Guido Kerkhoff cége álláspontját ismertetve, különösen sérelmezte a különadó két jellemzőjét, hogy túlnyomórészt (80 százalékban) külföldi tulajdonban lévő cégeket sújt; és visszamenőleges hatályú, "amivel még sehol nem találkoztam" - fogalmazott Kerkhoff az MTI-nek.
A különadó visszamenőleges hatálya szerinte "több szempontból is problematikus. Egyrészt jogi szempontból meg kell vizsgálni, mennyire megengedett egy ilyen lépés, ugyanis a jog általában tiltja a visszamenőleges hatály alkalmazását. Másrészt érinti az adott országba vetett bizalmat, azt a biztonságot, amelyre építve tervezni lehet. A bennünket (Magyarországgal) összekötő partneri viszony felől nézve ez az intézkedés keserű csalódást jelent" - jelentette ki a DT igazgatótanácsának Európáért felelős tagja.
Mint emlékeztetett rá, a német társaság tizennégy éve ruház be Magyarországon, az invesztíciók összege az utóbbi négy évben elérte az 1,2 milliárd eurót. Magyarországgal mindig kiválóak voltak a Deutsche Telekom kapcsolatai. "Még ma sem tudom elhinni, amit ott látok" - fogalmazott.
Közlése szerint a különadó a Magyar Telekom idei üzleti eredményének 42 százalékát viszi el. Az öt évre (2010-2014) vetített adó 400 millió eurót tesz ki; ez 16 százaléka a Magyar Telekom tőzsdei kapitalizációjának, amit Kerkhoff "szignifikáns elvonásnak" minősített.
A német üzletember aggasztónak tartja a helyi vállalkozók (local players) helyzetbe hozásának tendenciáját Magyarországon. Hangsúlyozta, hogy a DT a világ egyik legmodernebb mobiltelefon-hálózatát hozta létre az országban, s az ügyfelek által fizetett díjak is nagyon kedvezőek. "Ilyen beszerzési előnyöket, ilyen árakat és ilyen technológiát egy magyar befektető egyedül nem tudna nyújtani" - jelentette ki Kerkhoff.
Mint fogalmazott, meglepőnek tartja az olyan budapesti kijelentéseket, hogy "nemzeti hálózatokra meg több helyi vállalkozóra van szükség". "A Magyar Telekom tavaly elnyerte az ország legjobb munkaadója címet. Erősen törekszünk arra, hogy multi-lokális, de egyben jó vállalat is legyünk. Úgy gondolom, hogy mind a bérszínvonalat, mind a munkakörülményeket illetően sokan szívesen dolgoznának a Magyar Telekomnál. A mi munkatársaink is meg fogják érezni a várható elvonást, mivel illetményük függ a vállalat eredményétől" - mondta.
Kerkhoff szavai szerint a DT bázisnak használta Magyarországot a térségben. "Macedóniában és Montenegróban Magyarországon keresztül ruháztunk be, mivel értékeljük az itteni tapasztalatokat és know-how-t. Ha azonban azt kell látnom, hogy egy adózási törvény visszamenőleges hatállyal kihúzza a talajt a lábam alól, akkor ezt nem tudom tovább folytatni" - hangsúlyozta az igazgatótanács tagja, hozzátéve: az az érzése, hogy Budapesten most "a szükségesnél több porcelánt törnek össze". "Nem tudom, hogy ennek mindenki tudatában van-e" - tette hozzá.
Az 1,2 milliárd eurós beruházási összeg nagyobb annál, amit a Daimler Benz ígér befektetni magyarországi üzemébe - mutatott rá Kerkhoff. "Mi további beruházásokat tervezünk, hiszen a távközlési ágazat még nem ért fejlődésének a végére. Beruházásaink volumene azonban az üzleti haszon függvénye, ez pedig jelentősen csökkent" - hangsúlyozta.
Az esetleges jogi lépések kapcsán, Kerkhoff kifejtette: mindenképpen megvárják az Európai Bizottság által Budapesttől kért állásfoglalást. "Meg fogjuk vizsgálni és indítani azokat a jogi lépéseket, amelyeket tőzsdén jegyzett vállalatként kötelességünk megtenni. Hogy ezek pontosan milyen lépések lesznek, azt a jogászokra bízom" - mondta Guido Kerkhoff.
A német konszern a napokban közleményt adott ki, amelyben rámutatott: a különadó önkényes döntés, amely kárt okoz Magyarországnak mint üzleti célpontnak. Egyúttal hátrányos megkülönböztetéssel sújtja a külföldi beruházókat, ellentmond az EU digitális agendájában lefektetett céloknak, és egyértelműen megsérti az uniós jogot. A DT abból indul ki, hogy az Európai Bizottság ragaszkodni fog az uniós jogszabályok betartásához, és szerződésszegés miatt eljárást indít, dacára annak, hogy hamarosan a magyar kormány veszi át az EU soros elnökségét.
