapú informatikával és DevOps automatizációval a lean infrastruktúra és műveletek bevezetése számottevően felgyorsítja az átalakulást. A hagyományos vízesés módszertan alkalmazásakor egy-egy appot általában évente 3-4 alkalommal frissítenek. Az agilis fejlesztési módszertant megvalósító felhős környezetekben viszont egy-egy alkalmazás egyetlen nap alatt 2-3 frissítést is kaphat. Ez segít közelebb kerülni az ügyfelek igényeihez, és lehetővé teszi a gyors alkalmazkodást a változó igényekhez.
Sok szervezet használja ki a felhőnatív alkalmazásfejlesztő platformok, például a Cloud Foundry platform mint szolgáltatás (PAAS), valamint a Springboothoz hasonló alkalmazás-keretrendszerek előnyeit az innováció felgyorsítása és a gyors bevezetés érdekében. Ezek a platformok leegyszerűsítik a webes alkalmazások elkészítésének és bevezetésének lépéseit.
Hagyományos, nem felhőalapú informatikai környezetben az adatbázist igénylő webes alkalmazásoknál hetekig tartó hivatalos rekvizíciós eljárásra van szükség. Ugyanakkor, ha az alkalmazást a Cloud Foundry platformon fejlesztik, az adatbázis automatikusan rendelkezésre áll, mihelyt a fejlesztő elkészül a kóddal, és úgy ítéli meg, hogy annak minősége megfelelő. A Cloud Foundry tartalmaz egy sor widgetet is, amelyeknek köszönhetően egyszerűbb az integráció a DevOps pipeline-okkal.
Low-code fejlesztés
Egyike a frissebb irányzatoknak az úgynevezett low-code alkalmazásfejlesztési platformok (Quickbase, Apptian, Outsystems stb.) használata. A hagyományos szoftverfejlesztő csapatoknak gyakran okoz problémát az üzleti igények költségtúllépés nélküli, határidőn belüli kielégítése. Tehetséges, jól képzett fejlesztőkből nagyon kevés van, az IT-csapatok pedig állandó időzavarral küzdenek. A low-code alkalmazásfejlesztő platformok vizuális fejlesztőeszközökkel, widgetekkel, azonnal használatba vehető sablonokkal és felhőalapú bevezetéssel gyorsítják a munkát, hatékony eszközökkel látják el az üzleti felhasználókat, továbbá lehetővé teszik az üzleti egységek és az IT-részleg közötti szorosabb együttműködést.
Az üzleti felhasználók tudják a legjobban, milyen alkalmazásokra van szükség az eredményesség javításához, a low-code platformok pedig rendelkezésükre bocsátják a problémákra gyors megoldásokat adó fejlesztőeszközöket. Ez az önkiszolgáló képesség csökkenti függőségüket az IT-részlegtől, miközben lerövidülnek a fejlesztési ciklusok és - a kevesebb emberi kódolómunka miatt - hiba is kevesebb lesz az alkalmazásokban.
Fontos eleme a low-code fejlesztés az innováció ösztönzésére használt dizájngondolkodási folyamatnak is. A dizájngondolkodás gyors prototípus-készítési fázisa jó hasznát veheti az alkalmazások valós idejű adaptálását és testre szabását biztosító low-code eszközök alkalmazásának. Amikor az üzleti felhasználók új ügyfél-igényeket tárnak fel, a prototípusok iterációjával gyorsan hozhatnak létre új funkciókat. A low-code eszközöket használó gyors prototípus-készítésnek köszönhetően hónapok helyett órák alatt készülnek el új funkciók, alaposan felpörgetve ezáltal az innovációt.
Technológiai üzleti menedzsment
További kulcsfontosságú stratégia a lean rendszerű digitális transzformáció során a technológiai üzleti menedzsment (Technology Business Management, TBM) módszertan alkalmazása az informatikai költségek és üzleti értékteremtésük mértékének átláthatósága érdekében. A TBM segítségével az informatikai vezetők elkülöníthetik a működtetésre és az innovációra vagy növekedésre fordított kiadásokat, azonnal leállíthatják a pazarlást. Minthogy a TBM pontos képet ad a hardverre, szoftverre és munkaerőre fordított kiadásokról, a szervezetek többféle költségmodellt tesztelhetnek, és gyorsan korrigálhatják a hibákat.
Több hétnyi manuális elemzést tesz feleslegessé a TBM, emellett segít a felsővezetésnek megállapítani, hogy a digitális kezdeményezések hozzák-e az elvárt eredményeket, vagy van-e szükség változtatásokra az egyes projekteknél. Felhős migráció során is jó hasznát vehetik a TBM-nek, hiszen az informatikai vezetők megalapozottan nyilatkozhatnak a felhőköltségekről és a migráció üzleti előnyeiről, megindokolhatják a felhőre fordított kiadások létjogosultságát és további pénzösszegeket nyerhetnek a transzformáció folytatásához.
A lean digitális átalakulás módszertan lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy minimális kezdeti ráfordítással kezdjenek bele a digitális transzformációba. Ráadásul biztosak lehetnek abban, hogy kezdeményezéseik összhangban lesznek az üzleti célokkal. A lean forradalmasította a gyártószektort, és a CIO-knak érdemes adaptálniuk a módszert az IT gyökeres átalakítására annak érdekében, hogy gyorsan teremtsenek üzleti értéket a vállalat számára.
