Ahogy az internet folyamatosan gyarapszik, egyre növekszik a rá csatlakozott érzékelőkhöz - kamera-, mikrofonrendszerek stb. - való nyilvános hozzáférések lehetőségének száma. Az EU által támogatott, SMART (Search engine for MultimediA Environment geneRated content, azaz keresőmotor multimédiás környezetben előállított tartalomhoz) néven futó projekt célja olyan rendszer létrehozása és alkalmazásba állítása, amely lehetővé teszi az internetezők számára, hogy a szenzorok által előállított adatokban keressenek és ezeket elemezhessék. Vagyis, noha az alapelv hasonlít a Google webkeresőjéhez, a SMART nem csak a megszokott módon, webes tartalmakban keres.
Voltaképp a két szolgáltatás összeházasításáról van szó; a szenzorok és az olyan site-ok által adott adatok párosításáról, mint például a Twitter. Így a felhasználók részletes, és ami ennél még fontosabb, adekvát választ kaphatnak az olyan kérdésekre, mint hogy: „A város mely részében vannak olyan élőzenés események, amelyeken a barátaim nemrég részt vettek?” vagy „Mennyire zsúfolt most a városközpont?”. Ha ezekkel a kérdésekkel egy hagyományos keresőmotornál - például Google - próbálkozunk, (ma még) nem fogunk releváns eredményt kapni.
Érdekes és izgalmas kutatási terület tehát az internetre csatlakozó érzékelők adatainak felhasználhatóvá tétele. Dr. Idah Ounis, a Glasgowi Egyetem Számítástudományi karának professzora, a SMART projekt egyik fő résztvevője szerint: „A projekt a Terrier nevű nyíltforrású keresőtechnológiára fog épülni, melyet az egyetem már 2004 óta fejleszt. A SMART motorja magas szintű lekérésekre is képes lesz válaszolni a kamerák, mikrofonok és egyéb érzékelők automatikus azonosításával, melyek révén összegyűjtheti a különböző forrásokból származó releváns adatokat, amiket aztán intelligens módon szintetizál.”
Ounis szerint a SMART a már létező „okos városok” (smart cities) elképzelésbe illeszkedik. A koncepció szerint a nagyobb emberi települések egyfajta saját intelligenciával vérteződnének fel a jövőben, javarészt a bennük elhelyezett érzékelők adatainak dinamikus elemzése és az arra adható válaszok révén. Például intelligens forgalomirányítással bizonyos szintig csökkenthetővé válhatnak a belvárosi dugók, ami nemcsak a járművekben utazók kedélyállapotára, de a levegőminőségre és az üzemanyag-fogyasztásra is jótékony hatással lehet. A SMART ennek lehet az alapja; a professzor beszámolója értelmében hamarosan élesben is bizonyíthat. A tervek szerint ugyanis egy valódi - egyelőre meg nem nevezett - városban fogják bevetni, várhatóan 2014 során.
Jól mutatja a feladat nagyságát, hogy a skót egyetem mellett többek között az Atos, az Athens Information Technology, az IBM Haifa Research Lab, az Imperial College London, Santander városa, a PRISA Digital, a Telesto és a Consorzio S3 Log együttműködésével zajlik a fejlesztés.
