A két kormányablak kialakítása mintegy 700 millió forintba kerül, ennek 85 százalékát uniós forrásból finanszírozzák, a Keleti pályaudvaron az indulási csarnokban, a Nyugati pályaudvaron a ceglédi váróban létrejövő új hivatalok 2017 nyarán nyílnak meg.
Pál László kiemelte, a MÁV-nak fontos, hogy a vasútfejlesztés révén épületek felújítására nyílik lehetőség, mindkét pályaudvaron a kormányablak megtervezésekor tekintettel kellett lenni az országos műemléki védettségű épületekre vonatkozó szigorú előírásokra, és igazodni kellett a kormányablakokra jellemző arculati elemekhez, elvárásokhoz.
A MÁV Zrt. általános vezérigazgató-helyettes hangsúlyozta, hogy a Nyugati és a Keleti pályaudvarokon létrejövő kormányablakok kialakítása illeszkedik a vasúttársaságok állomásfejlesztés és integrált ügyfélszolgáltat fejlesztési programjába.
Eddig megvalósult a pécsi vasútállomás műemlékvédelmi felújítása, ott is kormányablakot hoztak létre, a váci és füzesabonyi állomásokon ugyancsak kormányablakokat építettek, befejeződött a balatonszentgyörgyi vasútállomás felújítása, a létesítményt hamarosan átadják, folyamatban van a kaposvári és a keszthelyi vasútállomások felújítása - ismertette.
A MÁV tájékoztatása szerint a vasúttársaság archívumában fellelhető adatok szerint a ceglédi várónak nevezett postapavilon 140 évvel ezelőtt, 1875 és 1876 között épült az Osztrák Magyar Államvasút Társaság beruházásában, a Nyugati pályaudvar főépületével egyidőben. Az éttermi pavilon - ahol a világ egyik legszebbjének tartott McDonald's étterem működik 1990. óta -, valamint a postapavilon megtervezése és megépítése nem a főépületet megálmodó Eiffel-cég feladata volt, azt az Államvasút Társaság külön kezelte.
A Keleti pályaudvar indulási csarnoka 1884 augusztusában magyar tervezők és kivitelezők közreműködésével épült. A többszöri átalakítás és bővítés ellenére szinte eredeti formájában szolgálja ma is az utazóközönséget. A terveket - két elhelyezési változattal - 1871-ben készítették a Magyar Királyi Államvasutak mérnökei. Az 1873-as gazdasági világválság miatt azonban a munkálatokat csak később kezdték meg. A pályaudvar nemcsak a legjelentősebb magyar vasúti épület, hanem a nemzeti kulturális örökség részeként a magyar állam tulajdonában lévő közlekedés-építészeti műemlék, melynek ebből a szempontból legértékesebb része a Lotz Károly és Than Mór által készített faliképeket, freskókat is magába foglaló indulási csarnok, közölte a MÁV Zrt.
