A nagy sebességű rakétaindítással járó kínai hiperszonikus tesztrepülés jelentős áttörésre utal, de szakértők szerint még mindig kétséges, hogy Peking képes lesz-e bevetni harcban a fejlett technológiát. Médiajelentések szerint az amerikai védelmi intézményeket felzaklatta, hogy egy júliusi kínai hiperszonikus siklórepülőgép Föld körüli tesztrepülése során - miközben a hangsebesség több mint ötszörösével haladt - kilőtt egy rakétát a Dél-kínai-tenger felett.
A vezető hatalmak, az Egyesült Államok, Oroszország és Kína mind kísérleteznek úgynevezett hiperszonikus siklórepülőgépekkel, amelyek a meghatározás szerint legalább 5 Mach sebesség elérésére képesek. De eddig egyikük sem mutatott hasonló mesteri képességet a repülés közbeni rakétaindításra - írja a The DefensePost.
A hiperszonikus sebességgel haladó fegyverek lehetővé tennék a támadó hadsereg számára, hogy a puszta sebesség és a páratlan manőverezőképesség révén felülkerekedjen a védelmen, a megtámadott ország számára pedig az ilyen fegyverek lehetővé tennék, hogy könnyebben lője le a fenyegetően érkező rakétákat.
"Úgy tűnik, a kínaiak elsajátították a hiperszonikus sebességhez kapcsolódó termikus és aerodinamikai sokkhatásokat" - mondta Joseph Henrotin, védelmi stratégiakutató, a DSI, egy francia katonai szaklap főszerkesztője. Ehhez "hatalmas számítási kapacitásra" volt szükség - mondta az AFP-nek.
Az amerikai védelmi tisztviselőket váratlanul érte a kínai bemutató, jelentette a Financial Times az ügyet ismerő személyekre hivatkozva. A kínai teszt részletei még mindig homályosak, az elemzők azt latolgaták, hogy a rakéta eltalálta-e a célt, vagy nem találta el, illetve volt-e egyáltalán célpont.
A bemutató mindenesetre megmutatta, hogy Kína meglepő haladást ért el egy olyan technológiában, amelyet sok szakértő lényegesen távolabbra helyezett a jövőben.
"A legutóbbi tesztek nagy előrelépést jelentenek Kína számára a technológia terén" - mondta Niklas Swanstrom Kína-szakértő, a stockholmi Institute for Security and Development igazgatója. De az AFP szerint hozzátette, hogy "még ha meg is van a technológiájuk, sokkal kevésbé egyértelmű, hogy azt képesek-e bevetni és hatékonyan használni a harci műveletekben".
A szupergyors fegyverek elterjedése, bármilyen előnyre is tett szert Kína az USA-val szemben ezen a területen, közel sem változtatja meg az általános katonai egyensúlyt. Swanstrom szerint az USA messze Kína előtt jár az általános katonai technológiában.
Kína nem titkolja, hogy kifejlesztett legalább egy aerodinamikai szélcsatornát, amely alkalmas hiperszonikus fegyverek és berendezések tesztelésére. Az állami tulajdonban lévő Aviation Industry Corp of China (AVIC) ebben a hónapban megerősítette, hogy elkészült az FL-64 nevű Mach 8-as szélcsatorna, amelynek olyan "tesztelési képességei" vannak, amelyek lehetővé teszik a "fegyverek szétválasztását és célba juttatását".
Eközben kínai tudósok építik a JF-22 szélcsatornát, amely a hangsebesség 30-szorosával való repülést képes szimulálni - jelentette augusztusban az állami CCTV. A Kínai Tudományos Akadémia kutatója, Jiang Zonglin a csatornának elmondta, hogy az alagutat olyan repülőgépek kifejlesztésére lehetne használni, amelyek "egy-két órán belül a Föld bármely pontjára eljuthatnak".
A kínai űrhajófejlesztés előrehaladása "hihetővé" teszi a rakétaindításról szóló jelentéseket - mondta James Char, a szingapúri Nanyang Technológiai Egyetem kínai katonai szakértője. De az is lehetséges, hogy az amerikai védelmi tisztviselők eltúlozták a rakétamutatványból származó valós veszélyt, hogy több pénzt szerezzenek saját fegyverzetükre.
Elmondta, hogy az amerikai katonai vezetés az elmúlt években felnagyította a kínai katonai fenyegetést, így ez egy újabb példa lehet arra, hogy a tisztviselők megpróbálnak nagyobb védelmi költségvetést szerezni a jövőben. Eredményesek lehettek, hiszen az amerikai kormányzat 13,1 százalékos költségvetési növekedést kért jövőre az Űrerők számára, ami magasabb, mint amit a hadsereg másik négy ágának bármelyikére előirányoztak.
A The DefensePost rámutat, hogy az Egyesült Államok az ARRW program keretében saját hiperszonikus siklórepülőgépet fejleszt, de a rendszer első éles tesztje áprilisban kudarcot vallott. Oroszország eközben nemrég egy tengeralattjáróról fellőtte a Zircon nevű hiperszonikus rakétát, és 2019-ben telepített egy hiperszonikus, nukleáris képességű ballisztikus rendszert, az Avangardot.
