A sávszélesség ideális mértékéről, a felhőalapú alkalmazások adatvédelmi szabályozásáról, hálózatsemlegességről, a hírközlési szolgáltatók nemzetbiztonsági és közrendvédelmi célú adatgyűjtésének szükségességéről is várja az észrevételeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). A hatóság konzultációjának célja, hogy az iparági szereplők véleményét figyelembe véve alakíthassa ki a magyar álláspontot az Európai Bizottság uniós elektronikus hírközlési keretszabályozásának jövőre esedékes felülvizsgálatakor.
Az NMHH mától hat témakörben 24 hírközlési szabályozási kérdésben nyilvános konzultációt indít. A szeptember 10-ig tartó konzultációval az a hatóság szándéka, hogy megismerje az iparági szereplők és minden érdekelt álláspontját a legfontosabb, legnagyobb figyelemmel övezett hírközlés-szakmai területeken, és a beérkezett észrevételeket az uniós elektronikus hírközlési keretszabályozásról szóló, a 2016 első félévében induló uniós tárgyalások előkészítése során felhasználja. Az új szabályokat várhatóan 2018-ban fogadják majd el, és 2020-tól kell átültetni azt a nemzeti jogrendszerekbe.
A hatóság konzultációhoz készített összefoglaló anyaga szerint a három legfontosabb eszköz, amely között meg kell találni a leginkább célravezető egyensúlyt: a szektoriális szabályozás, az ex-post versenyszabályozás, valamint a társ- és önszabályozás. Az NMHH álláspontja szerint a 2016-os uniós felülvizsgálat lehetőséget ad arra, hogy a tagországok felkészülhessenek az új piaci kihívásokra és új szabályozási megközelítéseket dolgozhassanak ki. A legutóbbi, 2009-es felülvizsgálat óta ugyanis új piaci szereplők, új szolgáltatások és technikai megoldások jelentek meg, amelyek új típusú szabályozást tesznek szükségessé. Nagymértékben megváltoztak a legnépszerűbb kommunikációs csatornák, és a tartalomfogyasztás jellemzői. Egyre nagyobb teret kap az interaktivitás, a mobilitás, a gépek közötti kommunikáció, fokozódó igény mutatkozik nagyobb sávszélességre és a nagyobb adatbiztonságra, egyre nagyobb a hírközlési és médiaértéklánc elemeinek konvergenciája, integrációja és egymásra utaltsága. A digitális szakadék az egyes társadalmi csoportok között ugyanakkor nem csökken a megfelelő mértékben, miközben a digitalizáció hatásai nem állnak meg az infokommunikációs szektor határainál.
Ennek megfelelően a konzultációra bocsátott témakörök közé tartozik az elektronikus hírközlésben használt definíciók pontosítása; az internet-hozzáféréssel kapcsolatos kérdéscsoport, így többek között a Magyarország fejlődése szempontjából szükséges sávszélesség meghatározása; a piacszabályozás, ezen belül a hírközlési értéklánc szűk keresztmetszeti pontjainak kijelölése, a kevesebb szabályozást igénylő piacok megnevezése. További témakör a spektrumszabályozás, így az a kérdés, milyen mértékben kell összehangolni a tagországoknak frekvenciaértékesítéseiket a jobb erőforrás-kihasználtság érdekében. Több kérdés vonatkozik a felhasználói oldalra, például az, hogy milyen új szabványok szükségesek, mennyire kell egyeztetni a káros online tartalmak elérhetetlenné tételére vonatkozó szabályokat, hogyan lehetne megoldani a hálózatsemlegességi problémákat. Emellett számos adatvédelmi téma is a konzultáció részét képezi: hogyan szükséges szabályozni az adatok tulajdonlásával kapcsolatos kérdéseket, milyen különleges szabályok vonatkozzanak a felhőalapú alkalmazásokra, kötelezhetők-e általános adatgyűjtésre és –megőrzésre az elektronikus hírközlési szolgáltatók?
A teljes kérdéssor és az egész konzultációs anyag angol és magyar nyelven a www.nmhh.hu oldalon olvasható. A hatóság az észrevételeket az eukeretszab_konzultacio@nmhh.hu címre várja. Az NMHH meggyőződése, hogy a hazai iparági szereplők együttműködése a hatósággal hozzá tud járulni egy új, korszerű európai szabályozási rendszer megteremtéséhez.
