Marc Feldman, az egyetem professzora a "ballisztikus eltérítést" alkalmazó tranzisztort (Ballistic Deflection Transistor - BDT) egyszerűen forradalminak nevezte. A kutató elmondta, hogy míg a hagyományos tranzisztorok mérete egy bizonyos alsó határ elérése után nemigen csökkenthető tovább, addig a BDT-t nem korlátozza az elektromos töltéstárolási képesség. Quentin Diduck, az egyetem végzőse és a BDT tulajdonképpeni ötletgazdája szerint a relé, a csöves és félvezetőket alkalmazó megoldások után napjaink technológiája újabb evolúciós lépés előtt áll.
"A BDT a tehetetlenség elvét felhasználva pattogtatja az elektronokat a megfelelő pályagörbe mentén, ez pedig szinte ingyen van az eddigi módszerhez képest, mely az elektronokat brutális energiával kényszeríti a kívánt helyre" - szól a Rochesteri Egyetem közleménye. Inkább az elektronok pályájának keresztezéséről van tehát szó bizonyos csomópontokon, mintsem olyan eszközről, amely energiát használ elindításukra és lefékezésükre. Ez természetesen jelentősen kisebb energiaigényt feltételez a rendszer részéről.
A BDT az úgynevezett kétdimenziós elektrongáz rendszerből (2D electron gas - 2DEG) álló félvezető rétegre épül, mely lehetővé teszi az elektronok szennyeződés és interferencia nélküli áthaladását. Feldman szerint a BDT igen kevés hőt termel, és bár pontos számításokat még nem végeztek a kérdésben, tranzisztoronként néhány mikrowattos értékről lehet szó. A kutató szerint ez hihetetlen mértékben kiszélesíti a magas frekvenciás tranzisztorok tervezésének lehetőségeit, bár elismerte, széleskörű felhasználásra alkalmas elemekre egyelőre még nem számíthatunk. Az olyan cégek, mint a Google, a Microsoft vagy a Yahoo, melyek óriási, hatalmas energiafelvétellel rendelkező adatközpontokat üzemeltetnek, mindenesetre komolyan érdekeltek lehetnek a BDT-vel kapcsolatos kutatások elősegítésében.
Lassan megtanulhatunk terahertz-ben számolni?
A Rochesteri Egyetem kutatói előálltak a "ballisztikus számítás" elvén működő chip terveivel, melytől - sajtóközleményük szerint - akár 3000 GHz-es, rendkívül alacsony hőtermelésű processzorok születését várják.
Hirdetés
Hirdetés