Noha korábban a koronavírus-járvány gyors lecsengésében reménykedtünk, most úgy tűnik, hogy a Covid-19 még egy darabig velünk marad, és az egészségügyi hatásai mellett a gazdaságiakkal is komolyan számolnunk kell.
Amikor az IDG Research áprilisban első kutatását végezte a témában, világszerte szaporodtak a megbetegedések, egymás után zártak be a gyárak és az irodák, és mind több helyen álltak át a távmunkára.
Most, közel fél évvel később, egy viszonylag nyugalmas nyár után ismét hasonló a helyzet, és a cégek újra azt várják az informatikai részlegektől, hogy tegyék zökkenőmentessé a home office munkát. Ugyanakkor az első hullám tapasztalatai már beépültek az IT-vezetők gondolkodásába, és az IDG kutatói most arra voltak kíváncsiak, milyen szempontok szerint formálják meg válaszukat a Covid-19 járvány új hullámára.
Válság-üzemmód vagy normál ügymenet?
A járvány első hetei drámai gazdasági visszaesést hoztak, amire sok helyen költségcsökkentéssel és az IT-kiadások befagyasztásával reagáltak. Nos, a takarékosság továbbra is előkelő helyen szerepel az informatikai vezetők prioritási listáján, ám legtöbben úgy gondolják, hogy válság idején sem szabad megfeledkezni azokról a beruházásokról, amelyek elengedhetetlenek a vállalkozás üzleti céljainak teljesüléséhez.
Az IDG kutatása szerint egyértelmű jelei vannak annak, hogy a megkérdezett informatikai vezetők, szakemberek és vállalati döntéshozók nem érik be a szűken vett válságkezeléssel: rajta tartják a szemüket az üzleti lehetőségeken, és keresik a módját annak, miként érhetnének el új fogyasztókat. A megkérdezettek új stratégiákat és technológiákat próbálnak kidolgozni a piacra lépéshez, kutatják az új kereskedelmi lehetőségeket, és jóval nagyobb agilitással igyekeznek kihasználni az IT-üzleti kapcsolataikat, mint a járvány első hulláma idején.
Nagyobb hangsúly kerül az informatikai működés és a rendszerek teljesítményének javítására, és a stratégia kialakításakor a biztonságmenedzsment és a rugalmasság mellett az üzleti innováció serkentése is meghatározó szempont. A tavaszinál jóval kevesebben várják azt, hogy sok idejüket fogja lekötni az üzleti folyamatok újratervezése, az üzleti stratégia teljes átalakítása vagy az IT-krízishelyzetek kezelése, ami arról tanúskodik, hogy a kezdeti pánik lecsengett, a vezetők alapvetően a járvány alatt se szeretnének csigaházba bújni, és mindent megtesznek a "normál" ügymenet biztosítása érdekében.
A hároméves tervek felgyorsítása
Noha a járvány sok álmot elkaszált, számos elképzelést parkoló pályára küldött, bizonyos területeken gyorsulást eredményezett. Ezek közé tartoznak a megkérdezett vezetők által felvázolt hároméves tervek. Szinte mindenki előre gondolkodik, és sokan osztják azt a véleményt, hogy a járványt egyfajta esélyként kell kezelni, ami nemhogy lelassította volna a digitális átalakulást, de kifejezetten lendületet adott a fejlődésnek.
Bizonyos dolgokat persze nem lehet kiszámítani. 2019-ben a megkérdezett informatikai vezetőknek csupán egyötöde tartott attól, hogy rövid pórázra kell fognia a kiadásokat, most azonban már 43 százalék vélekedik így, ami azért valamivel kevesebb az áprilisi aránynál. Az informatikai vezetők átlag 5,9 hónapra teszik azt az időt, ami után lazítani lehet a költségvetési szigoron.
Ugyanakkor tagadhatatlan jelei vannak az optimizmusnak is. Áprilisban a megkérdezettek 35 százaléka vélekedett úgy, hogy az IT-kiadások az elkövetkező 12 hónapban csökkenni fognak, most viszont már csak 23 százalék volt ezen az állásponton. A derűlátás inkább a kisebb vállalkozásokat jellemzi, amelyeknek csupán 16 százaléka vár visszanyeséseket: az ezer főnél több alkalmazottat foglalkoztató nagyobb vállalatoknál ez a szám 32 százalék.
A jó hír az, hogy az informatikai vezetők 54 százaléka új technológiai beruházásokat tervez 2020-ban, és versenyelőnyt akar kovácsolni a járványból. A többség kifejezetten felgyorsítja digitalizációs erőfeszítéseit, többek között a meglévő munkafolyamatok automatizálásával és a távmunka szerves integrálásával.
A távmunka működik
Csaknem hat hónap telt el az óta, hogy a dolgozók zöme elhagyta az irodákat, és home office-ra állt át, és ez elegendő idő ahhoz, hogy kijelentsük: a távmunka bevált! A nagyobb cégek kétharmada, a kisebbeknek pedig több mint a fele számolt be arról, hogy a távmunka- és videókonferencia-eszközök használatával a termelékenység nőtt.
Az otthonukban dolgozók közti kapcsolattartás biztosítása elsősorban a nagyobb vállalatok számára jelentett kihívást: 46 százalékuk arról tudósított, hogy problémáik adódtak a távhozzáféréssel, míg a kisebb cégeknek csak 36 százaléka panaszkodott döccenőkről. A nagyobbaknál természetesen a biztonság kérdése is jobban fókuszba került, és többet kellett költeniük a védelemre és a hálózati kapacitások bővítésére.
A távmunka megítélése tehát sokat változott, a járvány előtt és annak korai szakaszában inkább kényszermegoldásnak tűnt, most viszont sokan látják az előnyeit is, ami kihat a hosszú távú tervezésre is. Miközben a járvány első hulláma idején még csak 19 százalék gondolta tartósnak a home office modellt, ma már a megkérdezettek 41 százaléka arra számít, hogy 2021. január 1. után is megmarad a távmunka. És ez a szám a jövőben valószínűleg még tovább emelkedik majd, mert csupán 23 százalék vélekedett úgy, hogy a teljes értékű működésnek elengedhetetlen feltétele a beosztottak fizikai jelenléte az irodákban.
A szervezetek több mint fele arra számít, hogy idén már nem is térnek vissza a dolgozók, és ennek megfelelően csak 54 százalék rendelkezik kidolgozott tervvel arra vonatkozóan, hogyan oldja meg a munkahelyeken a járvány terjedését korlátozni hivatott kötelező fizikai távolságtartást.
Változó célok: bevétel és morál
Arra a kérdésre, hogy a járvány hogyan rendezte át prioritási listáikat, és milyen korábbi tervük vált fontosabbá, az informatikai vezetők kétharmada az üzleti hatékonyság növelését emelte ki - igaz, ez már a járvány előtt is lényeges szempont volt, de a jelentősége most még tovább nőtt. Szintén előrébb rukkolt a listán a bevételek megtartása a változó piacon (ezt egy éve még csak 22 százalék emelte ki, most már 53 százalék), és a csapat munkamoráljának, elkötelezettségének megőrzése (ezt a korábbi 11 százalék helyett 42 százalék jelölte meg).
A nehezedő körülmények között persze nem könnyű megőrizni a tüzet, de a tapasztalatok szerint sokat segíthet, ha erősítik az informatikai csapat és a dolgozók közti kommunikációt: ezek a beszélgetések egyrészt jelzik a csapatnak, hogy milyen nagy szükség van a munkájukra, másrészt a dolgozók is profitálhatnak belőlük, s ezáltal csökken az IT-részlegre nehezedő nyomás.
A munkaterhek csökkentésének szokásos módja az is, hogy bizonyos alkalmazásokat és folyamatokat a felhőbe telepítenek át. A megkérdezettek 41 százaléka használta, vagy használni fogja ezt a technikát. Külsősök felvételével körülbelül 30 százalék élt, és nagyjából ugyanennyien gondolkodnak állandó munkatársak felvételén. A nagyvállalatok többsége szakmai szempontból már kellően felvértezte magát a felhő meghódítására, és 70 százalékuk az elkövetkező 12 hónapban nem tervezi "felhő-szakértők" felvételét - a járvány előtt ez a szám még csak 56 százalék volt.
Némiképp a DevOps és a mesterséges intelligencia/gépi tanulás terén is csökkent a munkafelvételi igény, de megkérdezett informatikai vezetők 41 százaléka még mindig úgy tartja, hogy nehéz megfelelő szakembert találni ezeken a területeken. Bár kicsit kevésbé, mint korábban, de még mindig keresettek a kiberbiztonsági szakértők: az informatikai vezetők 27 százaléka úgy nyilatkozott, hogy az elkövetkező 12 hónapban fel akar venni ilyen munkatársat.
Nincsen kár haszon nélkül
Végül a felmérés fontos tanulsága, hogy a vállalkozások életét szinte minden területen felbolygató koronavírus-járványnak a számtalan kellemetlenség mellett voltak pozitív hatásai is. A megkérdezett vezetők több mint egyharmada szerint a krízishelyzet hatására javult a kommunikáció, és hatékonyabbakká váltak a munkafolyamatok. A válság hatására a vállalkozások összehúzták magukat, és az IT-vezetők szerint erősödött az együttműködés, a belső összetartás. A nagyvállalati vezetők 62 százaléka számolt be erről az örvendetes tényről, és nagy többségük úgy vélte, hogy ennek a remek csapatszellemnek a megőrzése a járvány utáni időszakban is a siker záloga lehet.
